Félegyházi Közlöny, 1965 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1965-08-06 / 31. szám

X. évfolyam, 31 szám ★ A PETŐFI NÉPE FÉtEGIBiZI KIAOASA * Kiskunfélegyháza, 1965. aug «. Vitég proletariat, egyesüljetek! • « Arat 60 fHtée Sikeres félév a Viilamosszigetelő hím agasió és Műanyaggyárban Fehér Lajos Kiskunfélegyházán Fehér Lajos, az MSZMP Folitikai Bizottságának tagja, a Mi* | -- Úia programjuknak. piUfik állomásaként Kecskemétről Kisjfccun­: felegyházárá látogattak. Wlégtekintették á tsz-kozi libahevclési és hizlalást társulás telepét, valamint a félegyházi tsz-ek nyári mun­káinak sikeréről tájékoztatta a vendégeket Sztanojev András, a ! városi pártbizottság titkára és dr. Dobos Ferenc, a városi tanács vb elnöke. Útjukat a kiskunhalasi és a bajai járásban folytatták. Képünkön a gépi libatömést figyeli a Minisztertanács elnök- helyettese a kiskunfélegyházi libanevelési és hizlalás! társulás te­lepén. Mellette jobbról Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke és baj­ról Martin Lajos, a telep vezetője. (Tóth Sándor felvétele.) A dinnyekertész Móra Ferenc: Mi­kor én telkesgazda voltam című ked­ves kis elbeszélése jutott eszembe, mi­kor a róla elneve­zett termelőszövet­kezet 15 holdas dinnyeföldjén jár­tam. Errefelé lehetett Móra Márton szűcs­mester szőlője. En­nek „pusztaföld’’- jéböl adott egy kis darabot a fiának művelésre, amikor a gyerek nem akart iskolába járni. Dinnyésből 15 hold nagy terület­nek számít. Ezen munkálkodik már több év óta Pádár Gábor hevesi diny- nyekertész feleségé­vel és diákfiával: Gáborral. Meg lehet nézni ezt a földet. Az aranyló homokon szétterülnek a sár­ga- és görögdiny- nyék indái, tele za­matos, hamvas ter­mésükkel. Párét, gyomot keresve sem találunk. Kis nya­ralójuk” kívülről nem mutatja, mi­lyen otthonos, csa­ládi fészek van benne. A félig föld­be épített kunyhó előtt üveges veran­da, benne kényelem és rádió. Kora tavasztól dinnycérésig itt él a család, neveli a palántát, gondozza, óvja a növényt, gyarapítja a közös vagyonát. Szorga­lomból, szakérte­lemből jelesre vizs­gáznak az idén is. * A Kiskunfélegyházi Vegyipari ! Gépgyárban az elmúlt év első : félévében 123 újítást nyújtottak be. Ebből 33-at alkalmaztak és j ] 5-öt még bevezetnek. Gazda­sági hasznuk 539 613 forint volt. A most lezárult első félévben igaz. hogy 111-re csökkent a benyújtott újítások száma, de ■12-t. vagyis 11-el többet vezet­tek be és előreláthatólag még hússzal gyarapodik ezeknek a száma. A gazdasági hasznuk majdnem másfél millió forin­tot tesz ki. A brigádok közötti szocialista munkaversenyben 47 munka- csoport vesz részt ötszázhatvan- négv dolgozóval. Kél szocialista brigád működik az üzemben. A nemes vetélkedés többek kö­zött 4145 normaóra csökkentést is eredményezett. Ez a brigá­doknak ugyanennyi ió pontot jelentett, a népgazdaságnak en­nél sokkal többet. Kevés a mezőqaidasásri tanuló Kiskunmajsán a tanácsülés értékelte a község művelődés- ügyi intézményeinek munkáját. Legnagyobb gondot okoz az ál­talános iskolát végzett fiatalok mezőgazdasági szakmunkássá nevelése. Hihetetlen, de így can. hogy ebből a nagy községből, amely­nek lakói csaknem mind mező­KITÜNTETÉS Drahos Lászlót, a Kiskunfél­egyházi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét 60. születés­napja alkalmából négyévtizedes munkásmozgalmi és közéleti te­gazdasággal foglalkoznak, egyet­len fiatal jelentkezett mezőgaz­dasági tanulónak. Az ilyen ese­tek elkerülése érdekében helyes volna, ha a községben működő továbbképző tanfolyamot, mely vékenysége elismeréséül aMun- csak a felnőttek részére bizto- j £rdeméreni ezüst fokozatá­sítia a mezogazdasagi ismeretek ... elsajátítását, szakmunkásképző i val ,ünteltp ki a Nő­iskolává szerveznék át, köztársaság Elnöki Tanácsa, Fiatal üzemek sorakoznak s Szegedi út mentén. Nemcsak a; épületek újak ezeken a gyárte­lepeken, hanem a dolgozók is akik most léptek be a munkás- osztály soraiba, hiszen közülük nagyon sokan még valamire való ipari üzemet se láttak 1—í évvel ezelőtt. A város új üzemei közül a legfiatalabbak közé tartozik a Villamosszigetelő és Műanyag­gyár, Ennek ellenére a termelés alakulását te­kintve a város első üzemei közé küzdötte fel magát rövid idő alatt. De beszéljenek inkább a szá­mok: az 1964 első félévi telje­sítés értéke 23,7 millió forint volt, az idei első félévi terv 25,2 millió, teljesítés 25 574 000 fo­rint. Kiemelkedő eredményeket ér­tek el az exporttermelésben. Idei export tervük 5 millió fo­rint. Első félévi exporttermelé­sük értéke 3 453 000 forint, az éves tervnek 69,6 százaléka. Növekszik a termelékeny­ség is. 1964 első félévében az egy munkás egy napjá­nak termelési értéke 302,63 forint volt. mosi ez a szám 314,49 forint. Ezek után azt mondhatná az olvasó, hogy ennél az üzemnél már minden a legnagyobb rend­ben van. Mint a cikk elején említettem, új gyárunk új dol­gozókkal indult. Ezzel a tény­nyel — némileg — lehetne ma­gyarázni, hogy a munkafegye­lemmel még nincs mindegyik tisztában. Hogy sok az igazolat­lan mulasztás, az üzemi bal­eset és az ezek miatt kiesett munkaórák száma. Például: Munkában a tanácstagok Keserű Károly és Sípos Lajos városi tanácstagok bejelentésére a városi tanács építési-közleke­dési osztályának karbantartó brigádja a Károlyi Mihály ut­óéban rendbehozta a csapadék­víz csatornát. Az építési-közle­kedési állandó bizottság pedig javasolta, hogy a jövőben csak salakfeltöltéssel alapozott asz­falt járdát építtessen a végre­hajtó bizottság, mivel az ez- ideig épített járdák egy év alatt igen erősen megrongálódtak. Lajos Ferenc a múlt év első felében 19 igazolatlan nap volt, most több mint háromszorosa: 63 nap. S a dolgozók létszáma ez idő alatt 651-ről 689-re, 38 fővel nőtt. Ezekkel a számadatokkal nem akarom lekicsinyelni az előbb felsorolt szép termelési eredmé­Javul a város vízellátása rr Ősszel megkezdik a víztorony építését Az építési és közlekedési ál­landó bizottság legutóbbi ülé­sén Babucz Lajos, a megyei vízmű vállalat félegyházi kiren­deltség vezetője tájékoztatta a bizottság tagjait a város vízel­látásáról, a fürdő helyzetéről. A víztorony építése már négy év óta húzódik. A módosított tervrajz végre elkészült és szep­temberben elkezdődhet az épí­tés is. A jelenlegi vízfogyasztás csúcsidőben eléri a kétezer köb­métert, ezt már csak a vízto­rony bekapcsolása után lehet fokozni. Végre lesz majd áram­szünet esetén is vízszolgáltatás. Az áramfejlesztő aggregátor már Kecskeméten várja az átszállí­tást. A város vízhálózatának hosz- sza jelenleg 40 kilométer, ebből 13 kilométer elévült vascső. Az állandó bizottság javasolja en­nek kicserélését. Ebben az év­ben a Tanácsköztársaság, az Arany János, a Körösi Csorna Sándor és Sallai Imre utcákon építenek gerinchálózatot. A gőzfürdő felújítására né­hány évvel ezelőtt készült költ­ségvetés, amely szerint 1 600 000 forintot kellett volna a belső ta­tarozásra fordítani. Ez az összeg minden évben növekedik. Szükség van a szi- vattyúberendezés haladéktalan üzembe helyezésére is. A strandfürdő szélvédős gyógymedencéjét tovább kor­szerűsítik és hősugárzók felsze­relésével téli használatra is al­kalmassá teszik. A kórház a fürdőépület emeletén reuma­tikus betegek gyógykezelésére külön osztályt szeretne létesí­teni. Ezt a helyet azonban a B1K irodái elfoglalják- A vál­lalat mielőbbi kiköltöztetésére és megfelelő elhelyezésére vég­re megoldást kellene találni. nyékét. Sőt, még inkább ki emelni a műanyaggyár kollek­tívájának kiváló n-junkáját A zekét, akik ennyi kiesés utár is ilyen szépen teljesítettél tervkötelezettségüket. Mi lenne ha az igazolatlan mulasztók is felzárkóznának az élgárdához' Tóth Miklós Az állandó bizottság felhívja a Sütőipari Vállalatot víztároló létesítésére, mivel a város la­kosságának kenyérellátása eset­leges vízhiány miatt sem szü­netelhet. Ugyancsak felhívással fordul az állandó bizottság a lakossághoz, hogy a közkifolyó kutakat óvja, akadályozza meg azok rongálását Szögeket vas­es fémdarabokat ne dugjanak bele. A jó példák nyomán a kutakra inkább lábkengyeit, vagy hosszabbítót szereljenek. A levéltár és a Magyar Televízió együttműködése A múlt év első felében a Kis­kunfélegyházi Állami Levéltár, ban huszonöt személy 124 eset­ben végzett tudományos kuta­tómunkát. A folyó év azonos időszakában 31 személy 191 esetben kereste fel a levéltárat. E fontos művelödésiiqyi intéz­ményt Szegedről, Kecskemétről, Kiskunhalasról és más város­ból is látogatják. A vendég­könyvben sok szép bejegyzést olvashatunk. Az év egyik ki­emelkedő munkája volt, hogy ez az intézmény a Magyar Televí­ziónak városunkról szóló Ipar a rónaságon című filmjéhez értékes segítséget adott. újítások, munkaverseny, anyagtakarékssság Jó eredményekkel fejezték be oz aratást A csapadékos, kedvezőtlen időjárás ellenére Kiskunfélegy­háza valamennyi termelőszö­vetkezetében a vártnál maga­sabb terméseredményeket értek el kalászosokból. Főleg a ke­nyérgabona fizetett minden ed­digi évinél kedvezőbben. Sok termelőszövetkezetnél a Bezosz- tája, mint a Dózsában tizen­nyolc mázsás átlagot hozott, s j a Petőfiben is elérte a tizenhat mázsát. A Rákóczi Tsz-ben j Bánkútit vetettek, s száz hold- I j ükről ezer kétszáz mazsa búzát takarítottak be. Rozsból is a Rákóczi és a Bem Tsz értek el az átlagnál ! magasabb eredményt, s a Bem- j nél már el is csépelték negy- | ven holdról a rozsot. A jó ta- j lajelőkészités, a kellő időben { történt vetés, s nem utolsosor- S ban az évről évre emelkedő ; műtrágya mennyisége kezdi | meghozni gyümölcsét. Őszi ár­pából is közel húsz százalékkal többet takarítottak be a terve­zettnél, s legtöbb szövetkeze­tünkben elérték a 12 mázsás átlagot. Egyetlen jellemző adat: a tervezett 56Ü vagon kenyérga­bona helyett, előreláthatólag több, mint 700 vagonnál taka­rítanak be szövetkezeteink.

Next

/
Oldalképek
Tartalom