Félegyházi Közlöny, 1965 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1965-06-18 / 24. szám

X. évfolyam, 24. szám * A PETŐFI NÉPE FÉLEGYBAZI RUDASA ★ Kiskunfélegyháza. 1965. .ión 18. I ilág proletárjai, egyesüljetek! Jól fejlődnek a kapásnövények Bő terméssel fizet a cukorrépa Nem kedvez az időjárás eb­ben az évben a mezőgazdaság­nak. A kevés napsütéses, esős tavasz szerte az országban. így Felegyházán is hátráltatja a munkát. A kapásnövényeknek viszont használt az eső. A cukor­répa jó termést ígér. Városunkban a múlt évi 580 holddal szemben ez évben öt holddal nagyobb területre kö­töttek szerződést s ez elsősor­ban a Bem Termelőszovetke- ze érdeme. Ebből jelenleg a már említett esős időjárás kö­vetkeztében még mintegy húsz hold egyeletden, de néhány nap múlva ezzel is készen lesznek. S Hogy mennyire érdemes cukorrépával foglalkozni csak egyetlen számadat: a A gépkezelő A Duna—Tisza köz,i Kísérleti inté­zet városföldi gazdaságában többek között uborkát és paprikát is ter­mesztenek. Szász Irme gépkezelő ügyel az öntözögépre, hogy a szük­séges mennyiségű csapadékot min­dig megkaphassák a vetemények. (Lakatos József felvétele) tavalyi városi átlagnál kö­rülbelül 30—50 százalékkal nagyobb termést várnak a szakemberek. Ez a nagy termés persze bizo­nyos nehézségeket is okoz a termelőszövetkezet tagjainak, főleg az erősebb gazosodás mi­att (ez is a sok csapadék kö­vetkezménye). Annál nagyobb érdemük a szövetkezet dolgozói­nak. hogy ilyen jó karban még soha nem voltak a répák és a holdankénti növényállomány is ez évben a legjobb. Az eddigi átlagos és ala­csony 45 ezres lőállomány- nyal szemben ez évben a szövetkezeteknél eléri az át­lag az 57 ezret. Különösen jelentős a fejlődés két viszonylag kisebb területű szövetkezetnél és példamutató a megművelésben is a Móra és a Rákóczi Tsz. Miklőssi Sándor termelési fel­ügyelő már előre számít az át­vételi és szállítási nehézségek­re s már előre gondoskodott ar­ról, hogy a múlt évi egy rakodó géppel szemben ez évben három működjön s ■ a rakodást sike­rül teljesen gépesítenie. Így ez évben naponta kétszeres mennyiséget — tíz vagonnal — tudnak majd átvenni s a gyá­rak is jóelőre elkészülnek a cukorrépa folyamatos átvételére. Bálint László Öt és féS ezer ipari munkás Vasárnap ünnepelte hatvan oktatóját, tanárát és mesterét a helyiipari iskola. Az ünnepélyen megjelent Hegedűs Ferenc, a városi párt- bizottság titkára és elismerés­sel emlékezett meg a 15 évvel ezelőtt elindult szocialista szakmunkásképzés félegyházi eredményeiről, aminek követ­kezménye lett, hogy a szakkö­zépiskola felállítását a félegy­házi intézetre bízta a Munka­ügyi Minisztérium. Csehszlovák mezőgazdasági kiállítás a Vörös Csillag Tsz-ben Nagy sikere van a múlt héten megnyílt Csehszlovák Kultúra által rendezett* mezőgazdasági kiállításnak, amelyet elsőnek a félegyházi Vörös fCsillag Ter­melőszövetkezet gazdái tekint­hettek meg kultúrtermükben. A huszonhat tablóból álló ki­állítási anyag áttekinthető ké­pet nyújt a szomszédos cseh­szlovák nép nagyüzemi mező- gazdaságáról, főleg annak állat­tenyésztéséről. Két hét után a kiállítás anyaga a Dózsa Tsz Jól működik a lúdtenyésztő társulás MEGRAGADÓ látvány a Csongrádi útban az a modern és nagyszabású építkezés, ami elénk tárul. Több évi kísérlete­zés és tárgyalás eredménye, hogy 1963 őszén megalakult Kis­kun iélegyháza Lúdtenyésztő és Hizlaló önálló Közös Vállalko­zása. A vállalkozás tagjai: Zöld­mező, Lenin és Vörös Október Tsz-ek, valamint a helyi föld- múvesszővet kezet. a vállalkozás kettős szerepet tölt be: összefogja és szervezi a közös gazdaságok törzsállománytartását és fejlesz­tését. Ezenkívül saját telepén előneveléssel és hizlalással is foglalkozik. A tsz-ek és a helyi földművesszövetkezet legelső fe­ladata volt a lúd törzsállomány Tüzoltóverseny Alpáron növelése, ami igen szép fejlő­dést mutat: 1963-ban a törzs- állomány még 1980 volt, 1965- ben pedig 6000 darab lesz. 1963-ban 6850 darab napos- libat, 1965-ben pedig 31 000 na­poslibát nevelt. Társulás igen gazdaságosan használja ki a rendelkezésre álló telepet, mert csirke neveléssel is foglalko­zik a liba előnevelése után. A TERMELÉSI tervben 1965- ben 31 ezer liba előnevelése, 30 ezer csirke felnevelése, 30 ezer liba hizlalása szerepel. Ennek 80 százaléka májliba lesz. A központi irányítás lehetővé te­szi az egész lúdtenyésztés kéz­bentartását és fejlesztését Kis­kunfélegyházán. 1967-re már 100 ezer hízott libát tud adni a társulás a népgazdaságnak. Eh­hez szükséges, hogy a beruházá­sokat (építkezés) határidőre be­fejezzék, az illetékes szervek pedig takarmánnyal segítsék a társulást. Némedi Imre A* idén Aipáron rendezték meg a községi önkéntes tíizo)tócsapatok járási versenyét. Képünkön a pálmonoslori önkéntes tűzoltók be­mutatója. (Foto: Eädij Véget ért a vadászati szezon A kiskunfélegyházi Petőfi Va­dásztársaság az elmúlt szomba­ton fejezte be a vadászati éva­dot. A lőtt nyúl helyét egyre in­kább az élónyúl foglalja el. Igaz. hogy fáradságosabb élve megfogni, mint lelőni, de érde­mesebb, mert 160 forintot ad- í nak darabjáért. Ebben a szezonban 1418 nyu- lat fogtak, a bevétel 203 ezer fo­rint; a kiadás 83 ezer forint volt. Az élőnyúl befogás körül leg- öbbet tettek a vezetőségi ta­gok közül: Pesír István, Kiss Imre, Szabó István és Rigó Mi­hály, de az sem lebecsülendő, hogy mintegy 50 hajtó 21 napon át napi 60—80 forint mellékjö­vedelemre telt szert. hez kerül, ahol a bemutatót ösz- szekötik új klubhelyiségük fel­avatásával. A vándorkiállítás anyaga, a bemutatott képek tovább segítik termelőszövetkezeteinket, s ösz­tönzik még jobb eredmények el­érésére. B. L. Ismertette Hegedűs elv társ Félegyháza iparának fejlődését számokkal. 1961-ben 320 millió forint volt a város ipari terve, 1965-ben már 746 milliót kell termelnie az iparnak, ebből 213 millió forint értéket ex­portra. Négy év alatt kétezerrel nőtt a város ipari dolgozóinak szá­ma, jelenleg 5400-nál tartanak, de az ötéves terv első idősza­kában 220 milliós beruházással tovább fejlesztik, mert két olyan profilú vállalata van Kiskunfélegyházának, amelyek fejlődése beláthatatlan. A Mű­anyaggyár 125 milliós, a Vegy­ipari Gépgyár 90 milliós beru­házást kap. Serege Gábor igazgató az in­tézet 33 dolgozójának osztott ki pénzjutalmat, azoknak, akik a jól dolgozók között is a leg­jobbak voltak. Takács Ferenc és Takács István 15 éve. Tér­jék János 13 éve, többen 10 és 5 év óta képezik a fiatal szak­munkások ezreit a fejlődő ma­gyar ipar számára. Minden új érdekli őket..* A. gjegyg; loarcikk-kis­ker: tervosztályának brigádja ez év április 4-én nyerte el a ki­tüntető szocialista címet és ok­levelet. Hat no és négy férfi dolgozik a brigádban, s mun­kájukról, eredményeikről a nap­ló tudósít. EZ A NAPLÓ különben is mintaszerű, színes, rajzokkal, képeslapokkal élénkített, még külsőségeiben is utal a brigád életének változatosságára és tartalmára. A megyei boltháló­zat ellátása jelentős feladatot ró rájuk és sokszor bizony szükség van a brigád lelemé­nyességére a megoldáshoz. Jól összeszokott, lelkes közön­ség, a munka frontján és azon­túl is összetart. Egyikük egye­temre jár, egy másik a marxiz­mus—leninizmus esti egyetemen tanul, hárman középiskolába járnak, a többiek pedig szemi­náriumon vesznek részt. MINDEN ÜJ dolog érdekű őket, szeretnek lépést tartani a fejlődéssel. Emellett a barátság szálait is erósítgetik: gyakran hoz levelet a posta a bolgár fiatalasszonytól, Penkától és egyre jönnek a képeslapok a szovjet diáklánytól, Váljától. A kapcsolat régi, beszámolnak életükről, munkájukról, s nem feledkeznek meg az ünnepek előtti üdvözletekről sem. ÉLETÜK tartalmát a munka, a felelősség és az összetartozás, az egymásért való tevékenység jelenti. Sikereikről nem szíve* sen beszélnek. Vállalták a fi# adatot, természetes, hogy telj#' sítik is: szocialista módon élni, dolgozni, tanulni. Ifjúsági brigádok munkaversenyc A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben 35 KISZ-brigád versenyez a járásban az első he­lyért, összesen 435 taggal, eb­ben van növény- és zöldségter­mesztő, — szóló- és gyümölcs- ápoló, silózó és traktoros bri­gád. valamint egyéni versenyző is. Célkitűzésük, hogy a terme­lési terveket túlteljesítsék. A helyezetteket a járási KISZ­bizottság megjutalmazza, me­gyei helyezés esetén a megyei KISZ-bizottság is jutalmat ad. Emellett a termelőszövetkezetek a többtermelésbol a jól dolgozó brigádoknak külön díjat adnak, kirándulást szerveznek. A ver­senyt félévenként értékelik. Az első számbavétel júliusban lesz. T. Gy. Országos második lett a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet Hímzőket felveszünk, hirdeti a felírás a Háziipari Szövetke­zet kapuján. Közel százötvenen dolgoznak a szövetkezetben ez­zel, de a megnövekedett ex­portidény miatt ez a létszám is kevés. Akik a leheletfinom ké­zimunkákat és a kézimunkázott női blúzokat készítik, valameny- nyien a háztartási munkájuk mellett foglalkoznak e szép mesterséggel. Titkait itt tanul­ták meg. A szövetkezet 13 éve, megalakulása óta. sajátmaga ké­pezi ki a dolgozóit. A cél jelen­leg is az, hogy ne csak. azok jelentkezzenek, akik a hímzést akarják megtanulni, de elhatá­rozásuk, hogy a szövetkezetnél is maradnak. 1964. évi eredmé­nyeik alapján a KISZÖV az ország szövetkezeteit értékelve a f elegy háziaknak a második helyet Ítélte oda. Bálint Gá- borné elnökasszony még meg­említi, hogy a hímzőkön kívül szívesen fogadják a jelentkező­ket a szalmafonásra is. Az ex­portigény itt is nagy és hosszú idő óta most először, maradék­talanul biztosítva van a nyers- anyagellátás ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom