Félegyházi Közlöny, 1965 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1965-03-26 / 12. szám

fflnsHMi Króm A PETŐFI NÉPE FÉfeEGTHAZI KIADASA Eredményes évet zártak az asztalosak Nagyszabású tudományos kutatómunka Szánkon (Tudósítónktól.) Április 5-én Szánkon tizenöt tudományos ku­tató tart értekezletet a Bács- Kiskun megyei múzeumok kép­viselőinek részvételével. A szervezet 1965. évi néprajzi kutatási tervének keretében mo­nografikus jellegű, közös nép­rajzi témagyűjtést kíván végez­ni néprajzos muzeológusok és külső munkatársak bevonásá­val. A kutatás célja, hogy a fa­lu hagyományos kultúrájá­ról összefoglaló kiadványt készítsenek. A megye múzeumainak régé­szei a faluban eddig előkerült leletek és az erre az évre ter­vezett ásatások eredménye alap­ján áttekintést adnak a terület őslakóinak kultúrájáról és ko­rábbi településeiről. A falu ki­alakulásának, a lakosság betele­pülésének történetét a terv sze­rint külön fejezet tárgyalja. Szánkról korábbi adatgyűj­tésekből már jelentős, eddig még nem publikált anyag áll rendelkezésre. Ehhez járul a felszabadulásunk évfordulójára Csábrády János által készített monográfia, amely a község 20 éves történetét dol­gozza fel. A kutatók április 6-tól 12-ig dolgoznak a községben. A gyűjtő és feldolgozó mun­ka témakörei és tudományos munkásai a következők: Az (»foglalkozások emlékei, ha­lászat, vadászat. Végzi dr. Sóly­mos Ede, bajai múzeum. Állattartás, pásztorélet: Vég­zi Gémes Balázs kecskeméti múzeum. Földművelés, szőlő- és A veteránokat köszöntötték A Tanácsköztársaság kikiáltásának 46. évfordulója alkalmából Kis­kunfélegyházán a városi pártbiz ottság fogadást rendezett a mun­kásmozgalom régi harcosai számára. Az egybegyűlteket Sztanojcv András, a városi pártbizottság titkára köszöntötte. (Tóth Sándor felvétele.) «OOOOOOOOOOOOOOgQOtXlOOOOOOOOOOOOOtt M ...O "~Z....4 / K — A városi tanács vb egész­ségügyi osztálya értesíti a város lakosságát, hogy a jelenleg II. kórházban levő ügyeletes orvo­si szolgálat 1965. április 1-el át­költözik az egészségházba. Űj telefonszáma: 415. Az éjszakai orvosi ügyeleti szolgálat este 7 órától reggel 7 óráig tart. Az ügyeletet csak sürgős, életve­szélyes esetben lehet igénybe venni. — Szülőknek a neveléséről előadássorozat keretében a vá­rosi tanács vb művelődésügyi osztálya március 29-én (hétfőn) délután 5 órakor tartja a kö­vetkező előadást. Témája: A jó modorú gyermek. Előadó: Du­dás Benjáminné, a kecskeméti óvónőképző pedagógiai szakos tanára. Elsősorban a 10—14 éves gyermekek szüleinek megjele­nésére számítunk. Az előadás a Móra Ferenc Művelődési Ház­ban lesz. — Kiültették a korai karalá­bépalántákat a szabad földbe a pálmonostori Béke Tsz-ben, hogy hasonlóan az előző évhez, magas bevételt eredményezzen. — Virágzik a paradicsom és paprika a tiszaújfalui Alkot­mány Tsz üvegházában, A tsz kertésze — Szász Sándor — és harminc-harmincöt dolgozó tár­sa példás munkát végeznek a most induló üvegházi lehetősé­gek kihasználása érdekében. gyümölcstermesztés: Végzi: Janó Ákos, kiskunhalasi múzeum. Település, építkezés: Dr. Juhász Antal, szegedi múzeum. Lakás- kultúra, bútor: Végzi: Égető Me­linda, Budapesti Tudományegye­tem. A konyha és berendezése, háztartás, kerámia: Gémes Ba­lázsáé, kecskeméti múzeum. Mesterségek: Dr. Juhász Antal szegedi múzeum. Ruházat, nép­művészet: Dr. Lükő Gábor, kis­kunfélegyházi múzeum. A tár­sadalom, családszervezet, népi jogszokások, öröklési rend: Mor­vái Judit, Budapesti Néprajzi Múzeum. Szokások, jeles napok, társasélet: Vorák József kiskun- halasi múzeum. Hiedelemvilág, népi gyógyítás: Fehér Zoltán, Bátya. Népköltészet, zene, tánc: Dr. Kálmán Lajos, Kecskemét. Történeti hagyományok, pásztor- betyáralakok: Dr. Ferenczy Im­re, Szeged. Népnyelv, közmon­dások, szólások: Végh József szegedi egyetem. A gyűjtő és feldolgozó mun­kában a szaktanácsadó szere­pét dr. Bálint Sándor szegedi egyetemi tanár tölti be. A kiskunfélegyházi Jókai ut­ca régen is az asztalosok utcá­ja volt. Majdnem minden má­sodik házban asztalosmester dolgozott, de fantasztikus me­sének tartották volna, ha va­laki megjövendöli, hogy szövet­kezetbe tömörülve, 1964-ben már 1620 darab Szikra kombi­nált szekrényt gyártanak a mo­dern központi telephelyen, a legmodernebb eszközökkel. A most megtartott mérlegzá­ró közgyűlésen arról számolt be Kiss József elnök, hogy a 8 millió Ft-os 1964. évi tervüket 8 millió 629 ezer 100 forintra teljesítették. A Bútorértékesítő Vállalatnak 1080 darab, a Kecs­keméti Asztalos Szövetkezetnek 540 darab, Szikra kombinált- szekrényt gyártottak. Tovább folytatták az évek óta felfelé ívelő beruházási programjukat. Megvásárolták a szomszédos, Klapka utca 36. számú ingat­lant, megvalósították a csiszo­lóműhely porelszívását és fű­tését, új gépekkel segítették a termelékenység emelését. Mutatkozik ez az eredmény­ben is: 1963-ban még csak 7 millió 621 ezer forint volt a termelési érték, most 13 száza­lékkal magasabb. A nyereség 829 ezer forintról 1 millió 54 ezer 700 forintra, az egy főre eső termelési érték 117 ezer forintról, 123 ezer 300 forintra, a havi átlegkereset 1805 forint­ról, 1841 forintra, a 100 forint munkabérre eső termelési érték 541 forintról, 553 forintra emelkedett egy év alatt. Százszázalékosan megvalósí­tották a népgazdaság azon kö­vetelményeit, hogy a termelés növekedését egyharmad létszám és kétharmad termelékenység emeléssel kell elérni. A Hunya­di utcában levő javító részleg dolgozóinak jó munkáját dicsé­ri, hogy betervezett javítási ter­vüket 200 százalékra, ezen be­lül a lakossági javítás-szolgál­tatást 163 százalékra teljesítet­ték. A közgyűlésen jelenlevő ven­dégek: dr. Cseh László, a me­gyei tanács vb-titkára, Mátrai Géza KISZÖV főmérnök, Hege­dűs Ferenc, a pártbizottság képviselője, Belényi István ta­nácselnökhelyettes, Posszert Gyula a Magyar Nemzeti Bank fiókvezetője, valamennyien az asztalosok, országosan is híres, jó munkájáról nyilatkoztak. Javítják a legelőket Több mint 60 hold legelő ja­vítását kezdték meg az elmúlt napokban Kiskunmajsán. A te­héntartó gazdák háztáji gazda­ságukból egy-egy kocsi szer­ves trágyát ajánlottak fel erre a célra. Ez lehetővé teszi, hogy holdanként 6—8 kocsi szerves­trágyát juttassanak a legelők­re. Az említetteken kívül min­den holdra 5 mázsa műtrágyát is kiszórnak. Előreláthatólag a legelőjavítást néhány nap alatt befejezik a községben. Ä szurkolóknak FÉLEGYHÁZI VASAS— MEZGKOVACSHÁZA 1:1 (1:0) Változatos, sportszerű mérkőzésen igazságos döntetlen született Mező- kovácsházán, bár kis szerencsével akár mindkét pontot hazahozhatta volna a Vasas, Az I. félidőben, meglepetésre, azonnal a Vasas lépett fel támadó­lag és már a második percben korszerű támadás futott a pályán. Sahin szép labdájával Makai ügye­sen ugratta ki Lengyelt, aki közel­ről védhetetlen gólt szerzett. Gól után is a vendégek maradtak tá­madásban, de a hazai védelem jól állt a lábán. Csak a félidő vége felé jött fel Mezőkovácsháza, s ek­kor egy nagy kapufát lőttek. A n. félidőben is a Vasas irá­nyította jó ideig a játékot. Szép összjáték után Sahin hatalmas bombája lécen csattant — mérkő­zéseldöntő lövés volt —, majd Len­gyel tört ki, de közelről szabály­talanul szögletre szerelték. A fél­idő második felében feljött a ha­zai csapat, s ebben az időszakban sokat támadott. Ekkor viszont a Vasas védelme, Talárcsikkal az élen, kitűnően rombolt. A 75. perc­ben egy rövidre sikerült felszaba­dító rúgás után a hazai balszélső jól eltalált lövése váratlanul a fel­ső sarokban kötött ki. Nagy harc indult meg a győztes gólért, de ezt már egyik csapatnak sem á­Tuiitatt jxcmMcf a V<*rc iixun került elérni. Maradt az igazságos­nak mondható döntetlen. Az egész együttest dicséret illeti lelkes és helyenként igen korsze­rű játékáért. Külön ki kell emelni a védelemből elsősorban Sikárt* Talárcsikot és Sahin Il-t és a csa­tárok közül Lengyelt. A VASÁRNAP SPORTJA Vasárnap, március 28-án Jászbe­rény csapata ellen játszik idehaza a Vasas. A mérkőzést délután 3 órakor kezdik, színhelye a Vasas­pálya. Előtte előmérkőzés. Remél­jük, csapatunk folytatja sikeres szereplését. ÖKÖLVÍVÁS A Budapesti Előre ellen szép győ­zelmet aratott Honvéd NB H-es ökölvívó csapata március 27-én, szombaton, a Móra Ferenc Műve­lődési Házban, a Kiskunhalasi ME- DOSZ ellen délután fél 6 órai kez­dettel vívja soron következő baj­noki mérkőzését. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI KUPA A kiskunfélegyházi járásban 8 csapat nevezett az MNK küzdel­meire. Kiskunmajsa, Félegyházi Mű­anyag, Alpár, KRVSE, Petőfiszállás, Félegyházi Gépjavító, Szánk, Kis­kunhalasi Honvéd. Az első forduló lejátszása után j a Félegyházi Műanyag, KRVSE, [Gépjavító és Kiskunmajsa jutott ? tovább. A második forduló ered- jményei: Félegyházi Gépjavító— ) KRVSE 4:1, Félegyházi Műanyag— ) Kiskunmajsa 1:0. így a Félegyházi \ Műanyag és a Félegyházi Gépjavító [csapata képviseli járásunkat az ) NMK III. fordulójában, ahol már S a megyei csapatok is bekapcso- > lódnak. Meg jegyzés Előterjesztés víz-ügyben Dante annak idején Vergilius- szal szállt le az alvilág Styx fo- lyójára, én viszont a házfelügye­lővel a Kossuth utca 30. számú új bérház pincéjébe. Különbség alig van. Miért? ... Az épületet szeptemberben adták át rendelte­tésének. Néhány nap múlva, a nagy esőzésekkor, a víz a pincét elöntötte és a csövek mellett még a szennyvíz is becsordogált. Az­óta téglákon és pallókon egyen­súlyoz a 24 család, amikor a pin­cében van dolga. Ezt annyira be­gyakorolták, hogy néhányan a legközelebbi Ki mit tud?-on is be­mutathatnák. Többen azonban megoldást kerestek. Ezért aztán megindult a nálunk már hagyo­mányos „kígyó”: A tanács mű­szaki osztályára tartozik — mond­ták —, menjenek a tűzoltókhoz. Rájuk nem tartozik, menjenek a községgazdálkodáshoz, ha har­minc napon belül nem intézked­nek, vissza őhozzájuk. A község- gazdálkodás nem felelős, az ÉM Bács megyei Építőipari Vállalat ugyanis egyéves garanciát vállalt. Az idő telt, a víz csobogott. Állí­tólag az is baj volt, hogy a be­jelentést nem írásban tették. Vég­re megjelent az építövállalat, ho­zott két embert, aki most ás. Csak nem a szennyvízlevezetö mellett, hanem egyelőre a csapa­déklevezetőnél. A ház lakói haj­landók lettek volna már kiszi­vattyúzni a vizet, de a szivattyú a ház átadása óta rossz. Az ügyben nem vagyok érde­kelt, úgymond: fogadatlan próká­torként szólok. De nem ártana, ha az illetékesek észrevennék né­ha, hogy nem egy pincéről, ha­nem huszonnégy családról van szó. Valahogy rugalmasabban és gyorsabban kellene az Ilyen dol­gokat megoldani. Tóth György Anyakönyvi hírek FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Járási-Városi Bizottságának lapja. Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Szabadság tér. Telefon: 1-15 és 2-61. A lapot árusításban a félegyházi járás postahivatalai terjesztik. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.: 11-85. index; 25 908 KISKUNFÉLEGYHÁZA SZÜLETTEK: Juhász Zoltán £ (anyja neve; Fekete. Mária), Cza- (kó József (Eszik Aranka), Vizhá- (nyó Katalin (Füri Ilona), Kiss ? Sándor (Pomázi Mária, Kiss Fe- <renc (Ország Erzsébet), Böröczki [Edit (Sárkány Mária), Tóth Hona ? (Fekete Ilona), Farkas Terézia } (Karádi Terézia), Réczi János (Mé­> rei Rozália), Balia Anna (Szeme- } rédi Anna), Sós Zoltán (Hajagos- sTóth Zsuzsanna), Farkas István > (Pintér Klára), Pintér László (Fe- c kete Margit), Rőző Róza (Pitrik [ Rozália). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Wei­> gert György és Péter-Szabó Aran- j ka, Ludvig Gyula és Nagy Julian- j na, Gácsi Sándor és Nánási Mária. MEGHALTAK: Fodor Piroska ? (Jakabszállás tanya 63.), Karsai La- J jós (Szeghalom, Kinizsi u. 41.), Fel­földi Lászlóné Kürti Rozália (Kis- j kunmajsa, Sallai u. 13.), Illés Gyu- j la (Budapest, XX., Szekér u. 7.), > Nagy János (Budapest. XIX., Kos- \ suth Lajos u. 12/a ), Vakulya Fe­> rencné Rádi Erzsébet (Kiskunfél-. S egyháza, IX. tanya 76.), Hegyi Jó- $ zsef (Kiskunfélegyháza, Engels u. 25.). Perez Istvánná Nánási Mária (Kiskunfélegyháza, Fürst S. u. 8.), Messzi János (Kiskunfélegyháza. Tanácsköztársaság u. 52.), Görög János (Kiskunfélegyháza, XI. tanya 322.), Fekete Lászlóné Fazekas Emília (Kiskunfélegyháza, Beloian­nisz u. 7.), Bella Istvánná Szabó Mária (Kiskunfélegyháza, Beloian­nisz u. 32.), Varga Julianna (Kis­kunfélegyháza, Csongrádi u. 9.). KISKUNMAJSA SZÜLETTEK: Kerti Erzsébet (any­ja neve: Hunyadi Mária), Farkas Sándor (Forczek Sarolta), Krizsán János (Ruskó Katalin), Enyingi Jó­zsef (Provics Katalin), Cseri Ár­pád (Patai Ilona), Szakács Zsolt (Vajda Irén), Fekete Ferenc (Csillag Éva), Terbe Mária (Abel Mária). MEGHALTAK: Gyóni József 67 éves, Patyi Jánosné Murgas Fran­ciska 86 éves, Nagy György 76 éves, Gróf Lukácsné Szalai Rozália 91 éves, Balogh Istvánná Sziládi Mária 72 éves, Sugár Ország Imre 81 éves, Dragon Faragó Imréné Kertész Farkas Franciska 65 éves Kuklis Bálint 78 éves. Hajas Im­réné Tóth Piroska 75 éves* Jegyes Molnár Gábor 85 éves. A felszabadulás előtti Félegy­háza csupasz tereit, kopasz utcáit összehasonlítva a maival, olyan, mintha a sivatagot tennénk az oázis mellé, akkora a különbség. Szépek a régi piactereken épített parkok, s ilyenkor tavasz idején ezrével keresik fel a lakosság kö­zül azok, akik pihenni, gyönyör­ködni, felüdülni vágynak. A fejlődéssel mégsem vagyunk megelégedve. Ismerve a város igyekvő, szorgalmas lakosságát, nyugodtan állíthatom: sokkal többre lennénk képesek. Igaz, hogy a mi Kossuth ut­cánknak nem találjuk párját szé­les e határban, a város többi ut­cáinak fátlansága, sivársága nagy gondot okoz az illetékeseknek, de úgy hiszem, nagy lendületet fog adni a fásításnak az a vb-határo- zat, melyet március 4-én hozott. A jegyzőkönyvből idézem: „A vb az építési és közlekedési, vala­mint a művelődési állandó bizott­ságnak a város fásítása és a fák gondozása tárgyában tett azon javaslatát, hogy az egyes utcák­ban a fásítási intézkedési terv ke­retében ültetett fák gondozás, ápolás ellenében a telekhatár sze­rinti háztulajdonos tulajdonát ké­pezik — elvben hozzájárul, azzal a megszorítással, hogy az így magántulajdonná vált fák is ki­zárólag csak az arra illetékes ha­tóság által kiadott engedély el­lenében termelhetők ki.* És ezen van a hangsúly. Nehogy valaki azt gondolja, hogy a tu­lajdonába került fákat most már korlátlanul kivághatja. Csak az építési osztály engedélyével, elő­zetes bejelentés és helyszíni szemle megtörténte után. A kivá­gott fák pótlásáról is az építési osztály fog gondoskodni. Európa országaiban, de a mi hazánk más vidékein is — pedig gazdagabbak fában, mint mi — sok évszázados faóriással találko­zunk. Valóságos műemlék az Akarattya melletti Rákóczi-fa, a Normafa helyét emléktábla jelöli. Láttam öreg hársfát, befalazták odvas oldalát, hogy meghosszab­bítsák életét. Nálunk az alsó­temető ezüstnyárfáin kívül alig találunk öreg fát, mert már a húszesztendösre is ráfogjuk, hogy kiöregedett, és kivágtuk, mielőtt igazán a város díszévé vált volna. Komoly összeget fordít a város a fásításra, parkosításra. Készül a 90 holdas parkerdő rendezési ter­ve, az ótemplom kertjének fel­újítása. Hatszázötven kilogramm fűmagot veinek el parkjainkban, 500 tő bokorrózsát ültetnek el a Móra téren, 35 ezer forint árú egynyári virágot helyeznek ki a közterületekre. Védjük, óvjuk őket mindnyájan. Tóth Miklós Emberek, fák, virágok

Next

/
Oldalképek
Tartalom