Félegyházi Közlöny, 1964 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1964-05-01 / 18. szám

hUf ptw&ffmrfml) menjetek! FELEQHAÍ Arat 80 fillér IX. évfolyam, 18. szám ★ A PETŐFI NÉPE FÉLEGYHiZI KIADÁSA ^ Kiskunfélegyháza, 1964. máj. 1. Hol tart a libatenyésztés Félegyhásán? Huszonnégyezer rajnai ludat nevelnek fel a tsz-ek A legutóbbi tanácsülésen egyik fontos kérdésként a libaneve­lés helyzete, a Rajna-melléki májliba törzsek kialakítása sze­repelt. Laczkó Gyula, a tanács mezőgazdasági osztályvezetője szerint a város szövetkezeteiben még ez évben a kihelyezett li­bák száma eléri a huszonnégy- ezret. Ezek zömmel nagy tojás­hozamú, nagy májú Rajna-mel­léki libák. A cél lényegében most az, hogy a felszabadulás előtti ter­mékmennyiséget elérjük, s ez nem kis feladat, hiszen a há­ború alatt az állomány tönkre­ment, a libatenyésztés ennek kö­vetkeztében visszafejlődött. En­nek igen kedvezőtlen export­kihatásai vannak. A város vezetőit évek óta foglalkoztatja az a gondo­lat, hogy nagyüzemi kere­tek között a libatenyésztés hagyományos tekintélyét, s a régebbi eredményeket hogyan lehetne visszaállí­tani. A kezdet nehéz volt, hiszen az egész világon alig van ta­pasztalat a mgyvzemi libate- .lyéiztéasei k« n*solatban zítette « kibontakozást, hogy a hagyományos magyar libaneve­lés részben az alacsony felvá­sárlási ár, részben a gyenge ter­melési mutatók miatt — kis máj, alacsony tojáshozam — nem volt kifizetődő. Végül is sikerült a város területére Rajna melléki napos kislibákat szerezni, amelyek már szövetkezete­inkben nevelkedtek, s ebből az állományból, meg­felelő szelekcióval, törzset ala­kítottak ki. S mert egyrészt időközben a felvásárlási árak is ösztönzőb­bek lettek, másrészt ez az állo­mány jóval magasabb termelési értéket nyújt, több tojást, húst, s nem utolsósorban az exportra annyira keresett májat ad, a több éven keresztül vitatott li­banevelési program kibontako­zott Félegyházán. Múlt évben létrejött a tsz- közi társulás, melynek fő­feladata a libanevelés elő­segítése. Az 19G3-as hétezres állomány­nyal szemben ebben az évben már huszonnégyezer libát ne­velnek részben tenyészeladásra, részben vágóbaromfinak. A szö­vetkezetek közül különösen ki­emelkedő munkát végez e téren elsősorban a Zöldmező, ahol már nagyüzemi módon nevelik a libákat, a Vörös Csillag és a Petőfi Tsz, de ahol az adottsá­gok megfelelőek, mindenütt fog­lalkoznak libaneveléssel, s elő­segítik a májexportot. Bálint László A hagyományoknak megfele­lően Kiskunfélegyházán és a járás községeiben május 1-én szinpompás felvonulásokat, gaz­dag programú majálisokat ren­deznek. A járás székhelyén reggel 6 órakor zenés ébresztő köszönti az ünnep alkalmából a lakossá­got. Délelőtt 9 órakor a vasút­állomás és a városi fürdő kör­nyékén a kijelölt helyeken gyü­Géppel ültetik a palántákat ■Ü Külföldi tanulmányúton vettek részt az iskolaigazgatók Az oktató-nevelőmunkában ki­tűnt pedagógusok részére új­szerű jutalmazási formát, a kül­földi tanulmányutat vezették be járásunkban. Április 18—23. kö­zött általános iskoláink igazga­tói, igazgatóhelyettesei, tanul­mányi és szakfelügyelői, vala­mint a művelődésügyi osztály dolgozói — jó pedagógiai mun­kásságuk elismeréseként — cseh­szlovákiai és lengyelországi ta­nulmányúton vettek részt. A költségvetésben biztosított ju­talom- és tanulmányi kirándu­lások keretének terhére 43 pe­dagógusunk gazdagodott élmé­nyekben és tapasztalatokban. A tanulmányút részvevői — szavaikkal élve — mesébe illő, gyönyörű tájakat láttak. Útirá­nyuk Kassa, Eperjes, Tátrafü- red, Csorba-tó, Zakapone és Krakkó volt. Kassán tiszteleg­tek Rákóczi fejedelem sírja előtt. Balogh Ödön A kiskunfélegyházi Vörös CsiUag Termelőszövetkezet 40 holdas ker­tészete számára erős palántákat neveltek a hollandi ágyakban. A bimbós növényeket tápkockákkal együtt géppel ültetik ki a sza­badba. Busa Sándor traktoros ügyesen kormányozza a gépét, Fodor Ferencné, Kókai Józsefné, Korbély Jár.osné és Lajos Istvánná gya­korlott kézmozdulatokkal belyezi mély barázdába a palántákat. Nagysikerű járási-városi úttöröszemle Félegyházán Gazdag május elsejei program lekeznek a felvonulás részvevői. A gyülekező helyekről a Kossuth utcán a fegyveres erők klubja és az 1-es sz. élelmiszerbolt mellett felállított tribünök előtt haladnak el a felvonulók a ma­jális színhelyére. Délután gaz­dag sport- és kulturális műsor szórakoztatja az ünneplőket. Felvonulások, majálisok lesznek a községekben is. A termelőszövetkezetek gazdálkodásáról tárgyalt a városi tanács legutóbbi ülése A Kiskunfélegyházi Városi Tanács legutóbbi ülésének egyetlen napirendi pontján a mezőgazdaság helyzetét tárgyal­ták meg. Belényi István vb-el- nökhelyettes, Palásti Jánosné vb-titkár, Holló Béla és Laczkó Tibor, a városi-járási pártbizott­ság munkatársai, Laczkó Gyula, a mezőgazdasági osztály veze­tője, Vaszkó József, a felvásár­lási csoport vezetője, Brandt Béla, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, a kísérleti in­tézet kiskunfélegyházi üzemegy­ségének vezetője mellett számos mezőgazdasági szakember fog­lalt helyet. Több mint ötszáz versenyző, azonkívül számos érdeklődő je­lenlétében tartották meg Kis­kunfélegyházán a járási és vá­rosi úttörőcsapatok expedíciós őrseinek vetélkedőjét és a kul­turális szemléjét. A megyei ve­télkedőn két őrs vehet majd részt. Egyik a Móra Ferenc is­kola Pigypang őrse, másik a SIS milliós termelési terv a Vegyipari Gépgyárban Megjelent a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár „Híradó”-ja. az üzemi pártszervezet és a szakszervezet tájékoztatójának legújabb száma. Tízoldalas „lap­társunk” vezércikke ismerteti azt az intézkedési tervet, amely az 1964. évi feladatok elvégzé­séhez kíván segítséget és útmu­tatást adni. Nem kicsik és nem is köny- nyűek ezek a feladatok. Kimon­dani is sok a 315 milliós terme­lési terv, amiből 115 milliós az exportterv. A megrendelés sze­rint a termékek összetétele a munkaigényesebb gyártmányok felé tolódott el. Az egész évi munka már biztosítva van, sőt a normaóraszükséglet 106 szá­zalékos. Változatlanul sok akadályt je­lent majd a kooperációs tervek megoldása, tekintettel a forgá­csoló kapacitáshiányra. Nem megoldott és várhatóan nem is sokat javul a szakmunkáshiány sem. Ezekből látható, hogy a ter­melési feladatok a vállalat min den dolgozójától komoly erő­feszítéseket kívánnak. Sok megoldásra váró felada­tot tartalmaz még az intézke­dési terv, melyekre mozgósítják az üzem minden szervezetét, minden egyes dolgozóját. T. M. Kossuth iskola Párduc őrse. A szavalok közül Berger Zol­tán és Hevér Mária szerepelt a legjobban. Mesemondásban az alpári Solymosi Márta és a Móra iskola növendéke, Tarjányi An­tal került az első helyre, hang­szerszólóban pedig Kürti István és Berger Zoltán. Népi táncban és bábjátékban a Bajcsy iskola úttörői szerepeltek kitűnően. Külön ki kell emelni a Móra is­kola kamarakórusát, valamint a jászszentlászlói úttörőket, Po- tyesz József magabiztos fellépé­sével mutatta be bűvészszámait. A szemle sikeres megrende­zése Zvara Pálné szakértő mun­káját dicséri. Bálint László Áll már a hidroglóbusz Kiskunmaisán A kiskunmajsai törpevízmű bővítésre szorult, miután nem tudta zavartalanul ellátni a la­kosság ivóvíz-szükségletét. Kü­lönösen a nyári hónapokban kellett korlátozni a vízfogyasz­tást. A községi tanács végre­hajtó bizottsága idejében gon doskodott arról, hogy a község fejlődésével a közszolgáltatások is lépést tartsanak. A vízmű ki­építése már a múlt ősz folya­mán megkezdődött. Most, hogy a 100 hektoliteres hidroglóbuszt is felállították, minden remény megvan arra, hogy heteken be­lül bekapcsolják az újonnan el­készült csatornahálózatot is. A mintegy 90 oldalas beszá­molóból kitűnt, hogy Kiskunfél­egyháza 13 termelőszövetkezeté­ben az elmúlt évben örvendete­sen megerősödött a vezetés, s bár a tsz-gazdák és családtag­jaik száma csökkent, a munka- fegyelem és ezzel az elvégzett munkák minősége is — az ösz­tönző díjazások révén — jelen­tősen javult. Érdekes, hogy a kalászosok termésátlaga a Dó­zsában búzából 9 mázsás átlag­termést, az Űj Élet viszont csak 4,4 mázsás átlagtermést ért el. A Dózsa a szokvány vetőmag­ból is 120—130 Kg-ot használt holdanként, viszont az Új Élet még megfelelő magágyat sem készített, és nem használt meg­felelő mennyiségű és minőségű vetőmagot. A Vörös Csillag cukorrépából 90 holdon 175,2 mázsa átlagter­mést takarított be. a Zöldmező mindössze 88,4 mázsát holdan­ként. A Zöldmező az első ka­pálást akkor kezdte, amikor a Vörös Csillag a második kapá­lásnál tartott. Nem jobb a hely­zet a kukoricánál sem. A Vö­rös Csillag 17,6 mázsa, a Zöld­mező 10 mázsa átlagtermést ta­karított be. Mindezekből okulva, az idei gazdasági évben nagyobb erő­feszítéseket tesznek a hibák fel­számolására. A beszámoló vas­kos kötete mindennapi olvas­mánya kell, hogy legyen a tsz- vezetőknek. T. M. Három heti munkabér a nyereségrészesedés A Bács-Kiskun megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat 108,2 százalékra teljesítette 1963. évi tervét. 38 millió forinttal volt nagyobb a forgalom, mint 1962-ben. A vállalatgazdálko­dási tervet 11,5 százalékkal tel­jesítették tűi, az önköltség 7,5 százalékkal csökkent. S amit a vásárlók közelebbről is tapasz­talhattak: 7 millió forinttal több bútor fogyott el a megyében, Vers, eredi, légy osztályharcos... Hetenként csendülnek fel hal­hatatlan verssorok, hallgatják és mondják tág-a nyílt szemű és lelkű diákok, akik nem mű­vészeknek készülnek, csupán szeretik a verset, rajonganak a költészetért. Közel négy éve működik az irodalmi színpad a kiskunfél­egyházi művelődési házban. Ve­zetője Illési István tanár. Ener­gikus, mozgékony, összefogja a kis csoportot, megtanítja őket becsülni a szép szóta költészet remekeit; és közben ezek a diá­kok formálódnak, csiszolódnak. Nincs olyan rendezvény a vá­rosban, ahol ne találkoznánk velük, amikor egy-egy ünne­pélyt tesznek még ünnepibbé szavalataikkal. Számos, egész es­tét betöltő műsor dicséri mun­kájukat nemcsak a városban, de a járásban is, azonkívül-731-gyel több motor- kerékpár és 608-cal több tele­vízió talált gazdára, mint az előbbi esztendőben. Ilyen ered­mények mellett a vállalat dol­gozói is jóleső érzéssel vették' át a kiváló dolgozó jutalmakat, és a közel három heti nyereség- részesedést felszabadulásunk ün­nepén. A tervtúlteljesítésben nem kis része van a jól működő szo­cialista brigádoknak. Egyre na­gyobb gondot fordítanak arra, hogy az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat valamennyi bolt­egysége valóban a szocialista kereskedelem méltó reprezen­tánsa legyen. S hogy a felsorolt számok országos szinten is ki­emelkedők,. mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Bács, Borsod, Győr-Sopron, Pest és Veszprém megyei iparcikk kis­kereskedelmi vállalatok között folyó szocialista munkaverseny­ben megyénk kapta meg és őrzi egy évig az elsőnek járó ván­dorzászlót. I A

Next

/
Oldalképek
Tartalom