Félegyházi Közlöny, 1964 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-17 / 16. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Ara: 60 fillér • • • • IX. évfolyam, 16. szám ★ A PETŐFI NÉPE FÉL EGYHÁZI KIADÄSA ★ Kiskunfélegyháza, 1964. ápr. 17. Vetik a kukoricát Kiskunfélegyházán legnagyobb területen a Dózsa Tsz tagjai gazdálkodnak. A megkésett tavasz következtében itt is ösz- szetorlódtak a • tavaszi munkák. Éppen ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy minden gépet és fogatot nagyon jól kihasználjanak. A vezetőség több helyes intézkedést tett. Ennek eredményeként már a hét elejére befejezik az olajlen vetését (150 kh), továbbá a cukorrépát is elvetik 100 holdon. A tsz elnöke aról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban már a kukorica vetését is megkezdték, s a silókukorica is hamarosan földbe kerül. Gépesítés a sütőüzemben Naponta 130 métermázsa kenyeret sütnek a kiskunfélegyházi sütőüzem Molnár Béla utcai telepén. Aki otthon próbálta már a kenyérsütés nehéz mesterségét, az tudja értékelni, mennyi munkát, fáradságot igényel 7500 db kétkilós kenyér elkészítése. A néhéz fizikai munkától akarják mentesíteni az üzem dolgozóit, amikor félmillió forintos költséggel az embert segítő gépieket állították munkába: a kenyérmérő és formázó gépet, amely három műszakban 200 mázsa kenyér formálására is képes volna, ha a rendelkezésre álló hat kemence győzné a sütést. A kemencék korszerűsítésével és az új formázó gép beállításával egyre kevesebb panaszt hallunk a kenyér minőségére. Csupán a „nyers” kenyerek miatt merül fel panasz, ami raktárhiány következménye: a friss kenyerek úgy össze vannak Vasárnap is szántottak-vetettek Az összetorlódott mezőgazdasági munkák mielőbbi elvégzése érdekében a móricgáti Petőfi Termelőszövetkezet több tagja vasárnap is a földeken szorgoskodott. A tavaszi szántás elvégzéséhez, azonkívül a nélkülözhetetlen szállításokhoz a Kis- kunma«sai Gépállomás 23 traktort küldött a vasárnapi műszakhoz az említett közös gazdaságba. A műszakot reggel 5 órakor kezdték. 11 traktor a talajt forgatta, a többi gép pedig vetett és szállított. A vasárnapi munka eredményeként a termelőszövetkezet pótolta az elmaradást és a tavaszi növények többségét határidőben vetik el. Dávid Pál zsúfolva, hogy a gőz nem tud belőlük kipárologni, emiatt a legszebben megsütött kenyér is nyersnek, főttnek látszik. érdemes baromfit tenyészteni Kilencszáiezer forint többletbevétel Félegyházán egyike volt a Zöld Mező Tsz azolöiak. ahol elég nehezen indult meg a baromfitenyésztés. Mikor a vezetőség mégis elhatározta, hogy megszervezi a nagyüzemi csirkenevelést, sokan voltak olyanok. akik azt mondották: „Takarítsák ki a silógödröt, hogy az elhullott baromfiakat legyen hová hordani.” Végül mégis győzött a józan ész és akadtak olyanok. akik a csirkenevelésre specializálták magukat. A Bállá csalá'd, már a harmadik transzport — hatezer — csirkét neveli. Zászlóavatás a cipőgyárban Zászlóavató ünnepi taggyűlést tartott az elmúlt napokban a KISZ cipögyári szervezete. A zászlót a gyár dolgozói adományozták a fiataloknak. A zászlóavató ünnepségen megjelentek a gyár dolgozói, igazgatója, párttitkára. Az ünnepségen Ünnepi nagygyűlés Kiemelkedő eseménye lesz az április 10-től május 10-ig tartó békehónapnak Kiskunfélegyházán az április 19-én, vasárnap sorrakerülő nagygyűlés, amelyet a városi tanács nagytermében rendeznek meg. A nagygyűlésen dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, megyénk országgyűlési képviselője mond beszédet. A Hazafias Népfront járási-városi bizottsága, a járási-városi pártbizottság és a tömegszervezetek vezetői arra törekszenek, hogy a nagygyűlésen városunk minél több lakója vegyen részt, és ezzel juttassa kifejezésre, hogy aktív lelkes harcosai a leszerelésért és a béke megvédéséért folyó küzdelemnek. részt vett Terhe Dezső, a KISZ megyei bizottságának titkára és Budai József, a KISZ járási bizottságának titkára. Az üzem dolgozói nevében Lengyel Ferenc. a gyár igazgatója adta át a KISZ-szervezetnek a zászlót. Terbe Dezső a megyei és a járási KISZ-bizottság nevében szalagot kötött a KlSZ-szerve- zet zászlójára Budai József, a járási KISZ-bizottság névében az 1963-ban elért jó munkájuk elismeréseként világvevő rádiót, a legjobban dolgozó KISZ-ta- goknak pedig könyvjutalmakat és okleveleket adott át. s hogy jó gazda módjára, bizonyítja: az elhullás még a másfél százalékot sem éri el. Amiért ezt a nemrég még oly sokat bírált szövetkezetét külön dicséret illeti az, hogy a csirkéket nemcsak a fővárosban, hanem a félegyházi piacon is értékesítik, s hozzá kell tenni, a vásárlók teljes megelégedésére. A csirkék most hathetesek, naponta két dekát gyarapodnak, s két hét múlva valamennyiük súlya eléri az egy kilogrammot. Izük is kifogástalan — nem marad a háztájiban neveltek mögött —, hiszen majdnem tisztán kukoricadarával nevelik azokat. Az állattenyésztés szerkezetének ilyen irányú megváltoztatásával a Zöld Mező 900 ezer forint többletbevételhez jut, azonos takarmánybázissal. Bár még nem ideális az elhelyezés — egy kihasználatlan sertésólat alakítottak át, amely még nincs villamosítva, s csak a csirkék elhelyezésével együtt készült él, az eredmények több mint biztatóak. Ez évben sor kerül a villamosításra, s a c^ibenevelés mellett az épület másik szárnyán, háromezer Kislibát neveinek, s így joggal mondhatjuk, hogy a Zöld Mező Tsz sokat tesz a lakosság húsellátása érdekében. Megemlékeznek Lenin születésének évfordulójáról Lenin születésének 94 . évfordulója alkalmából Kiskunfélegyházán és a járás több községében ünnepséget rendeznek. A városban április 21-én este 7 órai kezdettel a Móra Ferenc Művelődési Házban tartják az ünnepséget. Lenin munkásságának jelentőségét dr. Laczkó Tibor, az MSZMP járási-városi bizottságának titkára méltatja. Az előadás után a művelődési Jó eredménnyel zárultak a téli tanfolyamok A ban tömegoktatás egyik legjob- bevált formáját a kiskunfélegyházi járásban is a téli tanfolyamok jelentik. A pártalap- szervezetek az elmúlt év őszén 33 helyen ^készítették elő az emA 77 éves Pintér Pál, régi jó elvtársam felkeresett a múltkor, hogy segítsek neki munkát keresni. Erősnek, egészségesnek érzi magát, szeretné a cipész mesterséget tovább folytatni. Ismeretségünk 1945- ben a pártban kezdődött, tudtam róla, hogy ő már 1919- ben is mint vörös- katona harcolt ezért az igaz eszméért. Egyszer még a faliújságba is kiszerkesztettem, példaképül a kényelmes- kedőknek: minden Pali bácsi taggyűlésre beballagott Bugáéról — ahol erdész fiánál lakott — a taggyűlésre. Azt mondja Pali bácsi, dolgozik ő most is, a fiánál, jelenleg a sógornőjénél dajkálkodik, de ezek nem számítanak be a nyugdíjba. Neki pedig 77 éves fejjel már illene öregségére gondolni. Mert — sajnos — nem marad az ember örökké fiatal. Így próbálok Pali bácsin segíteni: megkérem a Cipész Szövetkezet vezetőségét, vegyék fel Pintér elvtársat, nem járnak vele rosszul. Ezenkívül azokat az elvtársakat is kérem, akik igazolni tudják munkaviszonyát, valamint azt, hogy 45 évvel ezelőtt velük együtt küzdött, mostani szebb életünkért, hadd kapja meg ő is az emlékérmet, amit — mint ő mondja — eddig nem kínáltak fel neki. T. M. lített tanfolyamokat és azokat mintegy négyezer érdeklődő látogatta. Két hét alatt hét előadást hallgattak meg és annak alapján közvetlen hangulatú beszélgetés formájában vitatták meg a helyi tennivalókat. Az előadások igazodtak a helyi viszonyokhoz, figyelembevették a közös gazdaságok adottságait, lehetőségeit, a hallgatók érdeklődési körét. A kül- és belpolitikai kérdések mellett az előadások foglalkoztak a homoki gazdálkodás feladataival, a korszerű kertészkedéssel és az állattenyésztéssel. Az összejöveteleken lehetőség nyílott több olyan kérdés megvitatására is. ami nem szerepelt a tematikában, de a hallgatók egy részét foglalkoztatta. Ennek során megvitatták a helyben alkalmazott premizálási módszereket, a nyugdíjrendeletet és a szakmunkásképzés tennivalóit. A foglalkozások iránti érdeklődés tükrözi. hogy az előadásokat mindenütt élénk vita. tartalmas megbeszélés követte. Némedi Imre ház irodalmi színpadának kulturális műsora következik. Az ünnepségre valamennyi érdeklődőt máris meghív a rendezőbizottság. S ami ugyancsak nem lebecsülendő: őszre a csirkékből to- j óállományt is hagynak, s ezzel a tojásellátást a legnehezebb időszakban akarják megjavítani.«.Számításuk szerint mintegy 15 ezer darabot hoznak decemberben a helyi piacon forgalomba. Bálint László Ez is munkába állhat Minden erőgépre szükség van az összetorlódott tavaszi mező- gazdasági munkák mielőbbi elvégzése érdekében. A gépállo- mási és termelőszövetkezeti traktorosok többsége nyújtott műszakban dolgozik a szántóföldeken. Ha valamelyik gép elromlik, azokat gyorsan kijavítják. Varga Pál, a Kiskunfélegyházi Gépállomás brigádvezetője az egyik elromlott UTOS-trak- tort gyógyítja, néhány csavarhúzás és a gép már üzemképes állapotban hagyja el a javító- műhelyt. Kiváló mfiiííseir A Kiskunfélegyházi Cipőgyárban a Béke-brigád tagjai kezdeményezték a munkaversenyt az első negyedévi terv teljesítése érdekében. Felajánlást tettek arra, hogy az előirányzatokat 2 százalékkal túlteljesítik és gyártmányaik 98 százaléka megfelel a kiváló minőség követelményének. Mindemellett fél százalékos anyagmegtakarítást is vállalnak. Kezdeményezésükhöz elsőnek a Petőfi-brigád csatlakozott. Vetélkedésük nagyban hozzájárult az üzem előtt álló feladatok teljesítéséhez. A versenyre a pártalap- szervezet is felfigyelt, sajnos, azonban a gazdasági vezetőség és a szakszervezet nem támogatja megfelelően és nem gondoskodik a verseny eredményeinek elterjesztéséről. Helyes lenne, ha ezt a mulasztást minél előbb pótolnák. N. I. TAVASZI HANGVERSENY A kiskunmajsai művelődési ház zeneoktató munkaközösségének hagyományos tavaszi hangversenye zajlott le a minap. Ezúttal is parádés külsőségek között, ám mégis bensőséges légkörben szólaltatták meg a növendékek a zeneirodalom nagy mestereinek legrégibb időktől napjainkig alkotott műveit. — A zenei színskála minden árnyalatából válogattuk össze műsorunkat — állapította meg Varjasi Ottáné Bíró Ida tanárnő. És valóban, mindenki megtalálhatta az előadott kompozíciókból hangulatának a legmegfelelőbbet. Az uralkodó hangulat természetesen az örök ifjúság vidámsága volt, melyet hangszerekkel, dallal, s tánccal tolmácsoltak. Nehéz volna a műsorból kiemelni a legsikerültebb produkciót. A kristálytiszta muzsika, mely a zongorából, hegedűből, csellóból és harmonikából felcsendült, a fégyelmezeíl ossz játék és a táncok ritmusa, mind-mind kitűnő pedagógiai munka eredménye. A legnagyobb tetszést talán mégis Schubert táncmozdulatokkal aláfestett keringöje váltotta ki, részben az ötletes balett, részben a zongorakíséret finomsága miatt. A teljes zenekar nyitószáma, Schuberttól a Tavaszi felhők és záróakkordjai, Erkel: Hu- nyadj. László című operájából méltó keretbe foglalták a szépszámú közönség részéve sokáig emlékezetes esteti
