Félegyházi Közlöny, 1964 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-03 / 14. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Arai 60 fillér • • FEMHAZI KOZIOISÍY IX. évfolyam, 14. szám A PETŐFI NÉPE F £ E E G T H A Z I KIADÁSA Kiskunfélegyháza, 1964. ápr. 3. 630 hold gyümölcsöst, 450 hold szőlőt telepítenek a város közös gazdaságai Kiskunfélegyháza szövetkezeti dolgozóinak nagy feladatot je­lent, a késve érkezett tavaszon az egyéb mezőgazdasági mun­kák mellett a szőlőik, gyümöl­csösök gondozása és a most fo­lyamatban levő 140 hold szőlő telepítése. Az őszi munkákat megfelelően végezték el. ennek eredménye, hogy nyúlrágások- ból, s egyéb okokból csak egész csekély károk keletkeztek. Egye­dül a Lenin Tsz-ben van na­gyobb kár. ahol a gyümölcsfá­kat a vadak etetésére használt lucernával kötözték be. Éppen ezért nem is csoda, hogy a nyu- lak alaposan megrágták a fa­csemetéket. Hiba, hogy a város területén, a háztáji művelésű szórvány gyümölcsösökben nem végezték el kellő időben a fák kaparását, ápolását. Pedig a pajzstetves al­mákat nem veszik át exportra, s ez népgazdasági kárt is jelent. Az új telepítések szervezése jó egy hete megindult — első­nek a Bem Tsz-ben. de a héten már valamennyi szövetkezetünk­ben. A késői kitavaszodás miatt a mezőgazdasági munkák na­gyon összetorlódtak, ennek azon­ban semmi esetre sem szabad a telepítések minőségének rom­lására vezetni, mert a szőlő- és gyümölcstelepítések sok-sok év­re szólnak. A főtörekvés az le­gyen. hogy a munkacsúcsok ide­jén valamennyi családtagot fog­lalkozhassanak a szőlőkben, gyü­mölcsösökben: Kiskunfélegyházán eddig 630 hold gyümölcsöst és 450 hold szőlőt telepítettek el a szövet­kezetek. Ez megfelel a második ötéves terv előirányzatának. A cél azonban nemcsak a jó tele­pítés, hanem a rendszeres szőlő- és gyümölcsápolás. Bálint László ITT A TAVASZ Megkezdődön a munka a földeken Ha késve is, a tavasz végre megérkezett. A közös gazdasá­gok dolgozói most arra összpon­tosítják erejüket, hogy pótolják a tavasz késése miatt keletke­A tsz-pártszervezet javaslatára Megszervezik a kettős műszakot A Központi Bizottság februári határozatából adódó feladatok­ról és az időszerű tavaszi me­zőgazdasági munkákról tanács­koztak a kiskunfélegyházi Pe­tőfi Termelőszövetkezet párt- alapszervezetének tagjai leg­utóbbi taggyűlésükön. A párt- vezetőség beszámolójából kitűnt, hogy a közös gazdaság az el­múlt évben jelentősen előbbre lépett és a gazdák szorgalmá­nak eredményeként példamuta­tóan láttak hozzá az idei fel­adatok teljesítéséhez is. Az el­sők között kezdték meg a mun­kát a földeken, elvetették a ta­vaszi árpát. A jószágállomány fejlesztésének terve szerint a tavalyi 12 ezerrel szemben most Tí ezer darab naposcsibéi ne­velnek fel. első 2 ezer dara­bos állomány már szépen fej­lődik és hamarosan' átadják, araikor a rántani vaió súlyt el­érik. Érdemes megemlíteni, hogy anyakocaállományukat a tava­lyi 3S darabról 66-ra emelik, anyajuh-állományukat pedig 150-ről 250 darabra fejlesztik. A taggyűlés javaslatot terjesztett Szabályozták a tej árusítását A január 18-án kelt 1/1964. számú földművelésügyi, élelme­zésügyi és egészségügyi minisz­teri rendelet, valamint az or­szágos szabványok alapján Kis­kunfélegyházán is szabályozták a tej és tejtermékek piaci áru­sítását. A városi tanács vb által ki­adott hirdetmény részletesen tájékoztatja az érdekelt tehén- tartókat a tennivalókról. A ren­delet szerint ezentúl a jószág­tartó gazdák egészségét, azon­kívül a tehén betegségtől való mentességét orvosi bizonyítvány­nyal kell igazolni. Külön intéz­Tárlat a múzeumban A Móra Ferenc Művelődési Ház képzőművészeti köre áp­rilis 4-én délelőtt 11 órakor nyitja meg hagyományos tavaszi tárlatát a Kiskun• Múzeumban. A kiállítás egy hétig lesz nyit­va. kedik a rendelet a tejes edé­nyek, a környezet tisztaságáról és arról, milyen tejet és tejter­méket nem szabad forgalomba hozni. a gazdasági vezetés elé annak érdekében, hog<f a tavaszi mun­kák mielőbbi elvégzése érdeké­ben kettős műszakban üzemel­tessék a közt« gazdaság trak­torait. Lesz hús az ünnepre Kétszer annyi szarvasmarhát és sertést dolgoztak fel az elmúlt héten a Kiskunfélegyházi Vágó­hídon, mint az azt megelőző idő­szakban. Az ünnepekre nagy mennyiségű friss hússal látták el az üzleteket. A vágóhídon feldol­gozott jószágok húsát hozzáértők ellenőrzik. Fényképünk Tóth Akos- né dr. Kurucz Sarolta állatorvost ábrázolja húsvizsgálás közben. (Lakatos József felvétele.) zett elmaradást, és mielőbb be­fejezzék a szántást-vetést. Leg­hamarabb a traktorok álltak munkába. Számítások szerint a termelőszövetkezetek és a tszcs-k földjein 27 ezer hol­dat kell ezekben a hetekben megforgatni az ekéknek. Eddig 7—8 ezer hold szántást hagytak maguk mögött a trak­torok. Ezt az ütemet nemcsak tartani, hanem fokozni szüksé­ges, ahhoz, hogy a vetést ne akadályozza a szántás elmara­dása. A közös gazdságok dolgozói­nak szorgalmát, igyekezetét tük­rözi az a lendület, amellyel az őszi kalászosok ápolása és a ta­vaszi vetések megkezdődtek. A tervezett 24 ezer holdon csaknem tel­jes egészében befejezték az őszi kalászosok fejtrágyázá­sát és több helyen minden holdra egy mázsa nitrogénműtrágyát szórtak ki. Jó ütemben halad a borsó, a mák és a napraforgó vetése, helyenként pedig már földbe kerüli a cukorrépa is. Legelőször a kiskunfélegy­házi Vörös Október Tsz gaz­dái vetették el a borsót és példájukat a Vörös Csillag Tsz gazdái követték. Elvetették a mákot, a tavaszi árpát és most a cukorrépama- got szórják a vetőgépek a közös gazdaság szántóin. A járásban eddig 420 holdon került földbe a borsó, de már számottevő a tavaszi árpa és a napraforgó­vetés is. Szorgos munka folyik a ker­tészetekben is. A kiskunfélegy­házi Vörös Csillag Tsz kertésze­tében már a hollandi ágyakban nőnek az erős paprika- és pa- radicsompalánták. A tiszaújfalui Alkotmány Tsz kertészetében Felülmúlták az országos átlagot Fajtanemesítő keresztezés a félegyházi Dózsa Tsz juhászatában Hét vérbeli juhász szakszerű gondozása alatt 1472 darabból álló juhállomány áll a kiskun­félegyházi Dózsa Termelőszö­vetkezet juhászatában. Maga ez a szám nem sokat mond, de ha tudjuk, hogy 1959-ben még csak 200 darabból állt az állomány, az is vegyes volt, a mai állo­mány viszont egyedenként meg­vizsgált, házilag törzskönyvezett példányokból áll, és az ezer anyajuh átlag nyírósúlya 4,8 Két és fél millió terven felül A Kiskunfélegyházi Vas-, Fémipari és Gépjavító Ktsz dolgozói az elmúlt évben dere- kas munkát végeztek és 8.6 millió forintos tervüket több mint két és fél millióval túl» szárnyalták. Több mint 1700 rádiót és televíziót, azonkívül 2500 motorkerékpárt és kerék­párt javítottak meg. Az idei tervük a tavalyinál -agyőé b feladatuk elveszeset irányozta elő. A vezetőség en­nek érdekében nagy figyelmet fordít a munkakörülmények to­vábbi megjavítására. Tavaly a javító munkák egy részét a szabad ég alatt végezték és most keresik a módját, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Az 1963-as eredmények alap­ján egyébként 180 ezer forintot osztanak ki a szövetkezeti ta­goknak njtereségreszesedesként, kg az országos 4.1 kg-os átlag­gal szemben, — már szebbet mutat. Akinek egyszer alkalma van Deme János mezőgazdasági mérnökkel beszélgetni erről a témáról, nem is csodálkozik ezen a rövid idő alatt elért szép eredményen. Olyan lelkesedés­sel és hozzáértéssel beszél az irányítása alatt álló juhászai­ról, hogy az embert szinfe ma­gával ragadja. Március elején kezdődött az ellés, látogatásunk pillanatában az ezer anyának 960 báránya született, de a múlt évi 110 százalékos ellési eredményből következtetve, ez a szánig még növekedni fog. Mesterséges megtermékenyítés folyik, a ta­valy született bárányoknak, csupán két apja volt. A saját tenyésztésű kosokat jó áron ér­tékesítik. A múlt évben 43 te­nyészkost adtak el darabonként 1500 forintért. Most folynak a fajtanemesítő kísérletek a szovjet Grozniji- kosokkal, az eddigi eredmények igen biztatók. Sokan azt tartják, hogy a juh igénytelensége miatt a takarmányozásra nem sok gondot kell fordítani. A Dózsá­ban a juhok téli takarmányát minden körülmények között biztosítják, és egy szezonban a szálastakarmány mellett 35 kg abrakot is kapnak a juhok. En­nek eredménye az is, hogy az elmúlt évben 79 mázsa gyapjút adtak el az állami felvásárlók­nak. pedig már kitüzdelték a karalá­bé-palántákat. Jelentős szerepe van a tavaszi munkák gyors ütemű elvégzé­sében annak, hogy a termelő- szövetkezetek ez évben a tava­lyinál is nagyobb gondot fordí­tanak az ösztönző módszerek al­kalmazására, a termelési tervek túlteljesítését, a magasabb terméseredmé­nyeket premizálják, a mun­kaegységekre pedig előleget fizetnek. A szanki Haladás Termelőszö­vetkezet gazdái az elmúlt na­pokban 25 forintot kaptak az eddig teljesített munkaegysé­geikre előlég címén. N. J. Felszabadulásunk ünnepére Tizenkilenc évvel ezelőtt 191.5. április 4-én hazánk fel­szabadult a német fasizmus alól és történelmünk új feje­zete vette . kezdetét. Tizenkilenc évvel ezelőtt iparban szegény, mezőgazda­ságban elmaradott vidék vol­tunk. Azóta új üzemek jöttek létre: a Vegyipari Gépgyár, Cipőüzem, Műanyagüzem, a Kiskumnajsai Finommechani­ka• Vállalat. A mezőgazdaság­ban is nagy változások men­tek yvégbe. Közös gazdaságok jöttek létre, melyek igaz, még sok nehézséggel küzdenek, de a fejlődés jó útján járnak. Különösen örülünk a Vörös Csillag, a Dózsa, a tiszaújfalui Tisza Tsz-ek szép eredményei­nek. , Az ember termeszetátalakitó munkája nyomán a sivár ho­mokjainkon 5200 hold újtele­pítésű szőlő- és gyümölcs dísz­ük — biztató a jövőnk. De még sok szorgos munka vár dolgozó népünkre. Talán akkor tudjuk igazán és örömteli szívvel ünnepelni a felszabadulásunk napját, ha minden erőnket összpontosít­juk a tavaszi mezőgazdasági munkákra. Övék az elsőség A Mezőgazdasági Kisipari Termelőszövetkezet kimagasló eredménnyel zárta az évet. 1963. évi termelési tervük 1 800 00 fo­rint volt, ezt 140 százalékra tel­jesítették. Így a járásban az első helyre kerültek. Javító­szolgáltató munkájuk szintén jelentős. Ezernél több külföldi levél A Kiskunfélegyházi Móra Fe­renc Általános Iskola tanulói 1014 levelet kaplak eddig a Szovjetunió 45 városából. A kül­földi levelezés motorja az a 80 gyerek, akik Selb Györgyné tanárnő által vezetett orosz tár­salgási órákon vesznek részt. A magyar úttörők és a szov­jet pionírok közötti erős szálak kötik össze a két nép ifjúságát elszakíthatatlan kötelékkel, \ Mik vannak ezekben a leve­lekben, apró csomagokban? Ké­peslapok, papírszalvéták, bélye­gek, kézimunkák, jelvények, já­tékok, fényképek, úttörő nyak­kendők, Maruszja baba, Kelj- feljancsi és még ki tudná fel­sorolni, mi minden. A levelekből tablót készítettek, a kapott tár­gyakból pedig a tanév folyamán egy kiállítást rendeznek. T, M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom