Félegyházi Közlöny, 1964 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1964-03-13 / 11. szám

> Ár ^ Világ proletárjai, egye»ül jelek' Ara: 60 filler FELEGYHAZí KÖZLÖNY IX évfolyam, 11. szám it A PETŐFI NÉPE FE&EGYHAZ1 KIADÁSA * Kiskunfélegyháza, 1964. marc. 13. Kosos értékesítés, szőlőtelepítés Sikeres évet zártak a Jonatán Szakszövetkezet gazdái Nagy érdeklődés előzte meg a kiskunmajsai Jonatán Szakszö­vetkezet évi zárszámadó kül­döttgyűlését. A szövetkezet 3000 holdnyi területének gazdasági fejlődése 1195 családot érint. Nagy megelégedést keltett, ami­kor az adatok egymásutánjából kibontakoztak a jól végzett mun­ka eredményei. Hogy csak né­hányat említsünk ezek közül: az állóeszköz-állomány érté­ke 1962. évi 425 596 forintról 755 221 forintra emelkedett. Az évi növekedés értéke: 330 624 forint. A közös hasznosítású 288 holdon az újonnan telepített 151 hold szőlő és 6 hold gyümölcsös még nem fordult termőre. A táblás művelés alá vont 124 holdból is csak hatvanra lehetett alapozni, a tiszta haszon mégis megköze­lítette a 160 ezer forintot. A szö­vetkezet vagyonkészlete 4 795280 forint. Ebből 64 százalék, vagyis 3 031 837 forint saját vagyon. Pe­dig a Jonatán Szakszó vet kezet­Mire költjük az idén a községfejlesztési hozzájárulást ? Elkészült a város községfej­lesztési terve, a megye is fe­lülvizsgálta azt, most már a város közönségét is tájékoztat­hatjuk, hogy addig is, míg a terv a tanácsülés elé kerül, lás- ~sák az adófizetők, mire akar­juk költeni azokat a forinto­kat, amiket községfejlesztési 'hozzájárulás címén fizetünk be. Az idén tovább folytatják a közvilágítás korszerűsítését. A Kossuth utcán a vasútállomás­tól a tanácsházáig egy sor kan­deláber fogja világosabbá ten­ni városunkat. 790 ezer forint van erre a célra biztosítva. Az új vártház felépülése után a régi székhazat bölcsődévé ala­kítják, 200 ezer forintot bizto­sítottak erre a célra. A kórház bővítésére, illetve a laborató­rium építésének munkadíjára 275 ezer forintot ad a város, az anyagköltséget a megye vállal­ta. Politechnikai tanterem épí­tésére 200 ezer, vízhálózat bő­vítésére 500 ezer, járdaépítésre 217 ezer a gyermekjátszótér befejezésére 159 ezer, lakások kialakítására 779 ezer forintot, társadalmi tanulmányi ösztön­díjakra 35 ezer, könyvtárfej­lesztésre 20 ezer forintot irá­nyoz elő a terv. nek jelentős kiadásai is voltak. Szőlő- és gyümölcstelepítés­re és a telepítés fenntartá­sára közel másfél milliót köl­töttek. A szakszövetkezet azonban nemcsak a közös területen gaz­dálkodott jól, hanem a tagság­nak is biztosította mindazt az előnyt, mely a termelés szerve­zésével és a közös értékesítés lebonyolításával elérhető. A tag­ság 1962. évi szőlőterméséből az elmúlt év elején 2120 hl kétszer fejtett bort értékesített 1,5 mil­lió forintért. Az 1963. éti termésből 3054 hl mustot és 2628 mázsa szőlőt, valamint 212 hl bort adott el 2,9 millió forint értékben. A tagoknak ebből 385 ezer fo­rintot fizetnek ki. De éppen a közös értékesítés miatt, már a 2,9 milliós őszi értékesítés is 376 ezer forint többletbevételt jelen­tett. Jó eredménnyé! zárta 15. esztendejét az Asztalos Szövetkezet Ünnepi hangulatban, a megye, a város és a társszövetkezetek képviselőinek jelenlétében tar­totta meg XV. mérlegzáró kö- gyülését a Kiskunfélegyházi Asz­talos Szövetkezet. Az elmúlt évben is, mint az eltelt másfél évtized minden munkanapján, bebizonyította ez a szövetkezet, hogy szilárd ala­pokra, a jól összeforrt, nagy­tudású szakember-gárdára, gon­dos, előrelátó és tervszerű ve­zetésre épült, amelynek munká­jára, helytállására mindenkor számítani lehet. Ha a számok tükrében vizsgáljuk az elmúlt Kunszállás az első A járási tanács vb értékelte a községfejlesztési versenyben elért eredményeket. A jó társa­dalmi munka teljesítése alapján az első helyet Kunszállás, a má­sodik helyet pedig Alpár köz­ség érte el. A járási összesített társadalmi munka terveinek teljesítésében sokat fejlődött a járás. 1962-ben az egy főre eső társadalmi munka értéke 23 fo­rint 25 fillér volt, addig a múlt évben 35 forint 40 filléres át­lagot értek el. Ezt a viszonylag jó teljesítést a járási tanács ve­zetői, a járási községfejlesztési csoport és a községek közös munkája, erőfeszítése nyomán sikerült elérni, bár ezzel a2 eredménnyel még mindig a me­gyei átlag alatt maradtunk. Amíg Kunszállás 78 forint 30 fillér és Alpár 36 forint 20 fil­léres teljesítést ért el, addig Gátér 12 forint 90 fillér, Jász- szentlászló 19 forint 20 fillér, Kömpöc 15 forint 40 fillér és Pálmonostora 18 forint 90 fillé­res átlagot ért el. Huszonkétezer csirkére szerződtek Kiskunfélegyháza és környéke az elmúlt évtizedek során úgy került be a köztudatba, mint a baromfitenyésztés és nevelés egyik legfontosabb központja. Ez a jövedelmező foglalkozás az utóbbi évek folyamán kisebb területre szorult, ennek ered­ménye, hogy elmúlt évi tervünk teljesítéstől 55 vagon baromfi szállításával elmaradtunk. Ebben az évben a városi-já­rási pártbizottság határozata nyomán, újra fellendülésben van a baromfinevelés, hizlalás, úgy az egyéni gazdaságokban, mint a termelőszövetkezetekben. Ilyen helyes kezdeményezést találunk a Petőfi Tsz-ben, ahol eddig használaton kívül álló épület átalakításával az elmúlt évben 10 ezer, az idén pedig már 22 ezer csirkét nevelnek, hogy javítsák országunk húsel­látását. Jelenleg 2 800 darab csirke nyüzsög az alkalmi neve­lőben. amikor piacra kerülnek, 2 000 kisliba kap benne szak­szerű előnevelést, utána újra csirkék következnek. év munkáját, megállapíthatjuk, hogy a helyes tervezés és jó szervezés eredményei ezek. A teljes termelési érték például egy év alatt 7 288 000 forintról 7 621 000 forintra, a nyereség 696 ezer forintról 829 ezer fo­rintra, a termelői munkabér- 1 362 800 forintról 1 408 200 fo­rintra, 100 forint termelői bérre eső termelési érték 534 forintról 541 forintra emelkedett. Egy termelő havi átlagkere­sete az elmúlt évben 1803 fo­rint volt, és ha ehhez hozzá­vesszük, hogy a rendelkezésre álló különleges alapokból szo­ciális juttatásra és üdülésre 11 ezer, segélyezésre 6700, jutalma­zás 2100, országjárásra, színház- látogatásra 34 ezer forintot hasz­nállak fel, megoldódik a jó kö­zösségi munka „titka” is: az em­berekkel való törődés, családi gondjaik, bajaik figyelemmel kísérése, fejlődésük elősegítése. Ezerötszáz pár cipő naponta Nagyobb feladatot teljesít az Alföldi Cipőgyár Egy-két évvel ezelőtt még né­hány kocsira való búzát, vagy kukoricát takarítottak be azon a területen, ahol ma már mo­dern gyárban, korszerű eszkö­nagyszerú helytállással igyekez­nek ebből az adósságból törlesz­teni. Ezzé! magyarázzuk azt a szorgalmas munkát, amit láto­gatásunk során az egész üzem területén tapasztaltunk. Így le­hetséges, hogy az első negyed­éves napi 750 pár lakkcipő és 750 pár szandál a második ne­gyedévben 850—850, év végére már 1000—1000 pár lesz. Ennek teljesítésére, sőt — ha lehet — túlteljesítésére tettek vállaláso­kat az üzem dolgozói. Horváth Károly, a Kiskun Cipő­üzem ügyes kezű dolgozója gép­pel vágja simára a gyermekcipők sarkait. zökkel folyik az ipari termelés, és az a terület, amely néhány családnak biztosította a kenye­ret, most sok-sok munkáskéznek ad munkaalkalmat, sok száz embernek gondtalan, biztos meg­élhetést. A kisvárosháza ódon épükrté­ben alapított kis műhely óriási fejlődésen men* keresztül, de ez a fejlődés még állt meg, sőt, jobban fokozódik. Épül a gyártelepen az új irodaház, lesz már öltöző, fürdő és egyéb szo­ciális létesítmény. rendezik, parkosítják a gyár udvarát is. Egy kicsit adósnak érzik ma­gukat, és becsületes munkával, Közgyűlés a Kézműves Ütsz-ben Szombaton, március 7-én dé­lután 4 órakor az Építőipari Ktsz kultúrtermében évzáró mérlegismertető közgyűlést tar­tott a Rézműves Ktsz. Fazekas Béla elnök ismertette a szövet­kezet 1963. éves munkáját, melyből kiderült, hogy a tagság eredményesen munkálkodott. Ezt igazolják az alábbi számok is. A szövetkezet termelése 1962- ben 5 450900 forint volt, 1963- ban 7 711 200 forint érté­ket termeltek. Tehát az előző évhez viszonyítva a termelés értéke 2 260 300 forinttal növe­kedett. A szövtíkezet termelési tervét 128,5 sAízaléhra teljesí­tette. A jó munka eredménye­ként 1 004 000 ijjfint nyereséget értek el. Ez a termelési érték­hez viszonyítva 13 százalék. A szövetkezet közös vagyona a nyereségből 172 000 forinttal emelkedett. Újabb OTP-társasház épül Kiskunfélegyháza a letűnt rendszer „jóvoltából” az ország városai között majdnem az utol­só helyen kullog a lakásellátott­ság szempontjából. Éppen ezért örömmel ragadunk meg min- den olyan alkalmat, amikor hírt adhatunk egy-egy életrevaló kezdeményezésről, új ház, új lakások építéséről. Sokan azért húzódoznak az építkezéstől, mivel a város bel­területén nem tudnak telket szerezni, a külső perifériáktól pedig idegenkednek. Ezt látva a város vezetői, a város legkö­zepén biztosítottak egy telket a most szervezés alatt levő két­emeletes, 12 lakásos társasház építéséhez. Az új társasház he­lye a Mártírok utca 2. és 4. számú házak közötti telken lesz, ideális kelet—nyugati fekvésű házat építenek rá kedvező OTP- kölcsönnel az igényesebb dolgo­zók. Túltel jesíf ette bevételi tervét Az elmúlt napokban tartotta az elmúlt évi munkát elemző közgyűlését a Kiskunmajsa és Vidéke Körzeti Fóldmvvessző- vetkezet tagsága. Az igazgató­ság beszámolóját Sipos Jenő terjesztette elő. Megállapította, hogy a földművesszövetkezet mintegy 4000-nyi tagságával a község legnagyobb tömegszer­vezete. A kereskedelmi üzemág 55 millió forintos forgalmat bo­nyolított le, 6 millióval többet az előző évinél. Tervüket 9,5 százalékkal túlteljesítették. Leg­több bevételt a vegyesiparcikk boltok értek el. Több mint 21 millió forint volt a forgalmuk. Élelmiszerekre 18, ruházati cik­kekre pedig 15 millió forintot költött a lakosság. A kereskede­lem nyeresége meghaladja az 1 millió forintot. Háromszázezer forinttal több az előző évinél. A bútorbolt forgalma 3,7 millió forintot tett ki. A növekedés 1,2 millió forint. A kiskunmaj- saiak tavaly 55 televíziót és 101 motorkerékpárt vásároltak a kér lyi boltokban. Sok száz millió forint ment a kezén keresztül Fekete Gergely elvtársnak, a Magyar Nemzeti Bank félegyházi fiókjában. Sűrűn láttam, amikor a rácsos fülkében számolta a bankó­kat, a hibásakat félrerakta, újat. ro­pogósát tett helyet­tük a kötegbe. Ami­kor kértem, hogy legalább a „selett- ’éből” adion egy marékkai, csak mo­solygott. Méasem haragud­jam mp» ..fukarsá­gáért” Gergely bá­csira. mert tud­tam. hogy ő magé­nak se tart meg egyetlen fillért se a sok millióból, in­kább büszke voltam rá, mert párttitkái koromban én java­soltam erre a bizal­mi állásra, ahol csak talpig bécsületes ember felel meg. Nehéz, nagyon nehéz ellenállni a kísértésnek. Lát­tunk már magasabb beosztású, kevesebb nénzben turkáló halandókat is „le­bukni”, mert ösz- szetévesztefték a vállalat vagv intéz­mény kasszáiét, a saiát bugyellárisuk- kal. Hogy Gergely bá­csival Ilyen nem fordult elő, bizo­nyítja az az ünnep­lés és szeretet, ami­vel nyugdíjba vo­nulása alkalmával felettesei és mun­katársai elhalmoz­ták. És aki az ide­gen milliók között élte le életének legutóbbi nyolc esz­tendeiét. tiszta szív­ből, örül most a ha­vi 626 forint saját nv'ioóíiának, ami­ből szerényen, de becsületesen élheti le hátralevő éveit. Azt kívánjuk, hogy ez az idő még hosz- szú és boldog le­gyen. A milliomos

Next

/
Oldalképek
Tartalom