Félegyházi Közlöny, 1964 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-03 / 1. szám

líitígt proletárja!, egyesüljetek! 4rmt 60 ftüér F EUGYHÄZ! KÖZLÖNY IX. évfolyam, 1. szám ★ A PETŐFI NÉPE FÉI.EGYBAZI KIAOASA. * Kiskunfélegyháza, 1964. január 3. Hetven tsz-traktoros II szakmunkásképzés közös gazdaságaink fejlődésének egyik feltétele Termelőszövetkezeteink ez évi javuló eredményeiben szerepe van a Félegyházi Gépállomás dolgozóinak is. A gépállomás ez évben 87 erőgéppel segítette a szövetkezetek munkáját. S hogy milyen eredménnyel, elég talán annyit említeni, hogy a terve­zett 75 ezer normálholddal szemben 107 ezer holdon felül teljesített és az előirányzott 110 forint helyett egy-egy normálhold önköltsége mindössze 88 fo­rintot tett ki. Az 1963. évi nyereség egymil­lió hétszázezer forint. Még egy beszédes adat: a tavalyi 6200 hold mélyszántással szemben Paizs Éva festőművész tárlata Sok látogató tekintette meg a Kiskun Múzeumban Paizs Éva festőművésznek, a kiskunmajsai leányiskola rajztanárának ön­álló kiállítását. A napjainkban zajló kultúr- forradalomban egyre fontosabb szerepet játszik a képzőművé­szei. Paizs Éva sajátos, egyem hangjával és határozott művészi egyéniségével biztató kezdésről tett tanúságot. Művészi hiteles­séggel ábrázolja az egyre job­ban kibontakozó szocialista éle­tűnket. örülünk annak, hogy elérkeztünk oda, hogy ma már járásunkból is önálló tárlattal, egész termet betöltő anyaggal jelentkezett az első pedagógus művészünk. Méltán kért helyet ebben a teremben, ahol Holló László, városunk Kossuth-díjas festőművészének képeiben is gyönyörködhettü nk. 7455 holdon forgatták meg a talajt. A gépállomás vezetői igen nagy gondot fordítanak a szak­munkás-továbbképzésre. Jelen­leg a december 15-én indult háromhónapos téli iskolájukon 15 szerelő és 85 traktoros-von­tató tanuló kap alapos elméleti és gyakorlati képzést. Közülük hetvenen a város és járás termelőszövetkeze­teiből kerültek a téli isko­lára, s annak elvégzése után itt hasz­nosítják szakismeretüket. A ta­nulók részére a gépállomás gon­doskodik alapos képzésről Vára- di Antal igazgatóval az élen. Különösen eredményes munkát végez Farkas Tibor műszaki ve­zető. Érdemes még arról is beszél­ni. hogy a téli iskolán kívül a gépállomáson rendszeres politi­kai oktatás folyik. A Petőfi Kiváló hegesztő Több a szüleié» — kevesebb a halálozás A kiskunfélegyházi anya­könyvi kerület összeállította az 1963. évi születések, házasság- kötések és halálozások statisz­tikáját. A számok örvendetes fejlődésről tesznek tanúbizony­ságot a korábbi esztendőkkel összehasonlítva. Ebből már az előző évvel összehasonlítva is ki­derült, hogy egészségesen nö­vekedett a születések, valamint a házasságkötések száma és csökkentek a halálesetek. 1962- ben Kiskunfélegyházán 828 szü­letést, 294 házasságot és 442 el­halálozást jegyzett be az anya­könyvi hivatal. A születések száma 856-ra, a házasságköté­seké pedig 308-ra emelkedett, a halálozások száma pedig 418- ra csökkent. Gimnázium 4két osztálya kap egész éven a: hetenként egyszer elméleti és 'gyakorlati képzést. Ezek közül a tanulók közül is nem egy kerül majd me­zőgazdaság. nagyüzembe, ahol majd a gépállomáson tanultakat hasznosíthatják. Mindezek .azt bizonyítják, hogy a Féle;-'házi Gépállomás vezetői helyeden ismerték fel: mezőgazdaságunk, szövetkezete­ink még gyoi ,abb fejlődésének, további erősödésének egyik fon­tos feltétele. . -gy minél több jól képzett szakmunkás kerül­jön a gépállomásokra, az állami gazdaságokba és a szövetkeze­tekbe. Az átteleltetés érdekében Gondosan osszák be a takarmányokat Az állatállomány hozama nagymértékben attól függ, hogy a rendeHÄPsre álló takarmány­készletekkel hogyan gazdálkod­nak a termelőszövetkezetek, mi­lyen arányban biztosítják a nö­vekedéshez, a hizlaláshoz, vagy a tejtermeléshez szükséges táp­anyagokat. A tapasztalatok sze­rint szálastaltarmányból elegen­dő készlettel rendelkeznek a közös gazdaságok. Ésszerű, ta­karékos felhasználásával a ren­delkezésre álló mennyiségbőT biztosíthatják a jószágok meg­felelő átteleltetését. Nem ilyen kedvező azonban a helyzet az abraktakarmány-ellátásban. A Több mint 13 éve dolgozik a Kis­kunfélegyházi Vegyipari Gépgyár­ban.Berecz Ferenc villanyhegesztő. Teljesítménye egész évben 110— 120 százalék között volt, és mun­kája minősége is kifogástalan. Háromszor kapta meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést. (Terescsényi Endre felvétele.) Tanul ságok, a Vegyipari Az eszlendt, vége. az új év kezdete a szan-adcsok és tervez- getések idöpóntja. Tapasztala­taink szerint j könnyebb akkor a számvetés é\ a lervezgetés is. ha az előirt_.v: te ezetUégeknyk mindenbe i ’rtlv 'k. zr.f­nos, az elmúlt év rosszul kez­dődött és az elmaradást az esz­tendő végéig sem tudtuk pótol­ni. Ennek következtében a mi dolgunk most nehéz. Elenged­hetetlenül szükséges, hogy gon­dosan mérlegeljük az elmúlt évi munkát, vegyük számba az eredményeket és mulasztásokat, hogy a tapasztalatokat haszno­síthassuk. Megállapításunk szerint a Vegyipari Gépgyár gondjainak többsége a rossz anyagellátás­ból adódott. A gyár felügyeleti szervei a szokásos import-nyers­anyagok helyett, nem egyszer olyan hazai nyersanyagokat küldtek, amelyek minősége nem volt kikísérletezve az export­gyártmányokhoz. Amikor ezt észrevettük, szót emeltünk elle­ne, azonban az idő rövidsége nem tette lehetővé, hogy a helyzeten gyökeresen változtas­sunk. A mentők statisztikája Másfélszer kerülték volna körül a Földet Az esztendő végével minden termelő üzent mérleget készít magának, íiogy lássa, milyen eredménnyel zárta az évet, jól vagy rosszul gazdálkodott. A kiskunfélegyházi mentőállomás statisztikájából megtudjuk, hogy 1963-ban 59 400 km utat tett meg a vöröskeresztes fehér gépkocsi, 2607 esetben vonul­tak ki, ebből szüléshez 442-szer, balesethez 249-szer. A balesetek közül 142 kéz-, láb-, vagy bor­datörés volt. Ittas embert 69 esetben szállítottak kórházba. A nagykiterjedésű járásban és város tanya világa ban, ahol mintegy százezer ember lakik, sokszor kevésnek bizonyul az egy mentőkocsi A statisztika szerint egy napra átlagosan 7 kivonulás esik, de „csúcsfor­galom” idején ennek két-há- romszorosa is előfordul. Ilyen­kor taxit vesznek igénybe, ha van, vagy a szomszédos váro­sok mentőállomásainak segítsé­gét kérik. Több alkalommal se­gítettek az év folyamán a tűz­oltók is. tennivalók Gépgyárban Az anyagellátási gondok elle­nére az üzemi pártszervezet fel­karolta, bátorította a dolgozók munkaversenyétA nemes ve­télkedésben az itz^'m dolgozói­nak mintegy 6Ö százaléka vett részt' A sratícHtti- rímért ?7 brigád küzdött. felajánlásaik hozzájárultak ahhoz, hogy á vállalat export-tervét teljesí­tette és az úgynevezett kiemelt gyártmányok is elkészültek. Az idei esztendő tanulságait jövőre hasznosítani kívánjuk. Idejekorán felhívtuk az illeté­kesek figyelmét a gondos mű­szaki előkészítésre és a gyárt­mányokhoz szükséges anyagok mielőbbi megrendelésére. Jövő évi nagyobb feladatainkat a most hátunk mögött hagyott esztendeinél jobb eredménnyel akarja a gyári kollektíva tel­jesíteni. járás 18 termelőszövetkezetében a jószágállomány számára 16 ezer mázsa abrakra van szükség a tervek szerint, azonban az említett közös gazdaságok csak 12 ezer mázsával rendelkeznek. Ez a mennyiség nyilvánvalóan csak gondos beosztással lesz elegendő. Sőt, azzal is számolói kell, hogy ilyen módon törterte felhasználással is csak az aláp- takarmány-adagok jutnak he­lyenként az állatállománynak. Mindezeket figyelembe véve, különös gondosságot igényel a talzarmányok tárolásának rend­szeres vizsgálata, a pocsékolás megszüntetése, melyet a szak­embereknek, állattenyésztőknek közösen kell végezni a fontos és nemes cél érdekében. A szakemberek által készített takarmányhiérlegek jól mutat­ják a tennivalókat. Ezért több közgyűlés úgy határozott, hogy nem tud kukoricát osztani a gazdáknak, mert a közös állo­mány átteleltetését tartja fon­tosnak. Galambkiállítás Kiskunfélegyházán A kiskunfélegyházi galamb­tenyésztők 43. sz. Egyesülete 1964. január 4—5-én, szombaton és vasárnap a Vörös Meteor kultúrtermében (volt Ring-kert) „Kiskunsági Galambkiállítás”-t rendez. A galambkiállításon negyven egyesület tagjai mutatják be legeszebb galambjaikat, mint­egy. száz. fajtát. A kiállítás mindkét napon reggel 8-tól este 19 óráig tekinthető meg. Befejeződött a zárszámadások előkészítésének első szakasza A termelőszövetkezeti zár­számadások első szakasza lezá­rult. Valamennyi termelőszövet­kezetben befejezték a leltározá­sokat. Jelenleg a leltári össze­sítők és annak főkönyvi szám­lával való egyeztetését végzik a szövetkezetekben. Január 10-től folyamatosan a járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztá­lyai és az MNB képviselői a szövetkezetek zárszámadásait egyenként leellenőrzik. A megerősítő bizottság nem­csak a zárszámadás számszaki és pénzügyi részét vizsgálja meg, hanem jóváhagyja azt a szöveges gazdasági beszámolót is, amelyet a zárszámadó köz­gyűlésen fog majd a szövetke­zet elnöke ismertetni. A zárszámadáskészítés idő­szakában — a még nem telje­sen hivatalos adatok birtoká­ban — már látható, hogy szö­vetkezeteink 1962. évhez vi­szonyítva 1963-ban tovább erő­södtek, szilárdultak. Ezt mutat­ja többek között, hogy a mér­leghiányos tsz-ek száma és a mérleghiány összege több mint felére csökkent. Úttörők a nagy színpadon Nagy élményben volt része a kiskun­majsai úttörők szü­leinek és mindazok­nak, akik velük együtt nézték Mark Twain: Koldus és királyfi című örök­becsű regényének színházi változatát László Annának, a kitűnő színműíró­nak feldolgozásá­ban. Az egész estét betöltő nagy színda­rab látványos és egyben tanulságos kulturális esemény- nyé lépett elő Ko­csis Islvánné, Paizs Éva és Törtely Éva tanárnők gondos, körültekintő, min­den, még a legap­róbb vonatkozásban is korszerűségre tö­rekvő előkészítő és rendezői munkája nyomán. Ed ward királyfi dolgozószobájának súlyos pompája, a középkori londoni utca, a nyomorúsá­gos odú, ahová a királyfi csöppent, a börtön és az apát­ság katedrálisának gótikus méltósága — színes tömegje­lenetekkel tarkítva — hű történelmi ke­retet adott a sze­replő úttörők kifo­gástalan játékának. Ki kell emelnünk Hornyák Irma és Andó Mária fősze­replőket, akik a ki­rályfit, illetve a kol­dust alakították. ! Kiskunmajsán és környékén terem a les jobb kövidinka /lz Alföldi Állami Pincegaz­daság kiskunmajsat pincészete december 1-ig 40 890 hektoliter árut vásárolt fel. Szerződéses áruként 730, állami gazdaságtól 6040 hektoliter került felvásár­lásra. A pince körzetéhez tar­tozó községek jóval túlteljesí­tették felvásárlási tervüket: Kiskunmajsa 169.1. Csólyospá- los 193,4, Kömpöc 343,7 száza­lékra teljesítette a tervet. Kis­kunmajsa 19 61.7, Csólyospálos 6965, Kömpöc 2406 hektolitert szállított. A vidék borainak jó hírnevét növeli az a körülmény, hogy a majsai pince szállítja az Al­földi Állami Pincegazdaságnak a palackozásra kerülő kövidin- kát. A színben, ízben és fokban egyöntetű áru azonnal palac­kozható. Annyira tiszta, hogy kicsapódástól teljesen mentes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom