Félegyházi Közlöny, 1963 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-18 / 3. szám
I Hág- proletariat, egyesül jet eh! Ara: 60 fillér rfiffiVBin mow hm ' ...... ... i . A PKTŐFI NÉPE FÍLIGTHAZI KIADÁSA VITT. évfolyam. 3. szám Kiskunfélegyháza. 1963. január 18. Négy év mérlege 1958-ban 4091962-ben 309 e%er pár cipő Négy évvel ezelőtt, mint a megyei Vegyesipari Vállalat egyik részlege alakult meg a Kiskunsági Cipőüzem. Az első évben 62 dolgozóval meglehetősen mostoha körülmények között, a szó szoros értelmében ócskavastelepen vásárolt és a helyszínen kijavított gépekkel 40 ezer pár gyermekcipőt adtak át a kereskedelemnek 2 800 000 forint értékben. A túlnyomórészt betanulatlan segédmunkás mellett az üzem már az első évben deficitmentesen zárta mérlegét. Az igazi fejlődés 1960-ban következett be, ekkor önállósították a vállalatot, s ebben az évben már 211000 pár cipőt gyártottak, s a termelés értéke közel 15 millió forint volt. A 170 dolgozó — két és félszerese az induló létszámnak — ötszörösét termelte. Termékeit rövid idő alatt a megye határán túl is megismerték. s az ország valameny- nyl nagykereskedelmi vállalatának szállítottak már gyermekcipőket. A műit évben — 1962-ben — nagy változás következett be az üzen életében. Két év alatt hússzorosára növekedett az Alföldi Műanyagüzem Két ÉVVEL EZELŐTT 22 dolgozóval kezdte meg működését a Műamyagfeldolgozó Vállalat. Két és fél holdas területét akkor nagynak is találtuk» ma már 550. az év végére 700 dolgozóval fog működni, múlt évi. 26 milliós terve az idén 60 millióra növekszik. A vállalat- veeie+ésnek mnholnap az lesz a gondja, ,iogy szűknek btzomvo. a múlt évben még nagynak hitt telek. Ebben az évben elkészül a rohamosan fejlődő gyár beruházási terve, hogy az előirányzott 40—50 millió forintot milyen módon fogja felhasználni. EDDIG A FEJLESZTÉS úgyszólván saját (városi és megyei) beruházásból történt. Ezután már központi beruházással, kiemelt vállalatként a helyi Igények kielégítésén túl a népgazdaság számára fog termelni. Ebben az évben megkapja az élsó új importgépeket, hogy azután évről évre növelhesse termelési értékét, a munkásmők létszámát. Mert egyik nagyje- lehetőségű hivatása új gyárunknak a nők foglalkoztatása. GONDJA, BAJA is van bö- ven a vállalatnak, ezek főleg a gyors fejlődésből adódnak. Kinőtték az ebédlőt, szűkek aa irodahelyiségek, öltözők. Szak- emberhiánnyal küzdenek, ez különben országos probléma, nehéz egyik napról a másikra megoldani. Mégis bízunk benne, mer* 1? az üzem, amelyik két ér ?■ .{?' hú^szOnosárp. növekedett, képes megoldani ezeket a „kisebb” feladatokat is Korszerű telephelyet kaptak és új gépek is kerültek a régiek helyére. Igaz, a szociális helyiségek és irodák építésére csak ebben az évben kerülhet majd sor. A termelési mutatók azonban tovább javultak. A múlt évben az üzem 309 ezer pár cipőt termelt a tervezett 265 ezerrel szemben. A Kiskunsági Cipőüzem termékeit ma már az egész országban Ismerik és keresik, s a korszerű gépek jobb kihasználása mellett, második műszak beállításával egyrészt félmillió párra emelhetnék a termelést, másrészt 160 új munkaerőt foglalkoztathatna az üzem. Ehhez kellene segítség a felettes szervek részéről, főképpen anyagkiutalásnál. Ebben az« évben a gyermek szárascioők mellett a kereskedelem által nagyon igén veit félcipőket is gyártanak, sőt valószínűség szerint lehetőség nyílik gyermekszandálok és női papucsod/gyártására is. A Kiskunság Cipőüzem létrehozása eg"ik mutatója a város fejlőd'-r^k is. Reméljük, ez a jövőben t 'tétlenül ível felfelé, ■szolgái;, a «-'VoscáfT íz^nvei- nek máiéi jt-ob kiéiégíté-ét. B. U A Kiskunfélegyházi Cipész Kisipari Termelőszövetkezetről nyugodtan elmondhatjuk, hogy legfontosabb feladatuknak a lakosság igényeinek kielégítését tartják. Erre állították be üzemüket, s ma már ott tartanak, hogy bevételük 62 százaléka javítás-szolgáltatásból adódik, és csak 38 százalék náluk a készáru termelés. A városban levő két javító részlegen kívül Alpáron és Kunszálláson van javító műhelyük, Bugacmonostoron, Gátéron és Pálmonostorán felvevő helyeik. Az elmúlt év folyamán összesen 16 000 pár lábbelit javítottak meg, tehát minden második lakosra jut Félegyházán egy javítás. Készáru termelésüket a teljes selejtmentesség jellemzi, az elmúlt évben egyetlen darab selejtáru nem készült náluk, érthető hát, miért ragaszkodik a kereskedelem a Négyszázezer forint kedvezmény A város termelőszövetkezeteinek legnagyobb része teljesítette az 1962. évi áruértékesítési tervét. A 3004 A sz. kormányhatározat értelmében az a közös gazdaság, amely meghatározott mennyiségű terményt, termékei értékesít az állam és a szövetkezeti szervek részére — jelentős kedvezményben részesül. — Minden 100 hold szántóegységre háromezer forint kedvezményt, Megváltozott a csályospálosiak élete Az igazi fordulat a legelső tanácsválasztás alkalmával, 1950-ben következett be Csó- lyospáloson. Azóta rendbehozták a homokos dűlőútakat. Megindult a szőlő- és gyümölcsös telepítése. A csólyospálosi gazdákhoz közelebb jutott a község és a város, kerékpáron, motoron közlekednek és ritka az a tanya, ahol nem szól a telepes rádió. Száműzték a maradiságot, újságot, könyvet olvasnak, művelődnek a falu lakói, orvos vigyáz egészségükre és egy-egy tanyai iskola a kulturális élet központja lett, különösen ilyenkor, télvíz idején. Az eddig tanyán lakók közül is mind többen költöznek be a faluba, ahol nagyobb a szórakozási lehetőség. Ezt bizonyítja a községben nemrégen felépült, negyvennél több 2—3 szobás lakóház. Dóczi Frigyes vagy hitelelengedést kapnak, ha ezt maradéktalanul teljesítik. Minden további százalék után — 100 holdanként — 100 forint a kedvezmény. Ez nagy segítség a tsz-eknek. A három legnagyobb tszt a Dózsa, a Lenin és a Vörös Csillag áruértékesítési tervüket 100 százalékon felül teljesítették és ezért közel 400 000 forint kedvezményben részesültek. A közös gazdaságokat a kedvezmény eléréséhez nagyban hozzásegítette az a tény. hogy gazdáik a munkaegység-részesedésen felül prémium és egyéb címen kukoricát osztottak, hogy a háztáji gazdaságokon belül az államnak sertéseket hizlalhassanak. Balogh Ödön ; Minden második lakosra egy javítás A szövetkezet egyik dolgozója: Varga József a csiszológépen dolgozik. Cipész Szövetkezet készítményeihez. T. M. A jelölő gyűlésekről jelentjük A kiskunmajsaiak járási tanácstagjelöltje Túri József és Ispanovics Márton A tömegszervezetek, üzemek, ktsz-ek, általában a szövetkezetek jelölő gyűlései már lezajlottak. Mindenhol nagy volt az érdeklődés és lelkes hangulatban nyilatkozott meg a dolgozók állásfoglalása a jelöltek mellett. Spontán volt ez a megnyilatkozás. Politikai érettség és felelősségtudat következménye. Elindítója és mozgatója pedig a bizalom volt. Különösen tapasztalható volt ez a Háziipari Szövetkezetben, ahol járási tanácstagnak Túri Józsefet, a városi és járási pártbizottság első titkárát jelölték. Figyelemre méltó tömeg-megmozdulásnak tekinthető a finommechanikai telep gyűlése, ahol Nagy Kálmánná kiváló tanítót, a leányiskola igazgatóhelyettesét megye'. Szabó Lajost a telep vezetőjét pedig járási tanácstagnak jelölték. A földművesszövetkezet másfélszáz dolgozója a kultúrott- honba vonult fel és ott nagy lelkesedés mellett foglalt állást Egri Andornak, a megye állami gazdaságai főagronómusának megyei és Ispanovics Márton járási tanácselnöknek járási ta-. nácstagként való jelölése mellett. A többi, eddig megtartott jelölő gyűléseket is mindenhol nagy érdeklődés előzte meg. Élénk eszmecserék alakultak ld a község eddigi fejlődésével és továbbfejlesztésével kapcsolatban. Megszívlelendő elgondolások kerültek felszínre. Komoly bírálatok hangzottak el éppen a községfejlesztéssfcl kapcsolatban. Meg keil állapítani, hogy a jelöltek máris bőséges útra- valót kaptáik. Megválasztás uJc esetén nem kell tömi a fejüket azon, hogy mivel is kezdjék közéleti tevékenységüket. Megismerték választóik egyéni és közös ügyét-baját ás mindazt, amit tenniük kell, hogy • a község fejlődésének ütemé* meggyorsítsák. tr. x Fekete Pá’nét újra országgyűlési képviselőnek, ár. Cseh Lászlót megyei tanácstagnak jelölték A lelkes hangulatú jelölő gyűlések sorozatából kiemelkedik a Toliüzemben megtartott gyűlés, amelyen a Toliüzem munkásnőin kívül felvonultak a Dohánybeváltó Vállalat és a2 Asztalos Szövetkezet dolgozói is, hogy ragaszkodásukról, sze- retetükről és bizalmukról biztosítsák munkatársukat é6 volt szaktársukat. A népes jelölő gyűlésen Hajba Ottó, a Vegyipari Gépgyár igazgatójának megnyitója után Holló Béla, az MSZMP városijárási bizottságának titkára mondott beszédet, majd egyAz elmúlt évek legjelent'sebb eredményei a járás tsz-eiben 1854 hold nxőlő és gyümölcsön Termelőszövetkezeti mozgalmunk egyik legfőbb eredménye, hogy a tengernyi nehézséggel küzdő félegyházi tsz-ek stabilizálódtak, egyre erőteljesebben erősödnek a nagyüzemi gazdálkodás alapjai. A homokhasznosítás mérföldes léptekkel halad. A négy év alatt összesen 1854 hold szőlő és gyümölcsös telepítése történt meg. Jelentősen megnövekedett a korai zöldség- termesztés területe, s ezzel párhuzamosan emelkedett az öntözött terület. Igen kiemelkedő szerepet töltenek be a négy év alatt felépült nagyüzemi épületek és a tsz-ek gépparkjai. 1958- ban a tsz-ben a beruházott érték 22 785 000 forint volt. 1962- ben pedig 58 483 000 forint. A tsz-ek saját gépparkja 1962-ben 62 darab, ez több mint háromszorosa az 1958-as tényleges állapotnak. Jelentős mérvű emelkedést mutat a fel nem osztható szövetkezeti vagyon. Míg 1958- ban a járás tsz-eiben összesen 11 425 000 forint volt, addig 1962- ben 28 153 000 forint. L. T. Választó és választható Sok fiatal állampolgár, ifjú és leány először vesz részt idén a választáson. Ez mindig nagy esemény a fiatalok életében, hiszen valamennyien büszkék arra, hogy felnőttként, az országos ügyek intézésébe is beleszólnak. Városunkban, s járásunkban is folynak a választási előkészületek és a sokezer választópolgár között a fiatalok is ott vannak a jelölő gyűléseken hogy döntsenek a községi, városi, járási, megyei tanácstagok, országgyűl .•sí képviselek választói listára való felvételéről. Az az elv érvényesül, hogy az arra alkalmas, rátermett, a nép bizalmát élvező embereket jelöljék. Járásunk több községében a választók fiatalokat is javasoltak tanácstagoknak. Ebből is kitűnik, hogy az idősebbek bizalommal vannak irántuk. Kömpöcön az egyik jelölő gyűlésen egy fiatalasz- szony nevét olvasta a gyűlés elnöke. A jelölt Beregszászi Istvánná, aki a községben született. A szülei dolgozó per rasztok, férje pedagógus és társadalmi munkában a K1SZ- szervezet titkára. A jelöltet mindenki ismeri, a gyűlés részvevői is jó véleménnyel voltak róla és a hozzászólások során elmondták, bíznak benne, hogy mint tanácstag is helyt tud állni. A beszélgetés után kiderült, hogy Beregszászi Istvánná most járul először életében az urnák elé. Először választ és először is választják. Ez nagy boldogság, öröm és megtiszteltetés számára. Sí A hangú lelkesedéssel jelölté» újra országgyűlési képviselőnél* Fekete Falná dohánygyári munkásnőt, és dr. Cseh László megyei tanács vb-títkárt újra Kiskunfélegyháza megyei tanács- tagjáuL Ez a Jelölés is bizonyítja hogy — mint az egyik fiatal hozzászóló: Vidéki llus is kihangsúlyozta — a dolgozók, mennyire ragaszkodnak a soraikból kikerülő vezetőkhöz, akik mindenki másnál jobban ismerik gondjaikat, igényeiket kívánságaikat. r. M. Tizenhárom év a köz szolgálatában Hódi Mihály Csólyospálos község VII. körzetének tanácstagja már 1950. óta tölti be ezt a tisztséget. Igen népszerű választói körében, akik minden esetben hozzá fordulnak, ha segítségre van szükségük. Körzetében igen tevékeny részt vállalt a közösségi munkából. Megszervezte a kömpöci út agyagolását, társadalmi munkában 600 méter útagyagolást és 2 kilométer hosszú út rendezését egyengetését, választóival együtt elvégzett. Hódi Mihály a Kossuth Tszcs tagja és körzetének választól most jelölték negyedszer tanácstagnak.
