Félegyházi Közlöny, 1959 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1959-12-04 / 49. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l Ara 60 fillér Tanácskozik a VII. pártkongresszus A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa szer- űán délelőtt folytatta tanácskozását. Ilku Pál, a Központi Bizott­ság tagja előterjesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelen­tését. Ezután Fábri Tibor, a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár öntője, majd Kállai Gyula, a Központi Bizottság titkára szólalt tel. A Németországi Szocialista Egységpárt nevében Walter Ulbricht üdvözölte a kongresszust. Ezután Szentistváni Gyula- né Baranya megyei és Söjtör János Zala megyei küldött emel­kedett szólásra. Karol Bacilek, a Csehszlovák Kommunista Párt, l'riedl Fürnberg, az Osztrák Kommunista Párt, Emil Bodnaras, a Homán Munkáspárt, Ignacy Loga-Sovinski, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt nevében üdvözölte a kongresszust. A délelőtti ülés Cinege Lajos Szolnok megyei, Walter Imre Somogy me­gyei és Szabó Pál Antal Tolna megyei küldöttek felszólalásá­val ért véget. A kongresszus szerda délutáni ülésén a Bolgár Kommunista Párt nevében Encso Sztajkov, Németország Kommunista Pártja nevében Max Reimann szólalt fel, majd Gábor Márton buda­pesti küldött után Fehér Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, Szőcs Gyula Nógrád megyei küldött és Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke vett részt a vitában. Az Aloán Munka­part nevében Hysni Kapó és a Koreai Munkapárt nevében Pak Den Aj elvtárs üdvözölte a kongresszust. A délutáni vitá­ban szólalt fel Petőfi Sándor, megyénk küldötte, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója is, akinek felszólalását lapunk má­sodik oldalán közöljük. Fehér La fos felszólalása Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja hangsúlyozta, hogy társadat- műnk szocialista átaia^ítasa akkor válik teljessé, ha a leg­közelebbi években sikeresen be­fejezzük a mezőgazdaság szó- cialista átszervezc-sét. s ezzel lerakjuk a szocializmus alap­jait az egész népgazdasagoan. Ezt a fö feladatot, a falu szo­cialista átalakítását, úgy kell végrehajtanunk, hogy az át­szervezéssel egy időben a me­zőgazdasági termelés és az áru­termelés a népgazdaság szük­ségleteinek megfelelően állan­dóan növekedjék. Ezután elmondotta. hogy pártunk a múlt évben számos uj intézkedést foganatosított a termelőszövetkezetek megszi­lárdítására. Az intézkedések általában beváltak, szövetkeze­teink megerősödtek. A terme­lőszövetkezeti mozgalom tíz­éves fejlődésében még nem volt példa — a számszerű fejlesz­tésben elért nagy siker mellett — ilyen gyors ütemű, tartós eredményeket ígérő megszilár­dításra. A Központi Bizottság hatá­rozata nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a fej­lesztés idején is megfelelő figyelmet kell fordítani a meglevő ter­melőszövetkezetek erősíté­sére. A termelőszövetkezetek meg­erősödésének legfontosabb fel­tétele a tagság fegyelmezett, szorgalmas munkája, saját erő­forrásainak lehető legnagyobb mértékű kihasználása. Ezt egé­szíti ki a szocialista állam sok­oldalú, hathatós támogatása. _A második ötéves terv ter­melési céljai — folytatta — minden eddiginél nagyobb fel­adatok elé állítják a magyar mezőgazdaságot. A mezőgazda- sági hozamok fellendítésének a kulcskérdése a termelés továb­bi bel terjesztése. Ez a mi ér­telmezésünk szerint azt jelenti, hogy, egységnyi területen — tehát egy katasztrális hold föl­dön — a lehető legnagyobb termelési értéket érjük el. A mezőgazdaságban előt­tünk álló feladatok végre­hajtásának kulcsa elsősor­ban a termelés pártirányí­tását végző termelőszövet­kezeti, allami gazdasági, gépállomási kommunisták kezében van. Ha a kommunisták jól dolgoz­nak és tovább javul a párt­szervezetek gazdasági szervező munkája, ezzel együtt a rend­szeres, mindennapi politikai munka, akkor több mint bizo­nyos, hogy a pártonkívüli fa­lusi dolgozó tömegek megnye­résével és támogatásával, a falu szocialista átszervezésével egy Időben éppen ennek talaján — sikeresen megoldjuk népünk javára a mezőgazdasági ter­melés fellendítésének feladatát is, Szőcs Gyula, Nógrád megye küldötte után Dobi István szólt. Dobi István felszólalása Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke üdvözölte ezután a kongresszust. A kongresszus abban a ked­vező helyzetben van — mon­dotta —, hogy maga mögött érezheti a nemzetet. Párttago­kat és pártonkívülieket, min­den becsületes és jószándékú dolgozó magyar embert. Az el­lenforradalom leverése után három esztendő alatt a Magyar Szocialista Munkáspárt veze­tésével rendkívüli eredménye­ket értünk el. A továooiakban a mezőgaz­daság helyzetével foglalkozott és többek között kijelentette: A parasztság körében mind­inkább tért hódít a felis­merés a nagyüzemi mező- gazdaság előnyeiről a parcella-gazdálkodással szem­ben. Bár a földtulajdonnal ren­delkező parasztokban még erő­sen élnek apáik és nagyapáin hagyományai, most már az egész országban, mindenfelé vannak olyan szövetkezeti gaz­daságaink, amelyeknek élete, gazdasági eredményei alkalma­sak arra, hogy leküzdjék a falun az egészségtelen, maradi ■­hagyományok visszahúzó ere« jét. Arra kell törekedni — folytatta Dobi elvtárs —, hogy minden szövetkezeti tagunk mielőbb szocialista emberré formálódjék és öntudatosan vegye ki ré­szét a szocialista termelő munkából. A szocialista szövetkezeti er­kölcs kialakítása nagyobb mér­tékben nevelés és csak kisebb mértékben jogszabályok dolga; A pártnak és a szocialista építés minden munkásának a közeli jövőben nagy figyelmet kell fordítani arra, . hogy szö­vetkezeteink és szövetkezeti tagságunk belső életéből kita­karítsuk a kapitalizmus min­den csökevényét és végérvé­nyesen uralomra segítsük a szocialista erkölcsöt. Befeje­zésül hangoztatta, hogy a pa­rasztság a jobb és szebb életet keresi, s ezt az életformát a szocializmusban találja meg. A pártkongresszus eddigi munkájáról Amint erről lapunk olvasói a napilapok közleményeiből már bővebben is értesülhettek, hétfőn délelőtt 9 órakor az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Otthonában megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa. A kongresszusra eljöttek — a párt hazai küldöttein kívül — a világ minden tájáról a testvérpártok képviselői, a töb­bi között N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, Tan Csen-lin, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Walter Ulbricht, Né­metország Szocialista Egység­pártja Központi Bizottságának első titkára, Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára, és még sokan mások. A megnyitó beszédet Münnich Ferenc elvtárs, az MSZMP po­litikai bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke tartotta meg, majd a kongresszus titkárságá­nak és bizottságainak megvá­lasztására került sor. Ezután elfogadták a kongresszus napi­rendjét, mely a következőkből áll: 1. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának beszámolója és a párt feladatai. Előadó: Kádár Janos. 2. Irányelvek a gazdasági fel­adatok megoldásához és a má­sodik ötéves népgazdasági terv elkészítéséhez. Előadó: Fock Jenő. 3. A párt Szervezeti Szabály­zatának módosítása. Előadó: Marosán György. 4. A Központi Revíziós Bi­zottság beszámolója. Előadó: Fodor Gyula. 5. A Fellebbvüeli Bizottság jelentése. Előadó: Harmati Sán­dor. 6. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Revíziós Bizottság megválasz­tása. Kedves vendégünk Hruscsov elvtárs Kádár János elvtársi al az elun Ínségben. A kongresszus ezután meg­kezdte az első napirendi pont tárgyalását. A Központi Bi­zottság beszámolóját Kádár Já­nos, az MSZMP KB-nak első titkára mondotta el. Kádár elvtárs elöljáróban külpolitikánkról és a nemzet­közi helyzetről beszélt, majd az ellenforradalom leverésének ta­nulságait, a Magyar Népköztár­saság törvényes rendje meg­szilárdításának jelentőségét ele­mezte. Népgazdaságunk fejlődéséről és további feladatairól szólva hangsúlyozta: „Népünknek a legközelebbi években be kel) fejeznie a szocialista társadalom alapjainak lerakását és meg kell gyorsítania a szocialista társa­dalom felépítését.” Amint mon­dotta: „Pártunk álláspontja az, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának emelésével.” Kádár elvtárs a továbbiakban részletesen beszélt kulturális fejlődésünk, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és tár­sadalmunk osztályösszetétele, valamint a pártmunka kérdé­seiről. A kongresszus hétfő délutáni ülésén Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára mondotta el referátumát. A keddi ülésen elsőnek Nyi- kita Szergejevics Hruscsov elv­társ szólalt fel. Közel másfél­órás beszéde során a szovjet nép nagy vezetője elismeréssel emlékezett meg azokról az ered­ményekről, melyeket országunk dolgozó népe az MSZMP veze­tésével az elmúlt három évben elért. Beszélt a magyarországi ellenforradalmi lázadás nem­zetközi tanulságairól, majd a békemozgalom és a leszerelés ügyének jelenlegi helyzetét vi­lágította meg nagyjelentőségű felszólalásában. A kongresszus további részé­ben a küldöttek és a testvér­pártok képviselőinek felszóla­lásai következtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom