Félegyházi Közlöny, 1959 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1959-07-24 / 30. szám
Világ proletár jai? egyesüljetek ! • Ara 60fillér IV. évfolyam. 30. szám A PETŐFI NÉPE FÉLEGYHÁZI KIADÁSA Kiskunfélegyháza, 1959. júl.. 34. Tegyük érdekessé, minél színesebbé a Kiskun Napok programját . Véleménykutatás céljából a Kiskun Napok programtervezetét közöljük az alábbiakban és kérjük a város lakosságát, közöljék a rendező bizottsággal' (Hazafias Népfront irodája, volt Korona-épület, I. emelet), mivel tudnák még érdekesesbbé, színesebbé tenni ezt a napot. AUQUSZTUS 20: reggel 6 órakor zenés ébresztő (BB Gyár zenekara), 8-kor a vendégek fogadása, 9 órakor ünnepi nagygyűlés az alkotmány évfordulója tiszteletére, 11 óra 30 pékékor a kiállítás és vásár megnyitása megyei, illetve országos vezetők részvételével, 13 órákor közös ebéd a vásárban. 14—18 éráig sportműsorok, a Honvéd sportpálya avató ünnepsége. 19,30-kor szabadtéren (piactér) a budapesti Lőrinci. Hengermű kultúrműsora, 31 órakor tűzijáték a Honvéd sportpályán, 21 órakor bál a piactéren, zeiiet a Hengermű zenekara szolgál- - tatja. AUGUSZTUS 21: országos vásár. — Délelőtt 10 órakor divatbemutató a piactér színpadán, 15 órakor fodrászverseny a piactéren, 22 órakor, szabadtéri filmvetítés az Autóbusz Vállalat előtti téren. AUGUSZTUS 22: sportműsorok, a- Kiskun Viadal számai, 15 órakor kerékpár- és motorverseny, J9 órakor irodalmi est „Emlékezés Móra Ferencre" címmel. AUGUSZTUS 23: 9 órától sportműsor, a Kiskun Viadal folytatása, 11 órakor Holló Lajos szobrának leleplezése, 14 órakor lovasbemutató a vásártéren,. 16 órakor labdarúgó-mérkőzés. 19 órakor magyamóta- est (Splti Károly) a piactéren, 22-kor záróünnepség, s utána tánc. A rendező' bizottság felkéri a vállalatokat, az intézményeket, a társadalmi szerveket, a város lakóit, akik a rendezvény munkájából szívesen vennék ki részükét,- hogy' fezt mielőbb jelentsék be a népfront-irodán. Minden segítséget és jó tanácsot köszönettel fogadunk: A Kiskun Napok Rendező Bizottsága Éjjel-nappal ment a hordás (Kömpöci levelezőnk írja.) Községünk területén is megkezdődött a várva várt cséplés. A Kiskunmajsai Gépállomás két géppel biztosítja Kömpöc területén e munkák zavartalan elvégzését. Az egyik gép az Űj Élet Tsz- ben látott munkához, a másik az egyéni gazdák gabonáját csépeli el a belterületen. A legfontosabb most a hordás idejében való elvégzése. Ennek érdekében mindent elkövet Kömpöc lakossága. A szó szoros értelmében éjjelnappal ment a hordás. Az Üj Élet Tsz-ben Szilágyi József vb-elnök. és .még többen kimentek segíteni.' A megfeszített-munkának meg is lett az eredménye, mert bent van minden gabona, s ha az időjárás kedvez, .teljes erővel folyhat a cséplés. Korom József Siámos közérdekű kérdésről fergyslí ss mejsesi Mópfr@?it=Mg©ttseg TjtLdáiaáyy, Kultüríorradalmunk egyik legjelentősebb eredménye az iskolarendszerű felnőttoktatás megteremtése. Városunkban is igen jelentős azoknak a felnőtt dolgozóknak a száma, akik élnek népi demokratikus államunk által létrehozott lehetőséggel, megszerezték, illetve megszerzik az iskolai alapképzettséget, általános műveltségüket emelik, szakismereteiket bővítik. A Hazafias Népfront kiskun- majsai bizottsága július 19-én, vasárnap ülést tartott. A titkán beszámolót élénk vita követte. Hiányolták, hogy a község kulturális élete alábbhagyott. a fiatalság szórakoztatása csupán a táncra szorítkozik. Magától a népfront-mozgalomtól is több kezdeményezést várnak: műkedvelő előadások, ankétok szervezését. hálózatnak a tervezettnél nagyobb arányú meghosszabbítása. A bizottság a társadalmi munkák további szervezéséből is ki akarja venni a maga részét. Foglalkoztak az Alkotmány ünnepének megrendezésével is, melynek során munkás-paraszt találkozót szerveznek. H. J. Két jármű — két világ A régi Félegyházáról maradt itt ez a régi kép. Mintha 50 élvvel ezelőtt készült volna. Valamikor két sorban álltáit ezen a helyen a konflisok. Ma már alig van belőlük mutatóba egy-» néhány. Képünk: »tankolás« közben készült. É ■ 1 1 4>j ff. Az új Félegyházán is tért hódít a technika. A 442-cs telefonszámon megrendelt taxi. pillanatok, alatt a helyszínen férem. A gépek korszakában élünk. >— (Pásztor Z, felvételei.) Örvendetes, hogy évről évre növekszik azok száma, akik bekapcsolódnak az általános iskolai felnőttoktatásba. 1957. év végén városunkban a levelező tagozaton 16 fő, 1953-ban 52 fő, 1959-ben *5 fő tett sikeres vizsgát. Az 1959 1960-as tanév iskolázási adatai még szebb reményekre jogosítanak. Az 1958 1959-es tanévre felvett 102 hallgatóval szemben az üj tanévre 256 hallgató iratkozott be. Igen szép szám ez. A tervezet szerint az oktatás mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi tagozatokon folyik majd. A szervezés nehéz munkáját Kapusi ’ Mihály tanár, tanulmányi vezető végezte Te- rescsényl Endréné, Rónai Irén. Somfai András és Vakulya Károly tanárok közreműködésével. A szervező munkához hathatós segítséget adott a városi pártbizottság Is. A levelező tagozat vezetőjének, Kapusi Mihálynak az a kérése, hogy’ a vezetők a tanév folyamán Is kísérjék figyelemmel munkájukat, segítsenek abban Is, hogy a beiratkozottak valamennyien elvégezzék évfolyamuk anyagát, $ le b vizsgázzanak. Ez a támogatás hiszem, hogy minden vezetőnk részéről meglesz. Ez a legkevesebb, amit adhatnak kultúrforradalmuak -gjö- sekuüárL Fekete János Javasolták, hogy addig is, míg az új kultúrotthon felépül — amire nemrégiben kaptunk ígéretet — a gépállomás kultúr- otthonát és a községi kultúrott- liont helyezzék egy igazgatás alá. A két intézmény így eredményesebben tudna dolgozni, megoldódna a hely- és a munkaprogramra kérdése is. Nem kereszteznék egymást a rendezvények, összejövetelek, gyűlések, tanfolyamok. A próbák, előadások, klubestek, vidám vasárnap délutánok programszerűen zajlanának le. Látogatottságuk is nagyobb volna. A bizottság továbbra is fontosnak tartja a társadalmi munkák szervezését. Helyesnek tartaná, ha az ivóvíz-hálózat kibővítése során elvégzendő kubikos munka nagyobb részét az érdekelt utcák lakói maguk végeznék cl. Ezzel lehetővé válna a Petőti halálának 110. évfordulójáról Kiskunfélegyháza is megemlékezik. A ■megemlékezésre július 31-én kerül sor. Délután IS órakor a társadalmi szervek megkoszorúzzák a Petöfi-szobrot, majd a Petöfi-házhoz vonulnak, ahol a költő gyermekkorának egyik időszakát töltötte. Utána a tanácsteremben Petőfi halála címmel irodalmi estre kerül sor. A A'épfront-bizott- ság — a megemlékezés szervezője — számít a város közönségének részvételére, Emlékezés Méca fec&M tseríe az országban ben- söséges szeretettel ünnepelték Városunk nagy szülöttje, Móra Ferenc születésének S0. évfordulóját. Ez alkalomból vasárnap a kora délelőtti órákban, először a róla elnevezett gimnázium emléktábláját koszorúzták meg. Dr. Mezősi Károly rövid ünnepi beszédében elmondotta, hogy. az iskola egykori diákja földhözragadt, szegény gyermek volt< apja szegény vándoriparosként került Félegyházára, anyjának nemcsak neve volt Juhász, háiiem családja is. Szégyene az akkori Félegyházának, hogy az annyira szülővárosába kívánkozó tanár-írónak nem tudtak állást biztosítani. így került Szegedre, ahol országos hírnévig jutott el. Nem feladatunk e kis megemlékezés keretében Móra eszmei-politikai értékelésével foglalkozni, de meg kell említenünk, hogy következetes ellenzék’, Kossúth-párti , volt, 1918— 1919-ben szivbel-lélekkel állott a forradalom rrtelté s a Tanácsköztársaság bukása után nem 'hajtott fejet' az el lenforradalom előtt. .4 .Móra. . perenc-szobornál Keresztes Imre, tanár tartott emlékbeszéde*. »Petőfi születésének 100. évfordulóját 1923- ban kénytelen ■ volt a hivatalos Magyarország is megünnepelni. Babits Mihály így írt erről: nevét idézik, de szellemét nemm Horthy-Magyarország nem tagadhatta le ■ Petőfi nagyságát, hát megpróbálta meghamisítani. Nos, Móra Ferenccel még ezt sem tették. Hallgattak róla. Nem csoda, hiszen »bélyeges ember« volt az ellenforradalmi Magyarország vezetőinek szemében, — 1918-19-es szereplése és az azt követó meg : nem alkuvása kivívta a magyar fasizmus haragjai. ( felszabadulás, után. és. kür Ionosén az elmúlt két évben Mórát valósággal újra felfedeztük. Müvei sohá nem látott példányszámban jelennek meg, olvasótábora egyre bővül. Móra szerény ember volt. Nem szerette, ha ünnepelték és mi sem akkor ünnepeljük igazán, ha szép szavakat mondánk róla, hanem ha olvassuk és népszerűsítjük műveit, s tanulunk azokból. Megtanulhatjuk tőle a ■ szülőföld szeretetét, a dolgozókhoz, osztályunkhoz való ragaszkodást és hűséget. Meggyőződésünk, hogy Móra írói hírneve, népszerűsége a jövőben Csak nőni fog és szocialista társadalmunkban dolgozó népünk igazi közkincsévé válnak műn? kái. Ehhez azonban arra van szükség, hogy annak a néhány lelkes embernek, kik jelenleg városunkban ápolják szép iro- dalmi és történelmi hagyomá- nyainkat, minél több lelkes utódja támadjon ifjúságunk soraiból — végezte be ünnepi beszédét Keresztes elvtárs. Ezután Dobos Ferenc tanács? elnök és Czinege Gábor a Ha? zafias Népfront titkára, valamint a Móra Ferenc-gimnázium diákjai megkoszorúztak, a■ Móra-szobrot. A koszorúzás után virágokat helyeztek el az egykori 'lakóházán lévő emléktáblára és kimentek, a temetőbe is, hogy a kegyelet cs emlékezés koszorúját helyezzék az öreg fől- tozószűcs, Móra Márton, az író édesapjának sírjára. AAóra Ferencet mi Szeret- jük magunkénak' vallani, sajnos a koszorúzást ünnepségen részvevők kis száma azt bizonyítja, nem túlságosan érdemeljük meg, hogy írásaiban annyi szép emléket állított városunknak s hogy születésé- - tői haláláig következetesen félegyházinak vallotta magát: '; t, 0. j