Félegyházi Közlöny, 1959 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1959-07-24 / 30. szám

Világ proletár jai? egyesüljetek ! • Ara 60fillér IV. évfolyam. 30. szám A PETŐFI NÉPE FÉLEGYHÁZI KIADÁSA Kiskunfélegyháza, 1959. júl.. 34. Tegyük érdekessé, minél színesebbé a Kiskun Napok programját . Véleménykutatás céljából a Kiskun Napok programterveze­tét közöljük az alábbiakban és kérjük a város lakosságát, kö­zöljék a rendező bizottsággal' (Hazafias Népfront irodája, volt Korona-épület, I. emelet), mi­vel tudnák még érdekesesbbé, színesebbé tenni ezt a napot. AUQUSZTUS 20: reggel 6 órakor zenés ébresztő (BB Gyár zenekara), 8-kor a vendégek fo­gadása, 9 órakor ünnepi nagy­gyűlés az alkotmány évforduló­ja tiszteletére, 11 óra 30 péké­kor a kiállítás és vásár megnyi­tása megyei, illetve országos ve­zetők részvételével, 13 órákor közös ebéd a vásárban. 14—18 éráig sportműsorok, a Honvéd sportpálya avató ünnepsége. 19,30-kor szabadtéren (piactér) a budapesti Lőrinci. Hengermű kultúrműsora, 31 órakor tűzi­játék a Honvéd sportpályán, 21 órakor bál a piactéren, zeiiet a Hengermű zenekara szolgál- - tatja. AUGUSZTUS 21: országos vásár. — Délelőtt 10 órakor di­vatbemutató a piactér színpa­dán, 15 órakor fodrászverseny a piactéren, 22 órakor, szabad­téri filmvetítés az Autóbusz Vállalat előtti téren. AUGUSZTUS 22: sportműso­rok, a- Kiskun Viadal számai, 15 órakor kerékpár- és motorver­seny, J9 órakor irodalmi est „Emlékezés Móra Ferencre" címmel. AUGUSZTUS 23: 9 órától sportműsor, a Kiskun Viadal folytatása, 11 órakor Holló La­jos szobrának leleplezése, 14 órakor lovasbemutató a vásár­téren,. 16 órakor labdarúgó-mér­kőzés. 19 órakor magyamóta- est (Splti Károly) a piactéren, 22-kor záróünnepség, s utána tánc. A rendező' bizottság felkéri a vállalatokat, az intézményeket, a társadalmi szerveket, a város lakóit, akik a rendezvény mun­kájából szívesen vennék ki ré­szükét,- hogy' fezt mielőbb jelent­sék be a népfront-irodán. Min­den segítséget és jó tanácsot köszönettel fogadunk: A Kiskun Napok Rendező Bizottsága Éjjel-nappal ment a hordás (Kömpöci levelezőnk írja.) Községünk területén is meg­kezdődött a várva várt cséplés. A Kiskunmajsai Gépállomás két géppel biztosítja Kömpöc terü­letén e munkák zavartalan el­végzését. Az egyik gép az Űj Élet Tsz- ben látott munkához, a másik az egyéni gazdák gabonáját csépeli el a belterületen. A legfontosabb most a hordás idejében való el­végzése. Ennek érdekében min­dent elkövet Kömpöc lakossága. A szó szoros értelmében éjjel­nappal ment a hordás. Az Üj Élet Tsz-ben Szilágyi József vb-elnök. és .még többen kimen­tek segíteni.' A megfeszített-munkának meg is lett az eredménye, mert bent van minden gabona, s ha az idő­járás kedvez, .teljes erővel foly­hat a cséplés. Korom József Siámos közérdekű kérdésről fergyslí ss mejsesi Mópfr@?it=Mg©ttseg TjtLdáiaáyy, Kultüríorradalmunk egyik legjelentősebb eredménye az is­kolarendszerű felnőttoktatás megteremtése. Városunkban is igen jelentős azoknak a felnőtt dolgozóknak a száma, akik élnek népi demokratikus államunk által létrehozott lehetőséggel, megszerezték, illetve megszer­zik az iskolai alapképzettséget, általános műveltségüket eme­lik, szakismereteiket bővítik. A Hazafias Népfront kiskun- majsai bizottsága július 19-én, vasárnap ülést tartott. A titkán beszámolót élénk vita követte. Hiányolták, hogy a község kulturális élete alább­hagyott. a fiatalság szórakozta­tása csupán a táncra szorítkozik. Magától a népfront-mozgalom­tól is több kezdeményezést vár­nak: műkedvelő előadások, an­kétok szervezését. hálózatnak a tervezettnél na­gyobb arányú meghosszabbítása. A bizottság a társadalmi mun­kák további szervezéséből is ki akarja venni a maga részét. Foglalkoztak az Alkotmány ünnepének megrendezésével is, melynek során munkás-paraszt találkozót szerveznek. H. J. Két jármű — két világ A régi Félegyházáról maradt itt ez a régi kép. Mintha 50 élvvel ezelőtt készült volna. Valamikor két sorban álltáit ezen a helyen a konflisok. Ma már alig van belőlük mutatóba egy-» néhány. Képünk: »tankolás« közben készült. É ■ 1 1 4>j ff. Az új Félegyházán is tért hódít a technika. A 442-cs tele­fonszámon megrendelt taxi. pillanatok, alatt a helyszínen férem. A gépek korszakában élünk. >— (Pásztor Z, felvételei.) Örvendetes, hogy évről évre növekszik azok száma, akik be­kapcsolódnak az általános isko­lai felnőttoktatásba. 1957. év vé­gén városunkban a levelező ta­gozaton 16 fő, 1953-ban 52 fő, 1959-ben *5 fő tett sikeres vizs­gát. Az 1959 1960-as tanév isko­lázási adatai még szebb remé­nyekre jogosítanak. Az 1958 1959-es tanévre felvett 102 hall­gatóval szemben az üj tanévre 256 hallgató iratkozott be. Igen szép szám ez. A tervezet szerint az oktatás mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi tagozatokon fo­lyik majd. A szervezés nehéz munkáját Kapusi ’ Mihály tanár, tanulmányi vezető végezte Te- rescsényl Endréné, Rónai Irén. Somfai András és Vakulya Ká­roly tanárok közreműködésével. A szervező munkához hathatós segítséget adott a városi pártbi­zottság Is. A levelező tagozat vezetőjé­nek, Kapusi Mihálynak az a ké­rése, hogy’ a vezetők a tanév fo­lyamán Is kísérjék figyelemmel munkájukat, segítsenek abban Is, hogy a beiratkozottak vala­mennyien elvégezzék évfolya­muk anyagát, $ le b vizsgázza­nak. Ez a támogatás hiszem, hogy minden vezetőnk részéről meg­lesz. Ez a legkevesebb, amit ad­hatnak kultúrforradalmuak -gjö- sekuüárL Fekete János Javasolták, hogy addig is, míg az új kultúrotthon felépül — amire nemrégiben kaptunk ígé­retet — a gépállomás kultúr- otthonát és a községi kultúrott- liont helyezzék egy igazgatás alá. A két intézmény így ered­ményesebben tudna dolgozni, megoldódna a hely- és a mun­kaprogramra kérdése is. Nem kereszteznék egymást a rendez­vények, összejövetelek, gyűlé­sek, tanfolyamok. A próbák, előadások, klubestek, vidám va­sárnap délutánok programsze­rűen zajlanának le. Látogatott­ságuk is nagyobb volna. A bizottság továbbra is fon­tosnak tartja a társadalmi mun­kák szervezését. Helyesnek tar­taná, ha az ivóvíz-hálózat kibő­vítése során elvégzendő kubikos munka nagyobb részét az érde­kelt utcák lakói maguk végez­nék cl. Ezzel lehetővé válna a Petőti halálának 110. évfordulójáról Kiskunfél­egyháza is megemlékezik. A ■megemlékezésre július 31-én kerül sor. Délután IS órakor a társadalmi szervek megko­szorúzzák a Petöfi-szobrot, majd a Petöfi-házhoz vonul­nak, ahol a költő gyermekko­rának egyik időszakát töltötte. Utána a tanácsteremben Petőfi halála címmel irodalmi estre kerül sor. A A'épfront-bizott- ság — a megemlékezés szerve­zője — számít a város közön­ségének részvételére, Emlékezés Méca fec&M tseríe az országban ben- söséges szeretettel ün­nepelték Városunk nagy szü­löttje, Móra Ferenc születésé­nek S0. évfordulóját. Ez alkalomból vasárnap a kora délelőtti órákban, először a róla elnevezett gimnázium emléktábláját koszorúzták meg. Dr. Mezősi Károly rövid ün­nepi beszédében elmondotta, hogy. az iskola egykori diákja földhözragadt, szegény gyermek volt< apja szegény vándoripa­rosként került Félegyházára, anyjának nemcsak neve volt Juhász, háiiem családja is. Szégyene az akkori Félegyhá­zának, hogy az annyira szülő­városába kívánkozó tanár-író­nak nem tudtak állást biztosí­tani. így került Szegedre, ahol országos hírnévig jutott el. Nem feladatunk e kis meg­emlékezés keretében Móra esz­mei-politikai értékelésével fog­lalkozni, de meg kell említe­nünk, hogy következetes ellen­zék’, Kossúth-párti , volt, 1918— 1919-ben szivbel-lélekkel állott a forradalom rrtelté s a Ta­nácsköztársaság bukása után nem 'hajtott fejet' az el lenfor­radalom előtt. .4 .Móra. . perenc-szobornál Keresztes Imre, tanár tartott emlékbeszéde*. »Petőfi szüle­tésének 100. évfordulóját 1923- ban kénytelen ■ volt a hivatalos Magyarország is megünnepel­ni. Babits Mihály így írt er­ről: nevét idézik, de szellemét nemm Horthy-Magyarország nem tagadhatta le ■ Petőfi nagyságát, hát megpróbálta meghamisítani. Nos, Móra Fe­renccel még ezt sem tették. Hallgattak róla. Nem csoda, hiszen »bélyeges ember« volt az ellenforradalmi Magyaror­szág vezetőinek szemében, — 1918-19-es szereplése és az azt követó meg : nem alkuvása kivívta a magyar fasizmus ha­ragjai. ( felszabadulás, után. és. kür Ionosén az elmúlt két évben Mórát valósággal újra felfedeztük. Müvei sohá nem látott példányszámban jelen­nek meg, olvasótábora egyre bővül. Móra szerény ember volt. Nem szerette, ha ünne­pelték és mi sem akkor ünne­peljük igazán, ha szép szava­kat mondánk róla, hanem ha olvassuk és népszerűsítjük mű­veit, s tanulunk azokból. Megtanulhatjuk tőle a ■ szülő­föld szeretetét, a dolgozókhoz, osztályunkhoz való ragaszko­dást és hűséget. Meggyőződé­sünk, hogy Móra írói hírneve, népszerűsége a jövőben Csak nőni fog és szocialista társa­dalmunkban dolgozó népünk igazi közkincsévé válnak műn? kái. Ehhez azonban arra van szükség, hogy annak a néhány lelkes embernek, kik jelenleg városunkban ápolják szép iro- dalmi és történelmi hagyomá- nyainkat, minél több lelkes utódja támadjon ifjúságunk soraiból — végezte be ünnepi beszédét Keresztes elvtárs. Ezután Dobos Ferenc tanács? elnök és Czinege Gábor a Ha? zafias Népfront titkára, vala­mint a Móra Ferenc-gimná­zium diákjai megkoszorúztak, a■ Móra-szobrot. A koszorúzás után virágokat helyeztek el az egykori 'lakó­házán lévő emléktáblára és kimentek, a temetőbe is, hogy a kegyelet cs emlékezés koszo­rúját helyezzék az öreg fől- tozószűcs, Móra Márton, az író édesapjának sírjára. AAóra Ferencet mi Szeret- jük magunkénak' valla­ni, sajnos a koszorúzást ün­nepségen részvevők kis száma azt bizonyítja, nem túlságosan érdemeljük meg, hogy írásai­ban annyi szép emléket állított városunknak s hogy születésé- - tői haláláig következetesen félegyházinak vallotta magát: '; t, 0. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom