Félegyházi Közlöny, 1959 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1959-02-06 / 6. szám

FÉIMHMI KÖM A PETŐFI NEPE FELEGTHAZI KIADÄSA ^^.^'WWWWWW'^r^y I „Adj a tótnak szállást../ A sége város vezető- — mérlegelve a lakásfronton fenn­álló tarthatatlan helyzetet — lépése­ket tett a következő évekre tervezett la­kásépítések előbb- rehozatalára, hogy minél előbb és mi­nél nagyobb mér­tékben biztosíthas­sa és kielégíthesse a legégetőbb lakás­igényeket. Ezt a dícséretre- méltó igyekezetei városszerte öröm­mel fogadták, csu­pán egyetlen he­lyen nem talált megértésre és tá­mogatásra. Ez a hely a Terményfor­galmi Vállalat, amely eddig, a vá­ros jóvoltából, a le­bontásra megérett, égettmalom telkén lévő régi épületben birtokolt néhány iroda és raktárhe­lyiséget. Ügy tudom, hogy a tanács a Termény­forgalmi Vállalat­nak cserébe felaján­lotta a volt gyufa-“ gyár épületét, de a vállalat túlzott, kb. 350 ezer forint kö­vetelést támaszt a várossal szemben. Ebből az összegből újabb 4—5 lakást tudnának építeni. Megjegyzem, a je­lenlegi épületet sem, de a másikat sem a vállalat ópiittette, akkor talán némi­leg érthető volna a 3 millió forintos és égetően sürgős la­kásépítés akadályo­zása, késleltetése. A tanács által fel­ajánlott csere mind városszépészeti, rendészeti, mind egészségügyi szem­pontból is szüksé­ges, amely ugyan közvetlenül „csak” 40 családot érint, de közvetve az egész város érdekelt. A város főutcája, valamint az Ady Endre és a Fadrusz János utcák által határolt terület las­san már „belváros” lesz. Az utóbbi években két utcasor új ház nőtt ki ott a földből, így a kór­ház, a gőzfürdő, két nagy iskola. Épül az új uszoda és ott kezdik járni (re­méljük: hamarosan) a melegvizű ártézi kutat, amely a vá­ros életét lesz hi­vatva fellendíteni. A vállalat raktár- helyiségeit tehát még akkor is el kel­lene onnan helyez­ni, ha szó se lenne a lakásépítésről. Éppen ezért nem akarom elhinni, hogy érthetetlen és értelmetlen válla­lati sovinizmus fel­boríthasson egy szé­pen felépített lakás­építési tervet, mely­nek első lépése ép­pen az égettmalom telken felépítendő háztömb. Tóth Miklós t>ooooooooo-ck>oooooooí HÍREK — Ügyeletes orvosi szolgálat február 7-én, szombat déli 12 órától február 9-én, hétfő reggel 7 óráig: dr. Tarjány Miklós. — Rendel lakásán, Jókai utca 2. — Ügyeletes állatorvos feb­ruár 7-én déli 12 órától február 9-én, hétfő reggel 7 óráig: dr. Horváth Tibor, Mártírok útja 4. Telefon: 3-87, — Alpár községben nagy ér­deklődés mutatkozik a Hazafias Népfront által rendezett mező- gazdasági előadássorozat iránt. — Félegyházán megalakult a Szakmaközi Bizottság. Elnöknek Seres Józsefet, titkárnak Ágó Ferencet választották meg. A munkaprogram kidolgozására a közeljövőben kerül sor. — Jólslkerült színházlátoga­tást szervezett az alpári nő­tanács. A sikeres látogatást rö­videsen megismétlik. — A kunszállást földműves- szövetkezet igazgatója felhívja vásárlói figyelmét, hogy a jö­vőben szikvizes üveget csak be­tét ellenében ad ki. A vissza- nem hozott üvegek ugyanis ne­hezítik a közönség kiszolgálá­sát. — Az alpári pártszervezet klubhelyiségében nagy sikere van a televíziós adásoknak. A „Kard és szerelem” c. színdarab közvetítésénél közel százan je­lentek meg. — Köszönetnyilvánítás. Mind­azon rokonoknak, ismerősök­nek, munkatársainknak, akik felejthetetlen drága jó édes­anyánk és nagymamánk, özv. Kristóf Lajosné szül. Szabó Ilon­ka temetésén megjelentek, ra­vatalára koszorút, virágot he­lyeztek, részvétükkel fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek, ezúton mond hálás köszönetét a gyá­SPORT Kecskeméti TE—Kiskunfélegyházi Honvéd 2:1 (0:0) Első edzőmérkőzését játszotta mindkét csapat. Ennek ellenére játék színvonala igen jó volt. Az első félidőben egyik csatársor sem boldogult a jól működő védel­mekkel. A második félidőben a Honvéd, Kálmán kivételével, teljes csapatát lecserélte. A játék színvonala ez­után sem esett s a KTE két góljára Kálmán ritkán látott szép góljával alakult ki a 2:l-es eredmény. A Honvéd és a mezőny legjobbja a jobbfedezetet játszó Pataki volt. Kívüle még Lugosi mutatott kiemel­kedő teljesítményt. Anyakönyvi hírek SZÜLETÉSEK: Varga Erzsébet, Kis Kozália, Pál Tibor Antal, Gu- bicza Klára, Réczicza Béla, Kis Fe­renc Janos, Juhász Aranka, Samu Zoltán István, Tóth Róbert Miklós, Fehér Irén Veronika, Nagy Gabri­ella, Nemes Imre, Trungel László Jó­zsef, Galla Mária Luca, Rekedt-Nagy József Vince. Nagy Ferenc József, Tóth Julianna Mária, Endre Katalin Mária, Kis Erzsébet Ibolya, Kengyel Anna, Mészáros Sándor, Tóth Mária Magdolna, Kovács Katalin, Gyovai Edit Erika, Mészáros Zoltán, Bálint Klára, Rácz Margit Mária, Antal Fe­renc, Kovács Irén, Markó József Fe­renc, Nemes Pál, Tóth Mihály, Fe­kete Béla Sándor, Borbás 'Mária Magdolna, Kis Károly, Füldi Tibor Sándor, Fodor Mihály, Pintér József Ferenc. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: . Csá- nyi Dávid — Juhász Anna, Mészá­ros István — Varga Franciska, Tér­jék Sándor — Horváth Mária Anna, Csikós Imre — Szegedi Antónia, Tajti László — Zádori Matild, Le- hóczky János István — Bársony Er­zsébet, Szabó József — Serfözö Ro­zália, Hideg Gyula — Kalmár Ro­zália. MEGHALTAK: Tóth Sándorné sz. Balog Jolán 42 éves. Száraz Nagy László 72, Bibok István 53, Varga Györgyné Szabó Mária 69, Herédi Jánosné Csordás Veronika 63, Gál B’erencné Kalocsai Rozália 50 éves. Hevér Szabó Sándorné Zsibrita Er­zsébet 62, Kengyel Anna 1 napos, Fricska Mátyás 66, Kristóf Lajosné Szabó Ilona 67, Nyitrai Istvánná Mé­száros Erzsébet 82, Véninger János öl, Mészáros Imre 60, Urbán Fran­ciska 76, Fazekaíi Kálmánná Kis Terézia 39 éves. Fának szaladt a Zetorral Kövesd! Sándor, Bankfalu, Műút 15. sz. alatti lakos vontató­val az útszéli eperfának ment, a pótkocsi eleje leszakadt, ő a Zetorral az árokba szaladt, cso­dálatos módon nem esett le róla. A kivonuló mentők már csak hűlt helyét találták, mert idő­közben bevitték a 500 méterre lévő lakásába. FÉLEGVHAZI KÖZLÖNY Felelős kiadó: Kiszely István MSZMP Járási Bizottság lapja A Petőfi Népe félegyházi kiadása Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Szabadság tér 2. Telefon: 1-15 és 2-61. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.; 15-29., 27-49 szoló család. 6601'Felelős vezető: Szűcs Béla igazgató A félegyháziak nyertók meg a nyomdák közötti munkaversenyt örömmel értesültünk arról, hogy a megyei nyomda telepei között folyó II. féléves munka­versenyt a kiskunfélegyházi te­lep dolgozói nyerték meg. A vál­lalatvezetőség által kiadott mun­kaverseny kiértékelése megálla­pítja, hogy „Az elért eredmény mindenben követendő példa és cél a többi telepek előtt. Igen nagy eredményt értek el az anyaghányad csökkentése terén, ami a legjobb az összes telepek között.” Az alpári piacon a tejes asz­talok körül valóságos kulyascrcs lebzsel, s mondani sem kell, hogy milyen egészségtelen kö­rülményeket okoznak. Hatósági­lag kellene tenni ez ellen vaja­mit. Várjuk az intézkedést. Tiszaújfalusi olvasó. * A félegyházi Molnár-telepet egy kis híd köti össze a várossal, a híd végénél gyalogút vezet. Az erre közlekedő kenyérszállító autó vezetője úgy látszik, ezt tartja kényelmesnek, mert a gyalogjárókat gyakran leszorítja a járdáról a sárba, ahelyett, hogy a gépkocsival kitérne. — Felhívjuk rá az illetékesek fi­gyelmét, mielőtt ebből még na­gyobb baj számlázni'. Cx. B. Molnár-telep A Félegyházi Közlöny hasáb­jain nem egyszer kapott már Ez az eredmény annál érté­kesebb, mivel a félegyházi nyomdászok olyan kiváló ver­senytársak előtt szerezték meg az elsőséget, mint a kecskeméti, kalocsai és a bajai telepek. Az elért szép siker serkentse további jó munkára a nyomda minden dolgozóját, amihez erőt, egészséget kíván az MSZMP Városi Bizottsága nevében Némedi Imre pmt. dicséretet a Vendéglátó Vállalat hálózatfejlesztésével, közétkez­tetésével és egyéb tevékenysé­geivel kapcsolatban. Éppen ezért úgy gondoljuk, azt is meg kell írni róluk, ami hiba, s főleg, ha ezt a hibát a vendégek állandó reklamációjára sem igyekeznek kiküszöbölni. S ez az, hogy az egyébként jelenleg is változatos, ízletes me­nük mellé — szinte naponta — élvezhetetlen, teljesen ehetetlen takarmányburgonyát adnak kö­rítésnek. Csodálkozunk, hogy a Vendég­látó Vállalat vezetői inkább el­hallgatják a naponta ismétlődő jogos felháborodást, mintsem se­gítenének a bajon s adnák át az ehetetlen burgonyát eredeti ren­deltetésére — ami nevében is benne van.-— takarmányozásra. Sürgős intézkedést kérnek: a Vendéglátó Vállalat üzemi étkezői SS Varieté műsor a Amikor ki akaszt­ják ezt a táblát a mozi pénztáránál, a közönség rendsze­rint igen vegyes ér­zelmekkel fogadja. Van, aki örül neki, de akad olyan is, aki csak azt látja, hogy akkor többe kerül a mozijegy. A múlt héten vá­rosszerte egyöntetű jó vélemény kísérte ezt a jelenséget, és úgy híre futott a szép produkciónak, hogy állandó telt ház mellett folyt az előadás. Első számként a fiatal Ivanovics Sándor (Ixon) zsong­lőr a hálás közön­ség tapsai között mutatta be csodála­tos mutatványsoro­zatát, az est fény­pontja azonban a két magyarruhás artista fellépése volt. Az ajtó mellé betett pótszékről jól láttam a közönség feszült érdeklődé­sét, amikor kések­kel, baltákkal kö- rüldobálta Albert apa bátor kislányát. A biztos kéz, az ügyesség és bátor­ság magasiskolája volt ez a mutatvány és a végén felzúgó tapsorkán azt bizo­nyította, hogy tet­szett a közönségnek ez az egy időben be­tiltott, lélegzetelál­lító artistaszám. T. M. A Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 40. évfordulója méltó megünneplésére készülnek vá­rosunk dolgozói is. Az ünnep­ség-sorozat egyik részeként mun­kásmozgalmi kiállítás nyílt a Kiskun Múzeum egyik termé­ben. Ezt a kiállítást most átren­dezik és három teremre bőví­tik ki, s kiegészítik a legújabban Kecskemétről kapott értékes anyaggal. Hallottuk, hogy rövidesen sor kerül Félegyházán 19 utcanév megváltoztatására. Többek kö­zött megváltozik a város felsza­badulási napjáról: 1944. október 23-ról elnevezett utca neve is, amelyet a gyászos emlékű 1956. október 23-al könnyen össze le­het téveszteni. Az utca új neve: Tanácsköztársaság útja lesz, C0OOCKM>00©00 Felrobbanj egy peírofor Nyitrai Istvánné, Marosvásár­hely utca 39. sz. alatti lakost sú­lyos égési sérülésekkel szállítot­ták kórházba. Az égési sebeket a lakásában felrobbant petro- for okozta. A robbanáskor kelet­kezett légnyomás olyan erejű volt, hogy minden ablakot ki­nyomott. Feltételezhető, hogy a petrofor nemcsak petróleumot tartalmazott, mint ahogy azt gazdája állítja. Bind goi a izabáLjúrJéii fl&udé A város jóérzésű lakossága mar régen kéri, hogy a tanács végrehajtó bizottsága szerezzen érvényt annak a szabályrende­letnek, amelyet a város érdeké­ben alkotott. Nem szabad tétlenül nézni; hogy amíg a lakosság többsége komoly anyagi áldozatot hoz a város fejlesztése érdekében, ad­dig egy elenyésző kisebbség ko­csival jár az új betonjárdán, fát csonkít, parkot tapos és más ülő­dön rongálja a nagy költséggel megépített közvagyont. A végrehajtó bizottság utasí­totta a szabálysértési előadót, hogy a jövőben szigorúan bírsá­golja meg a szabálysértőket, a megbírságolt személyek neveit a sajtó és hangos híradó útján te­tesse közzé. Reméljük, ennek az intézkedésnek komoly nevelő hatása röviden megmutatkozik. j O OO-ÜOOC CXiOOOOOOC'-C 0-00-0< Két és fél km új járda Félegyháza messze földön hí­res volt elhanyagolt útjairól; gyalogjárdáiról. A városi mű­szaki osztály jelentéséből most megtudjuk, hogy a múlt évben 7660 négyzetméter új járdát építettek Félegyházán, ebből 6500 méter betonlap és 1160 méter aszfaltjárda. OOOŰOOOOOOOOOOOOOŰ-OOO-O MAGANKAZBAN levő 2 szoba— konyhából, kamrából álló hám - szem eladó 30 000 forintért. 15 900 forint készpénz, több) részletre. — Kiskunfélegyháza, Vörösmarty . v. £2, fütiuk Váj PETŐFI SZÜLŐHELYE (folytatás) Ha a szülőhelyéről maga Pe­tőfi István nem nyilatkozott vol­na, irodalomtörténeti adatközlé­sek alapján az ő születési helye is bizonyatalan lenne. A zavar így is fennáll. Pl. a Bács-Kiskun megyei Népújság, midőn 1955- ben Petőfi István születésének 130. évfordulójáról emlékezett meg, még mindig azt írta: „Kis­kőrösön született 1825-ben.” (1955. ápr. 30-i sz.) Az emlékező még bizonnyal a régi Pallas-Le- xikont nézte meg, s nem az újabb Révai-Lexikont. Utóbbi­ban ugyanis már a szülőhelyről a helyes adat: Szabadszállás ol­vasható. Petőfi István szülőhelye a szakemberek előtt ma már tisz­tázott kérdés, mert Petőfi István saját közléseit fogadták el igaz­nak. ö ugyanis 1867-ben a fél­egyházi Pásztor Ferencnek meg­írta: „Ha tanúk emlékeznek arra, hogy Félegyházán szüléim­ének gyermekük született, u»:™: es nem en. Mert en... Szabadszálláson születtem, hova anyám Félegyházáról — engem szíve alatt viselvén — nővére látogatására ment el. Ezt édes anyámtól tudom. E szerint vi­zitben jöttem a világra.” (Ko­szorú, 1883. 146. 1.) Vagyis azt a kérdést, amit iro­dalomtörténészek összekuszál­tak, maga a legilletékesebb sze­mély, Petőfi István tisztázta! Nem intő példa-e ez Petőfi Sándor esetére, az ő szülőhelyé­ről folyó vitákra is? Elvégre ő is hallhatta édesanyjától szüle­tése körülményeit, bizonyára érdekelte is ez. A nagy költő szülőhelyének tisztázására nem fogadható-e el éppúgy Petőfi Sándor határozott állásfoglalása, mint az öccse esetében? Hatvány Lajos mindenesetre nem így vélekedik. Ö Petőfi Ist­ván leveléből igaznak csupán ezt fogadta el, hogy „vizitben”, Szabadszálláson született, azt a mondatát azonban, amelyikben Petőfi István elismerte bátyja • félegyházi születésének lehető­ségét, Hatvány már a félegyházi Pásztor Ferenc hamisításának bélyegezte. Mert ez a nyilatko­zat, valóságának elismerése ese­tén, Hatvány szerint is: „megföl- lebbezhetetlenül bizonyító” erejű lenne, Félegyháza mellett (így élt Petőfi I. 135.). Petőfi nyilat­kozatainál döntőbb jelentőségű­nek azonban ezt sem tekinthet­jük! A fentiek szerint jogos kíván­ság lehet, hogy az irodalomtör­ténet végre tiszta vizet öntsön a pohárba. Ne Petőfit vádolja za­varkeltéssel, szülőhelytagadás­sal, félrevezetéssel, hazugság­gal, hanem ismerje be, hogy té­vedhetett. Fogadja el, hogy a vitában Petőfi Sándor felelős­ségteljes alkalmakkor, férfiko­rában tett megnyilatkozásai nem az útvesztőt, hanem a kivezető útat jelentik! Dr, Mezősi Karoly

Next

/
Oldalképek
Tartalom