Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-07-23 / 29. szám

Tűz a Tangazdaságban Feudálissá iiiunkavlixoujok a kiskunfélegyházi tanyákon inkább megkíméli; No, nem igaz? Tarjányi István, Páka 210. sz. alatti gazdálkodó alkalmaz­za Fricska Ilona 13 éves kis­lányt szeptember 1-ig, szerződés nélkül, majd a végén fizet neki, amit megérdemel. Hogy mit ér­demel, azt majd a végén a gaz­da megállapítja. Ez nem négy kirívó eset, ez négy szokványeset a sok száz közül. Néha az az érzésem, hogy a kiskun tanyákon csak fizikai leiszabadulás történt, szellemi­leg a tanyavilág a csipkerózsika álmát alussza. Jó, jó, de mit szólnak a dologhoz a kultúríe- lelősök, az SZTK, a tanács, no meg a többi illetékes szervek? Haracsi Mihály mi lesz Szocialista társadalmunkban a törvény szigorúan védi a csalá­dot és a gyermeket. Ezt nap mint nap különböző formában tapasztaljuk. A napokban jár­tam Jászszentlászlón és ott ta­lálkoztam C. E. családi életével és a tanácsházán is kértek, hogy beszéljek a szülőkkel. Mondjam meg nekik, hogy a gyermeke­kért milyen felelősség terheli őket, és hogy gyermekeik iránt ne legyenek olyam közömbösek, mint amilyent most tanúsít a két szülő. C.-éknek öt gyermekük van. A legidősebb 11 éves. A szülők már évek óta nem értik meg egymást, állandó civódások van­nak közöttük, s az utóbbi idő­ben már addig jutottak, hogy gyermekeiket széjjel adták kü­lönböző helyekre. A gyermekek közül van józan életet élő, be­csületes családoknál és van, a legidősebb, Szánk egyik legna­gyobb kulákjánál, Sz.-éknél, aki nincs bejelentve az SZTK-ba sem és havonta összesen 100 Ft bért fizetnek neki. A két leg­kisebb gyermek jelenleg otthon van a szülőknél, de azokat is állami gondozásba kívánják ad­ni, mivel a szülők bírói úton is el kívánnak válni egymástól. Bennem, amikor ezeket a sza­vakat a szülőktől hallottam, az a kérdés vetődött fel, hogy mi lesz az öt gyermekkel? Vajon az anyjuk, aki Budapestre kí­ván menni dolgozni, gondol-e majd itthon maradt gyermekei­re, küld-e nekik kersetéből? — Sajnos, e kérdésemre az anya vállvonogatással válaszolt, úgy, mintha nem is az ő gyermekei­ről lenne szó. Én említettem neki, hogy milyen felelősség terheli gyermekeiért, mint édes­anyát. Erre is közömbös volt vá­lasza. Az apa, aki dolgozik a mezőgazdaságban, arra hivat­kozik, hogy ő nem tud a gyer­mekekkel együtt lenni. Ez igaz is, mert a gyermekekre vigyáz­ni és dolgozni egyszerre nem le­az öt gyerekkel? hét és oda kell adni valakinek őket. Majd ha a családi élete rendeződik, illetve ő maga meg fogjo alapozni, akkor összeszedi gyermekeit. Egy másik kérdés, mely en­gem foglalkoztatott és foglal­koztat: Vajon a szülők gondol- tak-e arra, hogy gyermekeik, akik bizonyára szeretik szülei­ket és a szülők is — ha ugyan él még bennük a gyermekeik iránti szeretet —, megkapják-e mindazt, amire gyermekeiknek szüksége van az életben azoktól a »szülőktől", ahol most van­nak? Vajon Sz. kuláktól kap-e az a 11 éves kislány olyan sze- retetet, megértést, mint a szü­leitől kellene, hogy kapjon? Vé­leményem szerint nem. De a többi kisebb gyermeknek lesz-e anyjuk helyett anyjuk, apjuk helyett apjuk, akikne rábízták gyermekeik »néhány éves« ne­velését? A C. szülők mindezt vajon alaposan meggondolták? Véle­ményem szerint nem és helyes lenne nekik ezeken, a már álta­luk ismert kérdéseken, elgon­dolkodni. Sajnos, a szülőkkel való be­szélgetés nem járt eredménnyel. Fejükben van az a rögeszme, hogy családi életüket széjjel­szakítják, gyermekeiket, melye­ket egészségben és szépen fel­neveltek eddig, széjjel adják, felbontják a családi békét és »majd lesz valahogyan« — mondják. A C.-család gondoljon még ezekután is a gyermekne­velésre és arra, hogy ők felelő­sek gyermekeik jövőjéért első­sorban. Sajnos, nem egyedüli példa ez, de minöeh szülő, aki ilyen könnyelműen gondolkodik gyermekeivel szemben, gondol­jon arra, mi lesz gyermekeikkel, akik ma még az életből nem so­kat tudnák. De ne feledjék azt sem, ha ezek a gyermekek fel fognak nőni, szüleiket fogják vádolni azért, amiért velük kicsi korukban nem törődtek. P. P. JOOOCXXX>OOOOCXXXX»OÜOOCX>OCXXXXXXXXXXXXXXAAXJ Légoltalmi Kiállítás lesz K iskuajéíegyházán A marxista—leninista világ- szemlélet célkitűzése: megszün­tetni az embernek ember által való kizsákmányolását. Szép és nemes cél, érdemes érte harcol­ni. Feltételezhető, hogy a népi demokráciának 13 év alatt ezt sikerült megvalósítani. Nézzük meg, hogyan sikerült ez a kis­kunsági tanyákon? Megnéztünk négy esetet, ahol ez állítólag még nem teljes egé­szében sikerült. íme a négy eset: B. Hajagos Gábor az alpári tanyavilágban 15 holdon gazdál­kodik anyjával és egy testvé­rével. Negyedik éve dolgozik nála Szőke József 18 éves, há­rom általános iskolát végzett fiatalember, aki 1957-ben mint éves cseléd a következő bért kapta: egy téli és egy nyári ru­ha, 2 ing, 2 alsónadrág, egy pár cipő, egy féléves malac, és egy szopós bárány. Ügy látszik, va­lamelyik fél nem volt megelé­gedve, mert az idén már havi 350 forintot kap, persze koszt­tal. Munkaidő látástól vakulá- sig. Munkaszerződés nincs, be­jelentve sehol sincs. Huszár Károly, Alpár, Tán­csics u. 25. sz. alatti gazdálko­dónál van illegális alkalmazás­ban egy év óta Hegyi András öt általános iskolát végzett 19 éves fiatalember. Huszár Ká­roly újonnan épült házának hű­vös verandáján magyarázza, hogy az Andris nála nem bé­res, hanem napszámos, akinek »tisztességes« bért fizet, sőt, mert ő, mármint Huszár Károly nagyon »jószívű« ember, még akkor is ad neki ebédet, ha az­nap éppen semmit sem dolgo­zott, csak éppen a lovaknak hú­zott vizet, dehát azt mindenki tudja, hogy az nem munka, en­nek dacára a fiú aznap is ka­pott ebédet. Utána, vasárnap lé­vén, be is ment a saját lakosz­tályába lefeküdni. Ez a saját lakosztálya egyébként még kamra célját is szolgaija. Itt tárolják az állatok eleségét, a lószerszámot, az üres hordókat és mindazt a lim-lomot, amire a gazdaságban pillanatnyilag nincs szükség, de lehet hogy még fog kelleni. Itt van egy dcszkaprlccs szalmával, egy darab ponyvával letakarva, itt alussza ki magát ez a jobb fek­vőhelyre és jobb sorsra érde­mes »jobbágy«. Kérdésemre: van-e szerződés kötve, a gazda felvilágosított, hogy napszámos­sal nem kell szerződést kötni. Ellenvetésemre, hogy hiszen itt is lakik, tehát nem napszámos, a gazda megint csak az ő ál­dott »jószívére« hivatkozott, hogy ő megengedte, hogy hébe- hóba ott aludjon. A fiú nem is őnála, hanem a keresztanyjánál van bejelentve és ez a legfé­nyesebb bizonyíték, hogy nem »cseléd«. A fiú elmondja, hogy a gazdának fuvarozni szokott és a fuvardíjból százalékot kap. Hogy mennyit, azt ő maga sem tudja. Körülbelül az elmúlt hónapban 700 forintot keresett. Bejelentve, persze, nincs. Nagy László Kiskunfélegyhá­za, Páka 200 sz. tanyaszám alatti lakos már nem szereti az illegális munkát, ő már szerző­dést köt a szolgagyerekkel. A szerződés szövege a következő: »Megfogadtam Szabó Ferencet június 15-től november 1-ig. Bé­re havi 200 forint, 1 mázsa bú­za, 1 malac, foglaló 10 forint.* Aláírás: Nagy Lászlóné. A meg­fogadott egy 13 éves gyermek, szeptember 1-én menne a VII. általános iskolába, de nov 1-ig van szerződve. A fiú munka­ideje: hajnali négy órakor kei, este 9 órakor fekszik le a kam­rában, a szalmapricesre. Háló­társa 3 darab kerékpár, egy hordó dohos kukoricadara és egy vagonra való lim-lom. Nagy László javára legyen mondva, biztos hogy jó családapa, mert mikor én kint voltam, akkor is • saját 15 éves gyermekét be­engedte az anyjával a városba B piacra és inkább dolgoztatott a 13 éves idegen gyermekkel. No, dehát az ember a sajátját Az atomfegyver úgy él az em­berek tudatában, mint ami el­len nincs védekezés. Távol áll tőlünk a veszély lekicsinylése, az atom romboló hatása, pusz­tító ereje jóval felülmúlja a ha­gyományos fegyverek pusztító erejét. A légoltalmi védekezési mód párhuzamosan fejlődik a támadó eszközök fejlődésével. A kiállí­tás célja a védekezés módozatai­nak ismertetése. Bemutatja a hagyományos fegyverek, továb­bá az atom- és hidrogénbombák fejlődését. A szemléltető eszközök mel­lett a védekezés formáit való­ságban is megtekinthetik a ki­állítás látogatói, megismerhetik azokat az eszközöket és módsze­reket, mellyel egy esetleg bekö­vetkező támadás esetén életét megvédheti. A kiállítás rendeltetése: Biz­tonságérzést kelteni a nagykö­zönségben, felkészíteni minden ehibert a védekezésre. Ilyen módon eloszlatni azt az aggasz­tó tévhitet, hogy az atomláma- dás ellen mindenfajta védeke­zés hiábavaló. Van védekezés, százak és ez­rek életét mentheti meg az óvó­rendszabályok ismerete és be­tartása. A kiállítás keretében filmve­títések is lesznek. A filmek a légoltalomról, továbbá a lakos­ság védekezési módjáról szól nak. A kiállítás 1958. július 27-től augusztus 6-ig a Kossuth utcai gimnázium termeiben lesz meg­rendezve. A kiállítást 1958. július 27-én délelőtt 10 órakor a légoltalmi parancsnok nyitja meg. A megnyitásra és a kiállítás megtekintésére városunk dolgo­zóit szeretettel meghívja a pa­rancsnokság. A kiállítás nyitva minden nap délelőtt 10 órától este 6 óráig. A kiállítás megtekintése díjtalan Városi Légoltalmi Parancsnokság Július 18-án fél 10 órakor a város piaci zaját az állami tűz­oltóság két gépjármű fecsken­dőjének szirénázása zavarta meg. A Mezőgazdasági Techni­kum Tangazdaságában meg- gyúlladt 942 mázsa vegyes ta­karmány egy kazalban. A tüzet egy felügyelet nélkül hagyott 6 éves kisgyermek okozta játék közben. A takarmánykazal két­harmada elégett, egyharmadát sikerült megmenteni a kivonult tűzoltóknak. A távoli vízforrás és rossz útviszony miatt segítsé­gül kellett hívni a kecskeméti és csongrádi tűzoltó alegysége­ket is. Részt vett az oltási munkála­tokban a néphadsereg 3301. sz. alakulatának kb. 90 harcosa, akik minden elismerést megér­demlő munkát végeztek. Dicsé­ret illeti a locsolóautó gépkocsi- vezetőjét, Jelinek elvtársat is, aki ugyancsak segítségére sie­tett gépkocsijával együtt és vi­zet szállított vele a káresethez. A tangazdaság tűzoltósága és dolgozói — kb. 60 fő — fárad­ságot nem ismerve nyújtott se­gítséget a tűzoltóságnak a men­tési munkkban. Ezért köszönet illeti valamennyiüket. A tűzesetből keletkezett kár kb. 45 000 Ft, a megmentett ér­ték kb. 22 000 Ft. A tanulság ebből a tűzesetből az, hogy gyermekeinket felügye­let nélkül ne hagyjuk egy perc­re sem, mert játék közben gyu­fával már nem egyszer idéztek tüzet különböző formában. Ért­sük meg végre mi felnőttek, szülők, hogy nem csak közvet­lenül nekünk okoznak kárt a gyufával játszó gyermekek, ha­nem népgazdaságunknak is, ezért pedig mi felnőttek va­gyunk a felelősek. Több esetben foglalkoztunk mér gyermekjátékból keletke­zett tűzesetekkel és még min­dig elég sokszor előfordul, hogy a szülők .vagy azok a felnőttek, akikre a gyermekek vannak bízva, nem fordítanak erre kellő figyelmet és nem tartják fontos kérdésnek az ilyen tüzek meg­előzését. II!IIIIIIIIIIIIIIIIII!IIIII!IIIII!I1IIIII!I|||||||||||||||!|||!I!I!II|||||||D||||i Tizenegyszer kérte Gulyás István, Kossuth u. 21. sz. alatti lakos 11 kérvényben leérte, hogy utaljanak ki szá­mára más lakást. A jelenlegi lakása olyan, mint egy bagoly­vár. Romos, plafonja szakado­zott, fala repedezett, magya­rul mondva összedűlőben van. Mégis ebben a lakásban kell laknia beteg feleségével és há­rom eladólányával. Több mint egy évvel ezelőtt kint volt a lakásán a helyi ta­nácstól egy bizottság, amely megállapította, hogy a lakás lakhatatlan. Az egyik bizottsá­gi tag meg is jegyezte, hogy ő egy percig sem lakna ebben az épületben. Ezt mi elhisszük, mert az elmúlt napokban is a mennyezetről egy jókora darab tapasztás a felesége hátára szakadt. Szerencséjére komo­lyabb baja nem történt. Eddig, mint mondottuk, 11 esetben kért, könyörgött, a vá­lasz: rövidesen ügyét elintézzük. Az elintézés még ma sem tör­tént meg. Elég volt már a hite­getésből! Sürgős intézkedést ké­rünk, míg komolyabb baj nem történik a lakás rossz állapota miatt. Úgy gondoljuk, hogy na­gyon sok lakásüggyel foglalkozó dolgozó már nem lakna itt, de Gulyás Istvánnak itt kell lak­nia, mivel az utcára nem me­het. Lenne egy javaslatunk: ezen épületben, a Vargáék mellett van egy Szoba, amit raktárnak használnak, ezt adják ét a Gu­lyás-családnak, és a jelenlegi lakásukat használják fel rak­tárnak. Gulyás bátyánk vállal­ná, hogy lakhatóvá tenné ezt a raktárhelyiséget, a három lá­nyának sem kellene szégyenkez­nie a lakáskörülmények miatt. Reméljük, városi tanácsunk ja­vaslatunkat elfogadja és intéz­kedik. A jövőben hasonló esetekben minden alkalomkor mulasztók­kal szemben szabálysértési el­járás indul. Ugyancsak gondatlanságból keletkezett tűz városunk terüle­tén július 19-én, éjjel I órakor: Az utcai járókelők vették ész­re, hogy a Mezőgazdasági Ktsz Móra Ferenc tér 9. sz. alatti te­lepén az udvaron tárolt faanyag ég, a tűz kezd átterjedni az üzemrészekre és a tetőzetre. Vi­szonylag igen gyorsan értesítet­ték a tűzoltóságot. A tűzoltóság percek alatt kiérkezett és a ve­szélyesnek ígérkező tüzet gyors beavatkozással eloltotta. Az eredményes beavatkozás következtében nem történt kár az üzem belső berendezésében és sikerült megmenteni az egész tetőszerkezetet is. A tűz kelet­kezési oka feltehetően gondat­lanság, mert valószínűleg gyufát vagy égő cigarettavéget dobtak el az udvaron könnyen gyúló anyagok közelében. Az előrelát­ható kárösszeg 486 Ft. Az utóbbi eset is arra figyel­meztet mindenkit, hogy köny- nyen gyúló anyagok közelében gyufát vagy cigarettavéget nem szabad eldobni, mert igen ko­moly következményekkel jár­hat. Szirovicza János tü. fhdgy, alosztályparancsnok Éberebb mentőszolgálatot a vizek mellett! A későn, de annál nagyobb erővel ránktörő nagy meleg mi­att sokan keresik fel a közeli vízparti kiránduló helyeket. Az elmúlt vasárnap néhány- száz félegyházi dolgozó az alpári Tiszánál akarta szabadnapját eltölteni, ahol mindent megta­lálni, ami a kellemes időtöltés­hez szükséges. Csak egy dolog hiányzik, amit az alpári tanácsnak sürgősen pó­tolni kell. Nincs a vízben szem­betűnően megjelölve, hogy med­dig mehetne be az úszni nem tudók. Így történhetett meg, hogy egy leány gödörbe lépett, az ijedtségtől elvesztette lélekje­lenlétét és majdnem belefúlt a vízbe. Szerencsére a fürdőzők kimen­tették Beck Lajos kórházi dol­gozó irányítása mellet. A par­ton Fehér János mesterséges légzéssel életre keltette. Nem történt komolyabb baj, de ez is elég volt arra, hogy so­kaknak elrontsa az egész nap­ját. Igaz, hogy volt a közelben egy mentőcsónak is, de délelőtt üresen horgonyzott, délután pe­dig rokongyerekeket fuvarozott. Nagyobb elővigyázatosságot, éberebb mentőszolgálatot kell szervezni minden víz mellett! —ó—ó— OOOO O OOOO 000-0 ooooooooo ANYAKÖNYVI HÍREK — Születések: Csuka Rozália, Lajos Erzsébet, Bakó Éva, Vi- rágh Mária Julianna, Jusztin Zsuzsanna Ilona, Horváth Roza­lia, Páska Erzsébet, Androvitz Irén, Kurucz Idván, Magyar Zoltán János, Rigó László, Tóth Mária Margit, Palatínus István, Lugosi Aranka, Horváth Ferenc, Paksi Margit, Tasi Mária, Kiss Jenő. — Házasságkötések: Keserű Antal és Nagy-Pál Mária, Mar­tinovics Tibor és Szabó Vero­nika, Sárkány Sándor és Lovas Mária, Horváth Károly és Tér­jék Mária. — Meghallak: Patai Mária 3 éves, Tarjányi Lászlóné szül. Némedi Varga Mária 62 éves. Sós István 2 hbnapos, Réczi Jó- '.sefné szül. Eszik Franciska 78 éves, Naav Istvánná szül. Bugyi Rozália 73 éves. Szabó Istvánná ^zegő Anna 78 éves,

Next

/
Oldalképek
Tartalom