Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-04-27 / 16. szám

0 pálmonsstori tanulóifjúság a fővárosban A íeningrádi balettegyüttes { Könyvismertetés Budapesten Hűvösen virradt fel az április 13-i hajnal, amikor a kék autó­busz megállt a külterületi iskola előtt. Lázas izgalommal történik a beszállás és már indul is az autóbusz a központi iskolához Itt is népes az udvar. Hamaro­san indulnak az autóbuszok. Ki­csit csendesek az első ötpercek, de az elfogultságon csakhamar úrrá lesz a hangulat és vidám nótázás tölti be gépkocsi belse­jét. Ütközben sok az érdekesség. Fészek szélén a frissen érkezett gólyapár. Kecskemét, Lajosmi- zse, Örkény. Kergetik egymást a percek és máris Budapest kül­városában robogunk. Soroksár, Erzsébet, majd feltűnik a Duna és a Vörös Csepel sok gyárké­ménye. A HÉV, a villamos, sok gyönyörű munkáslakás mind kap egy-egy mohó pillantást a csodálkozó gyermekszemektől. Már a Szabadság-hídon hala­dunk. Alattunk a felduzzadt Duna hajókat, csónakokat rin­gatva szállítja hatalmas víztöme­gét a Fekete-tengerbe. A Sza­badság-hegyre gyalog indul a ki­ránduló csapat. A szemek ke­rekre nyílnak, és szinte nem tudnak betelni a rengeteg látni­valóval. Jól esik a reggeli, de érdekes, hogy az étkezés most utolsórendű problémává süly- lyedt. Autóbusszal érkezünk az Országház elé. Megkerüljük, kö­rülnézzük —, helyesebben kö­rülcsodáljuk. Mennyivel szebb, mint a képen! Jó lenne bemenni, de nem lehet. Vasárnap van. Is­mét tovább megyünk. Futólag megnézzük a Nyugati-pályaud­vart, a Nemzeti Színházat, a Népszabadság nyomdáját, Cor­vint. Keleti pályaudvart és megérkezünk az Erkel Színház­ba. * Az előadásról, milyen hatás­sal volt a tanulókra — nem tu­Bővítik az iskolát Régi vágyuk teljesül a kun- szálásiaknak, hogy ezévben két tanteremmel és egy igazgatói irodával bővül a központi isko­lájuk. örülnek ennek a kis tanulók is, mert bizony évek hosszú so­rán szükségtantermekben kel­lett tanulniok. A szükségtanter­mek hidegek és nem a célnak megfelelőek voltak. Nem volt kellő nagyságú udvara, de még WC-je sem. Minden óra szüne­tében a központi iskolához kel­lett tanulniok. A szükségtanter- ter távolságra volt. Ez az álla­pot az óraközi szüneteket is ala­posan megrövidítette. Most, ami­kor épül a kodva néz a jövőbe mind a tan-a testület, mnid a tanulóijfúság. p Mindenki világosan látja, hogy$ szeptember 2-án megkezdődő <? tanév már az új tantermekben g indul, amelyeken még szorgos kezek dolgoznak. A tanácsnak köszönhető az, hogy nem egy, hanem két tan­terem épül a szükséges mellék- helyiségekkel. A megyei tanács költségvetésében csak egy tan­terem építési költségei voltak biztosítva. Helyesen látta a ta­nács és a pártszervezet, hogy egy tanterem építésével nem le­dik írni. A legjobb szereposztás­ban, gyönyörű díszletek, igazi, valódi élő bárányok! Tündéror szág! — Szinte fájt, hogy 'vége van. Utána: Rákóczi út, Thö­köly út, Hősök tere, Szépművé­szeti Múzeum, Városliget, Állat­kert. A rácstól úgy kellett el­szaggatni a gyermekeket, mert „még nézzük kicsit tovább” nem győztek; betelni a látvá­nyossággal. Befejezésül a Vidám-parkot tekintettük meg. Amire csak lehetett, felültünk, és bementünk még a forgó hordóba is. Onnan azután végkép nem akartak el­szakadni. Még a siklóra is na­gyon jó lett volna felülni! Esteledett. A város fényruhát öltött. Az autóbuszok végigha­ladtak az esti Dunaparton. Az apró szemek megteltek villany­fénnyel — könnyel. Minél szebb valami, annál ne­hezebb elszakadni tőle. Még a; utolsó fénnyel is összekopcsolód- tak a szemek, hogy mindent ma­gukkal hozhassanak fővárosunk­ból, ami számukra szép, felejt­hetetlen. Éjfélkor már minden kirán­duló békésen aludt odahaza. Talán boldogan újraálmodták a szép kirándulást? Reggelre a kis szivek megteltek köszönettel, hálával és erős fogadalmakkal. Köszönet és hála mindazok­nak, akik elősegítették, hogy a nép fiai az élet sok-sok gyönyö­rűségéből kivehették részüket. Lehetőséget és módot adtak ar­ra, hogy a tanyai és falusi dol­gozók gyermekei kevés áldozat­tal, de lélekben gazdagon, szor­galmas és lelkes építői lehetnek a boldog, szocialista jövőnknek. D-né. Forró sikert aratott a Budapesten vendégszereplő Íeningrádi' Kirov Opera és Balettszínház 120 tagú művészgárdája, amelynek! klasszikus előadását kirobbanó tetszéssel fogadta a közönség. — Ügyeletes orvos: Április 26-án déli 12 órától április 28-án reggel 8 óráig dr. Nagy Mária. Rendel: Egészségházban. Laká­sa: Árpád u. 14. sz. — Ügyeletes állatorvos ápri­lis 27-én Wissinger László. La­kása: Batthyány u. 2. sz. Tele­fon: 305. — Orvosi hír. Dr. Öveges László belgyógyász-szakorvos április 21-től május 31-ig, buda­pesti tartózkodása miatt, itthon csak vasárnap délelőtt 9—11-ig rendel Jókai utca 21. szám alatt. 384 — Köszönetnyilvánítás. Hálás köszönetét mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen férjem, édesapánk ravatalára koszorút helyeztek és megjelenésükkel fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló Bense- család. 378 TAVASZ A Kertészeti Vállalat hozzáfo­gott a parkok csinosításához. A száraz fákat kiássák, a sövénye­ket toldozzák-foldozzák, stb. — Egyes helyekre már a padokat is kihordták. Bizony jól esik a tavaszi napfényben sütkérezni, hiszen azt gondoltuk néha, hogy már nem is lesz tavasz. Kell a hely, mert már állandó taxink is van és a meglévő hely a gyűlések alkalmával igen szűknek bizonyult. Helyes gondolat volt e park megkurtítása, mert egyes járó­kelők éppen ebben az irányban valóságos gyalogútat nyitottak. Igv értelmezték a parkok és a fák védelmét, mint az Útépítő Vállalat is, amely a papírbolt előtt egy kis fácskát kövekkel teljesen körülrakott. Csak egy kis jóakarat kellett volna! A felszabaduló parkrészt ki fogják kövezni. A két fenyőfát már csak jövőre tudják innen elszál­lítani és újra elültetni. A Móra téren a járda és az út közötti sé­tányt fűmaggal akarják bevetni. Szép elhatározás ez, de kár a fű­magért, az időért és nem utolsó­sorban a pénzért. A pázsitot a kultúrházból kijövő tömeg majd le fogja taposni. Ez a véleménye a Kertészeti Vállalt egyes dol­gozóinak is. Miért ez az elszánt ►»•parkosítási és szépítési düh«? A parkosítás és a szépítés nem je­lentheti azt. hogy minden tal­palatnyi földet kihasználjunk. Előbb alaposan meg kellene gon­dolni, hogy a terv hogyan is len­ne a valóságban. Ezekhez a »kí­sérletekhez« bővebb kommen­tárt nem kell fűzni. Gondolunk arra, hogy már pár éven át a fő­utcán is kísérleteztek a sövény­nyel. Nemcsak a Kertészeti Vál­lalatot, hanem a városi tanácsot, valamint a közönséget is hibáz­tatni lehet. Végezetül: kit terhel ezért a felesleges pénzkiadásért a felelősség? A tanácsháza előtt a nyilvános WC-t áthelyezik az Állami Aru­ház tájékára — a sírköves elé. Itt méltóbb és fontosabb szerepe lesz majd, mint a jelenlegi he­lyén. A nyilvános WC a mai he­lyén rontotta a főutca arculatát. Közlekedési akadályt is jelentett. A Szabadság térről jövő jármű­vezetőknek nem volt kilátásuk. Nem csordogál ki a járdára az »illatos« nedű, amelyet a járó­kelők cipőtalpaikkal sokszor a népboltig vittek. A piac közönsé­gének sem kell többé a templom­kertet és a környék eldugott he­lyeit látogatni enyhülés céljából. A szemforgató képmutatók sem szólhatnak egy szót sem. E terv végrehajtása alkalmával körül­tekintően jártak el. Az illetéke­seknek semmi kifogásuk sem volt e .terv ellen. Mindezeket azért ír­tuk meg, hogy a kákán is cso­mót keresőket megnyugtassuk. Városunkban nem lehet föld alá süllyesztett WC-t ■ építeni, mint Kecskeméten. Ennek oka az, hogy a csatornahálózat a föld alatt magasan van. (Darvas Szilárd: T réfás kalauz Bölcsőtől a koporsóig egyazon zsúfolt villamoson utaztunk mindannyian, ki „kényelmes” ülésen, ki a peronra szorulva, s jólesik, ha olyan kalauzra aka­dunk, aki az utazás kényelmet­lenségeit mókáival elviselhető­vé teszi. Erre a szerepre szeret­ne vállalkozni kötete címadó hu­moreszkjében Darvas Szilárd, a méltán népszerű humorista. Könyvének rég időszerűvé vált második kiadása (az első négy hét alatt fogyott el) azt bizonyít­ja, hogy a vállalt szerepet si­kerrel tölti be. Akár a humor könnyebb vizein evez, akár a szatíra mélységeibe száll alá, az olvasó mai figurákkal, mai problémákkal találkozik. Darvas könyve megnevettet és elgondol­koztat. Az elmés konferanszié vidám csevegéseit gyakran vált­fel a szatiraíró kesernyésen szellemes, de mindig találó, a hibákat ostorozó kritikái. Régebbi könyvével összeha­sonlítva a Tréfás kalauzt, így ír róla egyik krikitusa: ..... ez a Darvas lényegretö- rőbb, egyszerűbb; ott-még tob­zódik, túlhajt; itt mértéket tart. Az még csak a nagyon tehetsé­ges, ez már a mester-humorista”. Félvászonkötésben 16.— Ft. Szépirodalmi Könyvkiadó. Na g y Imre: Álmatlan éj Nagy Imre a bihari Sárrét szegényparaszti világát írta meg hasonlíthatatlan hitelességű, a legszigorúbb irodalmi mércével mérten is színvonalas verseiben. A kor, melyben egy-egy verse nagy nehezen napvilágot látott, a hivatalos „parasztmentés” ko­ra volt. Micsoda cáfolata ennek a farizeuskodó bethleni, gömbösi, cinikus, hazugság-halmazatnak Nagy Imre egész élete, költésze­te ! A gyenge fizikumú, nagy családos költő testileg-lelkileg elkallódott a nagy hűhóval meg­hirdetett „paraszti őserőt” imá­dó válságos társadalomban. De Nagy Imre nem lett egy percre sem hűtlen zselléri osztályosai­hoz. Döbbenetes erővel kiáltotta ki verseiben a szegényparaszt­ságnak minden emberi képzele­tet felülmúló nyomorát, s a testi ínségnél is riasztóbb, reményte­lenebb szellemi elhagyatottságát. A kor irodalmának legna­gyobb alakja, Móricz Zsigmond, hiába tárja a hatalom birtoko­sai elé Nagy Imre sanyarú sor­sát, hiába kilincselnek érte fia­talabb íróbarátai, korán meg kellett halnia, nagyobb „dicső­ségére” az „őstehetség”-ért lel két tanterem, biza-:k>o<><>(><>oo<><>o-CHCK}<>-o<>CH>D-o-o-o-CKK><>o-c>o<>o<>CKXK>o<K><x^^ cic s»mmÍL Sem tevő hi­iövőbe mind a tan-, 9 vatalos irodalomnak. QitjitöU szemmel a városban . •. Kertészek között Félvászonkötésben J forint. kb. 16.— hét megoldani a tanteremhiányt. ón»­Egy héttel ezelőtt azt írtam, hogy a mi városunkban nem be­csüljük meg a parkokat, ron­gálják, pusztítják a fákat, nö­vényeket. Szerencse, hogy ezek a város lakóinak csak egy kis töredékét teszik ki. A lakosság többsége szereti a virágot. Bizonyíték er­re, hogy a kertészet nem győz annyi virágot szállítani a virág­üzleteknek, amennyi el ne fogy­A tanács úgy határozott, hogy? a másik tanterem építési költ-? ségeihez a községfejlesztési < alapból mi négy ötvenezer fo-? Unttal hozzájárul. A tanács ezenc elhatározásával a megyei tanácsi is^ egyetértett és az építkezés to-< vábbi költségeit a megyei tanács? Míg országosan az első ne­gyedév ebben a szakmában az előkészítés, beruházás, vetés, pa- lántálás, szaporítás, tehát ke­reskedelmileg ráfizetés időszaka, addig nálunk a kertészet 15 000 Ft nyereséget ért el. A régi lövölde és a közelszőlő megára vállalta. Amint látjuk,ó között, 5 hold területen dolgo- a községfejlesztési alapot való-; ban nemes célra használják fel.! A szülők boldogan elmondhat­ják azt, hogy anyagiakkal hoz­zájárultak ahhoz, hogy gyerme­keik korszerű, világos tanter­mekben tanulhassanak. Azt kívánjuk a kunszállási kis pajtásoknak, hogy az új tan­termekben tanuljalak szorgal­masan, hogy jó munkájukkal érdemeljék ki nevelőik és szü­leik szeretetét és elismerését. P. P. »zik a Községgazdálkodási Vál­lalat kertészetének 38 dolgozó­> ja. Mint egy valóságos kis gyár, ) még gyárkéménye is van. Virág- Jgyár. Körülbelül 2 millió forint ) beruházással létesült. Két évvel ezelőtt a kertészet i terve 120 000 Ft volt, azt se tud- J ták teljesíteni. Ma már a 210 000 > forintos tervüket 231 000 Ft-ra ! teljesítették. Amikor kint jártam, az északi 'széltől védett hőmérők alig pár­fokos meleget mutattak. Az üvegházakba belépve, kellemes, langyos levegő csapott meg. A főkertész, aki végigvezetett bi­rodalmán, büszkén, szeretettel beszélt kedvenceiről, a dédelge­tett, féltve őrzött virágokról, a 12 000 tő virágzó paprikáról, paradicsomról, a meleget szál­lító csövekről, a dolgozókról, akik ebben a hangtalanul ter­melő üzemben termelnek. Többek között megtudtam, hogy a raktáron levő 50 000 vi­rágcserép kevésnek bizonyult, hogy a ciklámenről 4000 Ft ér­tékű magot szednek, hogy mag­ról 300 db datolyapálmát ne­velnek. Láttam, hogyan szaporítják e növényeket, egyiket magról, másikat dugványról, harmadi- dikat levélről. Ez a legérdeke­sebb, még soha nem hallottam. Megtanultam az üvegházi „ve­tésforgót”, megtudtam, hogy ugyanarról a híelyről már szed­tek szekfűt, krizanténumot, ret­ket, salátát, és hogy ugyanoda ről megismerem, hogy melyike viola lesz teljes, melyik a szimp­la. Megtudtam azt is, hogy a ker­tészet állandóan 110 százalék fö-J lőtt teljesíti tervét, de a gőzfür­dő elviszi a nyereséget, mert ott? a negyedévi ráfizetés kb. 60 000? forint. Helyes, ha a nyereséges vál-? lalkozás eltartja a ráfizetéssel? működőt. Különösen fortos egyé ilyen közegészsézi szempontból? nélkülözhetetlen üzem fenntar-? fása, amit nem szabad bezárni.? De igazuk lehet a kertészeknek? is, mert — bár egy vállalathoz? tartoznak — külön elszámolásig rendszert kellene bevezetni, ju-? talmazni a munkáját kinek-ki- nek az érdeme szerint, azután? átadni a nyereséget a másik? iizemág megsegítésére. Hogy eltüntetné a ráfizetést? a tervezett melegvizű kút, ha? nálunk is sikerülne a szentesi-? hez hasonló melegvizet találni! Megnyugodva hagytam ott a> városunkba idetévedt tavaszt. Számok bizonyítják, hogy váró-? sunkban is nagyon sok a jó em-í bér. Megszerettem a kertészeket? Szépirodalmi Könyvkiadó. Értesítés Kiskunfélegyháza város Hazafias Népfront-bizott­sága április hó 27-én délelőtt 10 órai kezdettel a tanácsháza köz­gyűlési termében műsoros béke­nagygyűlést rendez, melyre a város lakosságát szeretettel meg­hívja. Előadót a megyei nép­front-bizottság küld. Köszönetnyilvánítás. Mind­azon rokonoknak és ismerősök­nek, akik felejthetetlen férjem, édesapánk és nagyapánk, Pó­lyák Mihály temetésén megje­lentek, ravatalára koszorút vagy virágot helyeztek és fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszöne­tét. A gyászoló Pólyák- és Kor- dás-család. 380 — Köszönetnyilvánítás. Mind­azon rokonoknak, jóbarátoknak, ismerősöknek és különösen a Fodrász Ktsz dolgozóinak, akik szeretett férjem, illetve édes­apám temetésén megjelentek, ravatalára koszorút helyeztek, kerül e cserépben nevelt ugorka is, akik szintén ,ió emberek, mertí?mélységes fájdalmunkat részvé- io aki a virágot így szereti, az rossz X tűkkel enyhíteni igyekeztek, há­Láttam nőni a 8000 kis kala- rábot, most már a levél színé­ember nem is lehet. > lás köszönetét mondunk. Tóth' Miklós ^Brecs ka Jenőné és fia. özv. 379

Next

/
Oldalképek
Tartalom