Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1958-04-13 / 14. szám
Vörös Csillag Tss „MEGDRÁGULT“ A BOR n 1% ✓ fel Szocialista szektor-e? Értelmiségi ankét lie kell hozni az árát. Kállai ií a 12 forintos bort 16 forintért adta el, hiszen egy liter boron csak lehet 4 forint »kezelési költség«? Kovács István a fenti bormennyiséget a Honvéd Élelmező Raktár dolgozói megbízásából vásárolta. A borért Kállainak 2032 forintot fizetett. Kovács István a bor egy részét a dolgozóknak széfmérte, a másik részét meg magának megtartotta. A bort kezelni kell, hogy minél jobb, kelendőbb legyen. — Tudta ezt Kállai is, aki addig »kezelte«, -finomította« az -árut«, míg ez több dolgozónál súlyos megbetegedést okozott. A vizsgálat megállapította, hogy ez a -bor« emberi élvezetre alkalmatlan. A járásbíróság Kállai Seres Sándort bűnösnek mondotta ki visszaesésben elkövetett árdrágító üzérkedés bűntettében és ezért őt nem jogerősen 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, továbbá kötelezte a bor ellenértéke, a 2032 forint visszafizetésére is. A másik eset egy írógép makrancoskodása miatt játszódott le, A kocsit húzó szalag kiakadt. A visszahelyezése nem akart sikerülni. A gép elvándorolt a ktsz- be. A munka kb. 25—30 másodpercig tartott. A javításhoz semmi anyagot nem adtak. A számla 45 forint összeget mutatott. A tények azt mutatják, hogy egyes dolgozók visszaélnek a szocialista szektor nevével és kapitalista módra végzik a dolgozók szükségleteinek kielégítését. Első az -én«, — a dologzók megelégedettsége, a szövetkezet hírneve lényegtelen. Helyes lesz, ha a ktsz elnöke és igazgatósága megfékezi az ilyen személyek tevékenységét és — ha a szükség úgy kívánja —< a nevelő munka mellett a legszigorúbb eljárásoktól sem riad vissza. A dolgozók és a szövetkezet érdeke kívánja ezt. R. J. . A szocializmus útján való haladásunkkal vele jár, hogy nap mint nap a dolgozók életéhez szükséges javak ellátását biztosítottá tegyük. Városunk területén a Vörös Csillag Tsz és dolgozói ezen munkálkodnak. A feltételeket megteremtették. Ma már nagyiüzemi módon gazdálkodnak. A (felszabadulás eredményeképpen »•nagybirtokosok« lettek. 1367 Ivóid földjük van. Állatállományuk is ma már szépen fejlődik. Tény ész, növendék, hízómarha, igásállat, hízósertés, juh cs baromfiállomány uk száma 1196 darab. A fejlődés eddigi ütemével nincsenek megelégedve. Ezért vásárlás útiján tenyésztésre és hizlalásra 63 db marhát, 100 db sertést és 3 500 baromfit szereztek be. A vezetőség és a tagság ma már itt nem az orráig néz. Az árutermelés növelésével városunk, országunk ellátásához hozza akar járulni. Egymillió nyolc- száznegyvenezer Ft értékű árut kíván piacra vinni kalászosokból, kapásokból, zöldségből, gyümölcsből, hízóból é.s más állati termékből. így a kis közösség a saját életét is jobbá Községi tanácsaink az elmúlt hetekben hívták össze az 1956. októberi ellenforradalom idején kilépett tsz-tagokat beszélgetésre. Az egyik ilyen megbeszélésen — Jászszentlászlón — magam Is megjelentem. A megbeszélésen 40—50 fő vett részt. Juhász József elnökhelyettes az agrártézisek alapján tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy pártunk nem mond le a tsz-mozga- lomról, a szocialista mezőgazdaság megvalósításáról. Ismertette a tsz-tagságra vonatkozó nyugdíjrendeletet is. Elmondotta, hogy ha újra belépnek a tsz- be, akkor megszakítás nélkül beszámít az eddig eltöltött idő is, és az állam elengedi azt a tartozást, amelyet a tsz-ből történt kilépéskor magukkal vittek. A tájékoztatás után élénk és érdekes vita alakult ki: Lajos Janos bácsi elmondotta, hogy a csumiz, vagy a gyapot termesztése, amelyre a tsz-t kényszerítették, csak kárt okozott. Jószágvásárlásra több mint 75 ezer forintot kellett íelvenniök, de ugyanakkor takarmányuk nem volt. Félnek attól, hogy majd most is így lesz. Géczi Mihály elmondotta, hogy a tsz-ben a földdel belépők és a föld nélkül belépők között állandóan nézeteltérés volt részben a munkákban és részben a föld járadék fizetésénél. Nem tagadják, hogy nem lesznek majd tsz-ta- gok. Csak abba a tsz-be fognak belépni, amelyet majd ők alakítanak, Seres János bácsi aggódva tette fel azt a kérdést, hogy pár év múlva ki fog majd dolgozni a tsz-ben és a mezőgazdaságban? Az idős emberek pár év alatt kihalnak. Ö is már a hatvanon felül van. A tsz-ben és általában a mezőgazdaságban is hasonló korúak vannak túlsúlyban. Elsősorban az iskolai oktatást hibáztatja, hogy a fiatalsággal nem szerettetik meg a mezőgazdaságot. Bizony jó volna, ha az illetékesek ezzel a kérdéssel többet törődnének. A fiatalsággal meg kell ismertetni és meg kell szerettetni a mező- gazdaságot. Egyes szülők még a közelmúltban is gyakran mondogatták gyermekeiknek: »Fiam, minden legyél, csak paraszt ne!« Ma már mindenki érzi, hogy pártunk és kormányunk minden segítséget megad a tsz-eknek, ha betartják a 3004. sz. rendeletet. Pártunk agrártézisei helyesek és a mezőgazdaság szocialista átszervezését és annak teszi. Egy munkaegység értékét 40 Ft-ban biztosítják, amit 18.40 Ft készpénzben és 21.60 Ft terményben kapnak meg. Április 1-re 10 Ft munkaegységelöieget osztottak. A tsz az alapot is megteremti, hogy a birtok jó termést hozzon. Élve a 3004. sz. rendelettel — 72 ezer kg műtrágyát vásároltak. Az állatállomány növeléséhez istálló is kell. Erre is gondoltak. 50 férőhelyes tehénistállót építenek 400 ezer Ft értékben. 10 kh szőlőt is telepítenek. A kormányhatározatokban rögzített kedvezményekkel élve és betartva az előírtakat — a tsz összes kedvezménye közel 200 ezer Ft lesz így. Egy hold szántóra eső kedvezmény 276 Ft. Az 50 férőhelyes tehénistálló évi esedékes fizetésének összege a kedvezmények alapján kétheti tejtermelésük ösz- szegének felel meg. A Vörös Csillag Tsz eredménye, tervei, úgy gondoljuk, követendő minden szövetkezetünk számára és ezen úton való haladás lesz biztosítéka a még szebb és boldogabb, biztonságosabb jövőnknek. B. J, felvirágoztatását tűzik pártszervezeteink és dolgozó parasztságunk elé. A dolgozó pnrasztság körében szükség van u helyes és jó politikai munivara. Ezt igazolja az is, amikor az egyik volt tsz-tag megkérdezte, hogy miért van szükség a mezőgazdaság átszervezésére. Miért nem maradhat a dolgozó parasztság szétszórt, elaprózott kisbirtokokon, mint évszázadokon át? így sokkal többet termelnének. Igyekeztünk őt és a vele egy véleményen levőket meggyőzni arról, hogy miért nem maradhat így a mezőgazdaságunk. Még hosszabb időre van szükség, hogy a kommunisták és a tsz-tagok is nevelő munkát végezzenek és jó szomszédi viszonyban éljenek egymással. A pártnak, a tanácsnak cs egyéb szerveinknek sokat kell dolgozni a jövőben a tsz-moz- galom megszilárdítása és népszerűsítése érdekében. Palatínus Pctcr lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliiiillllllllllllllllllllllllllllllllllfl „Kedvező11 elintézésre lelt Hörcsögtermészetű embernek ismerik Tiszaújfalun Kovács Balázst. Előbb cselekszik és azután nem gondolkodik, amint azt az alábbi esetéből is láthatjuk. 1957. június hó 15-én Markó György mezőőr tiltott helyen történt jószáglegeltetésen érte. Ezért a helyszínen megbírságolta. Kovács Balázs haragjában Markó György mezőőrt juhászbottal bántalmazta. A sértett 8 napon túl, de 20 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Amikor megindult a nyomozás, akkor Kovács a nyomozást végző rendőrőrsparancsnoknak sajtot és csirkét küdött abból a célból, hogy az-ügyét »kedvezően« intézze el. A csirke nem kaparta el az igazságot, a sajt meg nem nyomott semmit az »igazságban«. A járásbíróság Kovács Balázst bűnösnek mondotta ki, felfegyverkezve elkövetett ható'ági közeg elleni erőszak büntette, súlyos testi sértés, valamint vesztegetés bűntettében és ezért őt nem jogerősen üsszbüntetősül 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Könyvismertetés Pálfalvi Nándor: MINT FÁHOZ AZ AG Izgalmas és szépen megkomponált írás a mai falu életéről. Alapgondolata; a parasztember úgy odanőtt a földhöz, mint fához az ág. — A fát átültetni csak nagy gonddal cs türelemmel lehet, és olyan földbe, ahol gyökeret tud verni. A szerző véleménye az — és ezt különösen szépen fejezi ki —, hogy a szövetkezet alkalmas arra, hogy a parasztság gyökeret verjen benne. A könyvön végigvonul a szövetkezés igenlése, de nem kriti- kátlan lelkcndezés módjára, hanem bátran megmondja a véleményét mindarról, amivel nem ért egyet. Az író meggyőző erővel vitázik, igyekszik sokoldalúan ábrázolni a mai falut, nem a fénykép fekete-fehér színeivel, hanem a festmény sokszínűségével és beszédességével. Kossulh-kiadó. Ára: kb. 12 Ft. * Fahidy József: A SZABAD EURÓPA MUNKATÁRSA VOLTAM Az újságírót »a nagy kaland« felé röpíti a vonat: a Nyugattal találkozik, azzal a földrésszel, ahol még soha sem járt s amelyről jót s rosszat hallott vegyesen. A kaland túlságosan jól sikerült: a világhírű magyar labdarúgókat körüldongják a Szabad Európa és Amerika Hangjának ügynökei és a sportújság- írót ejtik áldozatul. Szabályos emberrablást hajtanak végre és előbb Rómában, majd Münchenben »veszik« kezelésbe, amíg — s most már az újságíró kíváncsiságával — munkatársa lesz az uszító hangú rádióállomásoknak. Munkaköre alkalmat nyújt arra, hogy bepillantson a mikrofonok mögé is, megismerkedjék a disszidensek, az emigránsok tömegével, azok szellemi vezérkarával s mindennek mozgatóerejével, a dollár bűvöletével. Megrázó élményeken megy keresztül, tragikus sorsokat lát, s hiteles tanúként tapasztalja 1956 október-novemberének előkészítését. Kossulh-kiadó. Ara: kb. 12 Ft. ▼▼▼▼▼▼▼TTTTTTTVTVTTVT Hús és hústermékek forgalmának szabályozása Kiskunfélegyháza Városi Tanács V. B. Kereskedelmi osztálya értesíti a lakosságot, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak tagjai, továbbá az egyéni termelők és más magán- személyek a magánfogyasztásra levágott sertéseikből kitermelt füstölt húst — füstölt szalonnát — sózott szalonnát, vagy zsírt, csak akkor hozhatják forgalomba, ha a 100 000—1942. FM. sz. rendelt 95. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően húsvizsgálati igazolvánnyal tudják igazolni, hogy a sertés a levágás előtt és után szabályszerű húsvizsgálaton esett át. A 14—1957. (XII. 11.) Élm. ülsz. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a termelő a levágott sertésből származó termékeket nem a vágás helyén kívánja forgalombahozni, köteles a hús szállításához a 100 000— 1932. FM. sz. rendelet 102. íjának 2. bekezdése alapján rendszeresített igazolványt beszerezni és azt az árusítás alkalmával az ellenőrző közegek kívánságára felmutatni. A húsvizsgálat, valamint húsvizsgálati igazolvány beszerzésének módja: A vágást legalább 24 órával előbb az illetékes körzeti állatorvosnak be kell jelenteni, melynek alapján az a vágás helyén, a vágás időpontjában, szabályszerű húsvizsgálatot elvégzi, s amennyiben a hús közfogyasztásra feltétlenül alkalmas, úgy a húsvizsgáluti iaazűlvány* kiadja. Pártunk és kormányunk azon fáradozik, hogy szebbé és jobbá tegye a dolgozók életét. Akadnak olyanok, akik nem elégednek meg a törvény által biztosított tisztességes kereskedelmi haszonnal. Örülnek annak, ha pár fillérrel megkárosíthatják embertársaikat. Id. Kállai Seres Sándor, Bugac—alsómonostori lakos is ezek közé az árdrágítók közé tartozik. Lelkiismeretében egy pillanatra megállt az »ütő«. Jó lenne egy kis könnyű pénzmagra szert tenni, hiszen itt a tavasz. Kell a pénz — gondolta. 1957. március hó első napjaiban Körösi József bugaci lakossal 145 liter bort vásárolt, literenként 12 forintos áron. Kállai Sándor két hét múlva ebből a borból 127 litert eladott a kis- kinfélegyházi 2. számú Honvéd Élelmező Raktárnál dolgozó Kovács Istvánnak. A bor mérics- kélésével baj van. Mindig csu- rog-csepeg. Közben az ember meg is iszik pár pohárral. Ez már mind ráfizetés. Valahogy A város életében számtalan szövetkezet tevékenykedik, hogy a lakosság szükségleteit kielégíthesse. Ezen szövetkezetek egyikének, a Finommechanikai Ktsz- nek is ez lenne a hivatása. Ez a szövetkezet is végez jó munkát. A jó munka másik oldalát kívánjuk most megmutatni, ami egyben igazolásul szolgál, hogyan lehet egyeseknek autót vagy motorkerékpárt vásárolni? 1958. március hóban a kerékpárosrészleghez egy dinamót vittek be javításra. A rendelést fel is vették 25 forintért. A megrendelő sokallotta a javítási díjat és mint laikus, maga látott a javításhoz. A munka kettő percig tartott. A művelet egy szeg kiütéséből, majd fordításából, ismét belehelyezéséből állott. Ha kívánják, a »kontár« a műveletet be is mutathatja. ÁPRILIS 1-ÉN Kiskunmaj- sán, a Pedagógus Szakszervezet rendezésében *közel 200 pedagógus, orvos és más értelmiségi réteg találkozott, hogy megtárgyalják az értelmiség helyzetét a felszabadulástól napjainkig. Dinnyés Ferenc igazgató tartott vitaindító előadásOismer- tette az értelmiség szerepét társadalmunk átalakulásában. Egyben lerögzítette az értelmiségiek előtt pártunk álláspontját, mely szerint szocializmust építeni értelmiség nélkül nem lehetséges, de nem is akarjuk. A haladó értelmiség mindig szilárd bázist jelentett a fejlődésben. A BESZÁMOLÓT élénk vita követte. Felszínre került az értelmiség helyzete régen és ma. A felszólaló pedagógusok életük példáival mutatták meg, nagy mit jelentett számukra a »boldog, békés kor« és mit jelentett számukra a felszabadulás. A harmincas évek, de a 25 év jellemzője az állástalanság, a megaláztatás volt, addig ma a fiatalokat kész állás és emellett különböző segélyek várják, amelyeket soha sem kell visz- szafizetni. NEM EGY hozzászóló hangsúlyozta, hogy a szocializmus megvalósításán dolgozva, fontos szerepe van az értelmiségnek a város és falu közötti különbség megszüntetésében. Kuruez Sándor tanácselnök javasolta, hogy az értelmiség legyen kezdeményezője annak,- hogy a község kulturális életében gyökeres változás álljon be; Tettekben is legyen segítő, irányító. Varga Antal, a pártbizottság titkára megállapította — párhuzamot vonva a múlt és jelen között, — hogy az értelmiségre lehet számítani és munkája még gyümölcsözőbbé válik, ha minden tettüket a proletár eszme alapján végzik. GYETVAI JÓZSEF, a jb. ágit prop. oszt. vezetője hangsúlyozta, hogy eredményes oktató-nevelő munka alapja csak az eszmei, politikai műveltség lehet; így valósulhat meg az a mondás, hogy »mindent a munkás- hatalom erősítése alá kell rendelni«. Kiskunmajsán is ez csak akkor válik valóra, ha az iránytűt: a marxi-lenini eszméket nem könyvekbe kötve a könyvtárban tartják, hanem mint a cselekvés vezérfonalát az agyakban. Tetteikben népük tanítójává, nevelőjévé csak így válhatnak. Népünk csak így fogadja el őket. A MEGBESZÉLÉS az értelmiség körében nagy rokon- szenvre talált. Általánossá vált az a kívánság, hogy ezt legalább negyedévenként meg kell ismételni, fi.. I.-aé Beszélgetés a tsz-ből kilépett tagokkal