Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-04-13 / 14. szám

Vörös Csillag Tss „MEGDRÁGULT“ A BOR n 1% ✓ fel Szocialista szektor-e? Értelmiségi ankét lie kell hozni az árát. Kállai ií a 12 forintos bort 16 forintért adta el, hiszen egy liter boron csak lehet 4 forint »kezelési költség«? Kovács István a fenti bor­mennyiséget a Honvéd Élelmező Raktár dolgozói megbízásából vásárolta. A borért Kállainak 2032 forintot fizetett. Kovács István a bor egy részét a dol­gozóknak széfmérte, a másik ré­szét meg magának megtartotta. A bort kezelni kell, hogy mi­nél jobb, kelendőbb legyen. — Tudta ezt Kállai is, aki addig »kezelte«, -finomította« az -árut«, míg ez több dolgozónál súlyos megbetegedést okozott. A vizsgálat megállapította, hogy ez a -bor« emberi élvezetre alkal­matlan. A járásbíróság Kállai Seres Sándort bűnösnek mondotta ki visszaesésben elkövetett árdrá­gító üzérkedés bűntettében és ezért őt nem jogerősen 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, továbbá kötelezte a bor ellenértéke, a 2032 forint visszafizetésére is. A másik eset egy írógép mak­rancoskodása miatt játszódott le, A kocsit húzó szalag kiakadt. A visszahelyezése nem akart sike­rülni. A gép elvándorolt a ktsz- be. A munka kb. 25—30 másod­percig tartott. A javításhoz sem­mi anyagot nem adtak. A számla 45 forint összeget mutatott. A tények azt mutatják, hogy egyes dolgozók visszaélnek a szo­cialista szektor nevével és kapi­talista módra végzik a dolgozók szükségleteinek kielégítését. Első az -én«, — a dologzók megelé­gedettsége, a szövetkezet hírne­ve lényegtelen. Helyes lesz, ha a ktsz elnöke és igazgatósága megfékezi az ilyen személyek tevékenységét és — ha a szükség úgy kívánja —< a nevelő munka mellett a leg­szigorúbb eljárásoktól sem riad vissza. A dolgozók és a szövetke­zet érdeke kívánja ezt. R. J. . A szocializmus útján való ha­ladásunkkal vele jár, hogy nap mint nap a dolgozók életéhez szükséges javak ellátását bizto­sítottá tegyük. Városunk területén a Vörös Csillag Tsz és dolgozói ezen munkálkodnak. A feltételeket megteremtették. Ma már nagy­iüzemi módon gazdálkodnak. A (felszabadulás eredményeképpen »•nagybirtokosok« lettek. 1367 Ivóid földjük van. Állatállományuk is ma már szépen fejlődik. Tény ész, növen­dék, hízómarha, igásállat, hízó­sertés, juh cs baromfiállomá­ny uk száma 1196 darab. A fej­lődés eddigi ütemével nincsenek megelégedve. Ezért vásárlás út­iján tenyésztésre és hizlalásra 63 db marhát, 100 db sertést és 3 500 baromfit szereztek be. A vezetőség és a tagság ma már itt nem az orráig néz. Az áru­termelés növelésével városunk, országunk ellátásához hozza akar járulni. Egymillió nyolc- száznegyvenezer Ft értékű árut kíván piacra vinni kalászosok­ból, kapásokból, zöldségből, gyümölcsből, hízóból é.s más állati termékből. így a kis kö­zösség a saját életét is jobbá Községi tanácsaink az elmúlt hetekben hívták össze az 1956. októberi ellenforradalom idején kilépett tsz-tagokat beszélge­tésre. Az egyik ilyen megbeszélésen — Jászszentlászlón — magam Is megjelentem. A megbeszélé­sen 40—50 fő vett részt. Juhász József elnökhelyettes az agrár­tézisek alapján tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy pár­tunk nem mond le a tsz-mozga- lomról, a szocialista mezőgazda­ság megvalósításáról. Ismertet­te a tsz-tagságra vonatkozó nyugdíjrendeletet is. Elmondot­ta, hogy ha újra belépnek a tsz- be, akkor megszakítás nélkül beszámít az eddig eltöltött idő is, és az állam elengedi azt a tartozást, amelyet a tsz-ből tör­tént kilépéskor magukkal vit­tek. A tájékoztatás után élénk és érdekes vita alakult ki: Lajos Janos bácsi elmondotta, hogy a csumiz, vagy a gyapot termesz­tése, amelyre a tsz-t kényszerí­tették, csak kárt okozott. Jó­szágvásárlásra több mint 75 ezer forintot kellett íelvenniök, de ugyanakkor takarmányuk nem volt. Félnek attól, hogy majd most is így lesz. Géczi Mihály elmondotta, hogy a tsz-ben a földdel belépők és a föld nélkül belépők között állandóan né­zeteltérés volt részben a mun­kákban és részben a föld jára­dék fizetésénél. Nem tagadják, hogy nem lesznek majd tsz-ta- gok. Csak abba a tsz-be fognak belépni, amelyet majd ők ala­kítanak, Seres János bácsi aggódva tet­te fel azt a kérdést, hogy pár év múlva ki fog majd dolgozni a tsz-ben és a mezőgazdaság­ban? Az idős emberek pár év alatt kihalnak. Ö is már a hat­vanon felül van. A tsz-ben és általában a mezőgazdaságban is hasonló korúak vannak túlsúly­ban. Elsősorban az iskolai ok­tatást hibáztatja, hogy a fiatal­sággal nem szerettetik meg a mezőgazdaságot. Bizony jó vol­na, ha az illetékesek ezzel a kérdéssel többet törődnének. A fiatalsággal meg kell ismertetni és meg kell szerettetni a mező- gazdaságot. Egyes szülők még a közelmúltban is gyakran mon­dogatták gyermekeiknek: »Fiam, minden legyél, csak paraszt ne!« Ma már mindenki érzi, hogy pártunk és kormányunk minden segítséget megad a tsz-eknek, ha betartják a 3004. sz. rende­letet. Pártunk agrártézisei he­lyesek és a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését és annak teszi. Egy munkaegység értékét 40 Ft-ban biztosítják, amit 18.40 Ft készpénzben és 21.60 Ft ter­ményben kapnak meg. Április 1-re 10 Ft munkaegységelöieget osztottak. A tsz az alapot is megteremti, hogy a birtok jó termést hoz­zon. Élve a 3004. sz. rendelettel — 72 ezer kg műtrágyát vásá­roltak. Az állatállomány növeléséhez istálló is kell. Erre is gondoltak. 50 férőhelyes tehénistállót épí­tenek 400 ezer Ft értékben. 10 kh szőlőt is telepítenek. A kormányhatározatokban rögzített kedvezményekkel élve és betartva az előírtakat — a tsz összes kedvezménye közel 200 ezer Ft lesz így. Egy hold szántóra eső kedvezmény 276 Ft. Az 50 férőhelyes tehénis­tálló évi esedékes fizetésének összege a kedvezmények alap­ján kétheti tejtermelésük ösz- szegének felel meg. A Vörös Csillag Tsz eredmé­nye, tervei, úgy gondoljuk, kö­vetendő minden szövetkezetünk számára és ezen úton való ha­ladás lesz biztosítéka a még szebb és boldogabb, biztonságo­sabb jövőnknek. B. J, felvirágoztatását tűzik pártszer­vezeteink és dolgozó parasztsá­gunk elé. A dolgozó pnrasztság körében szükség van u helyes és jó po­litikai munivara. Ezt igazolja az is, amikor az egyik volt tsz-tag megkérdezte, hogy miért van szükség a mezőgazdaság átszer­vezésére. Miért nem maradhat a dolgozó parasztság szétszórt, elaprózott kisbirtokokon, mint évszázadokon át? így sokkal többet termelnének. Igyekeztünk őt és a vele egy véleményen levőket meggyőzni arról, hogy miért nem marad­hat így a mezőgazdaságunk. Még hosszabb időre van szük­ség, hogy a kommunisták és a tsz-tagok is nevelő munkát vé­gezzenek és jó szomszédi vi­szonyban éljenek egymással. A pártnak, a tanácsnak cs egyéb szerveinknek sokat kell dolgozni a jövőben a tsz-moz- galom megszilárdítása és nép­szerűsítése érdekében. Palatínus Pctcr lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliiiillllllllllllllllllllllllllllllllllfl „Kedvező11 elintézésre lelt Hörcsögtermészetű embernek ismerik Tiszaújfalun Kovács Ba­lázst. Előbb cselekszik és azután nem gondolkodik, amint azt az alábbi esetéből is láthatjuk. 1957. június hó 15-én Markó György mezőőr tiltott helyen történt jószáglegeltetésen érte. Ezért a helyszínen megbírságol­ta. Kovács Balázs haragjában Markó György mezőőrt juhász­bottal bántalmazta. A sértett 8 napon túl, de 20 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Amikor megindult a nyomo­zás, akkor Kovács a nyomozást végző rendőrőrsparancsnoknak sajtot és csirkét küdött abból a célból, hogy az-ügyét »kedvező­en« intézze el. A csirke nem kaparta el az igazságot, a sajt meg nem nyomott semmit az »igazságban«. A járásbíróság Kovács Balázst bűnösnek mondotta ki, felfegy­verkezve elkövetett ható'ági kö­zeg elleni erőszak büntette, sú­lyos testi sértés, valamint vesz­tegetés bűntettében és ezért őt nem jogerősen üsszbüntetősül 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Könyv­ismertetés Pálfalvi Nándor: MINT FÁHOZ AZ AG Izgalmas és szépen megkom­ponált írás a mai falu életéről. Alapgondolata; a parasztember úgy odanőtt a földhöz, mint fá­hoz az ág. — A fát átültetni csak nagy gonddal cs türelem­mel lehet, és olyan földbe, ahol gyökeret tud verni. A szerző vé­leménye az — és ezt különösen szépen fejezi ki —, hogy a szö­vetkezet alkalmas arra, hogy a parasztság gyökeret verjen ben­ne. A könyvön végigvonul a szö­vetkezés igenlése, de nem kriti- kátlan lelkcndezés módjára, ha­nem bátran megmondja a véle­ményét mindarról, amivel nem ért egyet. Az író meggyőző erő­vel vitázik, igyekszik sokoldalú­an ábrázolni a mai falut, nem a fénykép fekete-fehér színei­vel, hanem a festmény sokszí­nűségével és beszédességével. Kossulh-kiadó. Ára: kb. 12 Ft. * Fahidy József: A SZABAD EURÓPA MUNKATÁRSA VOLTAM Az újságírót »a nagy kaland« felé röpíti a vonat: a Nyugattal találkozik, azzal a földrésszel, ahol még soha sem járt s amely­ről jót s rosszat hallott vegye­sen. A kaland túlságosan jól si­került: a világhírű magyar lab­darúgókat körüldongják a Sza­bad Európa és Amerika Hangjá­nak ügynökei és a sportújság- írót ejtik áldozatul. Szabályos emberrablást hajtanak végre és előbb Rómában, majd München­ben »veszik« kezelésbe, amíg — s most már az újságíró kíváncsi­ságával — munkatársa lesz az uszító hangú rádióállomásoknak. Munkaköre alkalmat nyújt arra, hogy bepillantson a mikro­fonok mögé is, megismerkedjék a disszidensek, az emigránsok tö­megével, azok szellemi vezérka­rával s mindennek mozgatóere­jével, a dollár bűvöletével. Megrázó élményeken megy ke­resztül, tragikus sorsokat lát, s hiteles tanúként tapasztalja 1956 október-novemberének előkészí­tését. Kossulh-kiadó. Ara: kb. 12 Ft. ▼▼▼▼▼▼▼TTTTTTTVTVTTVT Hús és hústermékek forgalmának szabályozása Kiskunfélegyháza Városi Ta­nács V. B. Kereskedelmi osztálya értesíti a lakosságot, hogy a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­teknek és termelőszövetkezeti csoportoknak tagjai, továbbá az egyéni termelők és más magán- személyek a magánfogyasztásra levágott sertéseikből kitermelt füstölt húst — füstölt szalonnát — sózott szalonnát, vagy zsírt, csak akkor hozhatják forgalom­ba, ha a 100 000—1942. FM. sz. rendelt 95. §-ának (2) bekezdé­sében foglalt rendelkezéseknek megfelelően húsvizsgálati igazol­vánnyal tudják igazolni, hogy a sertés a levágás előtt és után szabályszerű húsvizsgálaton esett át. A 14—1957. (XII. 11.) Élm. ül­sz. rendelet 7. §-ának (2) bekez­dése értelmében, ha a termelő a levágott sertésből származó ter­mékeket nem a vágás helyén kí­vánja forgalombahozni, köteles a hús szállításához a 100 000— 1932. FM. sz. rendelet 102. íj­ának 2. bekezdése alapján rend­szeresített igazolványt beszerez­ni és azt az árusítás alkalmával az ellenőrző közegek kívánságá­ra felmutatni. A húsvizsgálat, valamint hús­vizsgálati igazolvány beszerzé­sének módja: A vágást leg­alább 24 órával előbb az ille­tékes körzeti állatorvosnak be kell jelenteni, melynek alapján az a vágás helyén, a vágás idő­pontjában, szabályszerű húsvizs­gálatot elvégzi, s amennyiben a hús közfogyasztásra feltétlenül alkalmas, úgy a húsvizsgáluti iaazűlvány* kiadja. Pártunk és kormányunk azon fáradozik, hogy szebbé és jobbá tegye a dolgozók életét. Akadnak olyanok, akik nem elégednek meg a törvény által biztosított tisztességes kereskedelmi ha­szonnal. Örülnek annak, ha pár fillérrel megkárosíthatják em­bertársaikat. Id. Kállai Seres Sándor, Bu­gac—alsómonostori lakos is ezek közé az árdrágítók közé tartozik. Lelkiismeretében egy pillanat­ra megállt az »ütő«. Jó lenne egy kis könnyű pénzmagra szert tenni, hiszen itt a tavasz. Kell a pénz — gondolta. 1957. március hó első napjai­ban Körösi József bugaci lakos­sal 145 liter bort vásárolt, lite­renként 12 forintos áron. Kállai Sándor két hét múlva ebből a borból 127 litert eladott a kis- kinfélegyházi 2. számú Honvéd Élelmező Raktárnál dolgozó Ko­vács Istvánnak. A bor mérics- kélésével baj van. Mindig csu- rog-csepeg. Közben az ember meg is iszik pár pohárral. Ez már mind ráfizetés. Valahogy A város életében számtalan szövetkezet tevékenykedik, hogy a lakosság szükségleteit kielégít­hesse. Ezen szövetkezetek egyi­kének, a Finommechanikai Ktsz- nek is ez lenne a hivatása. Ez a szövetkezet is végez jó mun­kát. A jó munka másik oldalát kí­vánjuk most megmutatni, ami egyben igazolásul szolgál, ho­gyan lehet egyeseknek autót vagy motorkerékpárt vásárolni? 1958. március hóban a kerék­párosrészleghez egy dinamót vit­tek be javításra. A rendelést fel is vették 25 forintért. A megren­delő sokallotta a javítási díjat és mint laikus, maga látott a ja­vításhoz. A munka kettő percig tartott. A művelet egy szeg ki­ütéséből, majd fordításából, is­mét belehelyezéséből állott. Ha kívánják, a »kontár« a művele­tet be is mutathatja. ÁPRILIS 1-ÉN Kiskunmaj- sán, a Pedagógus Szakszervezet rendezésében *közel 200 pedagó­gus, orvos és más értelmiségi réteg találkozott, hogy megtár­gyalják az értelmiség helyzetét a felszabadulástól napjainkig. Dinnyés Ferenc igazgató tar­tott vitaindító előadásOismer- tette az értelmiség szerepét tár­sadalmunk átalakulásában. Egy­ben lerögzítette az értelmiségiek előtt pártunk álláspontját, mely szerint szocializmust építeni ér­telmiség nélkül nem lehetséges, de nem is akarjuk. A haladó ér­telmiség mindig szilárd bázist jelentett a fejlődésben. A BESZÁMOLÓT élénk vita követte. Felszínre került az ér­telmiség helyzete régen és ma. A felszólaló pedagógusok életük példáival mutatták meg, nagy mit jelentett számukra a »bol­dog, békés kor« és mit jelentett számukra a felszabadulás. A harmincas évek, de a 25 év jel­lemzője az állástalanság, a meg­aláztatás volt, addig ma a fia­talokat kész állás és emellett különböző segélyek várják, amelyeket soha sem kell visz- szafizetni. NEM EGY hozzászóló hangsú­lyozta, hogy a szocializmus meg­valósításán dolgozva, fontos sze­repe van az értelmiségnek a vá­ros és falu közötti különbség megszüntetésében. Kuruez Sándor tanácselnök javasolta, hogy az értelmiség legyen kezdeményezője annak,- hogy a község kulturális életé­ben gyökeres változás álljon be; Tettekben is legyen segítő, irá­nyító. Varga Antal, a pártbizottság titkára megállapította — párhu­zamot vonva a múlt és jelen között, — hogy az értelmiségre lehet számítani és munkája még gyümölcsözőbbé válik, ha min­den tettüket a proletár eszme alapján végzik. GYETVAI JÓZSEF, a jb. ágit prop. oszt. vezetője hangsúlyoz­ta, hogy eredményes oktató-ne­velő munka alapja csak az esz­mei, politikai műveltség lehet; így valósulhat meg az a mon­dás, hogy »mindent a munkás- hatalom erősítése alá kell ren­delni«. Kiskunmajsán is ez csak ak­kor válik valóra, ha az irány­tűt: a marxi-lenini eszméket nem könyvekbe kötve a könyv­tárban tartják, hanem mint a cselekvés vezérfonalát az agyak­ban. Tetteikben népük tanítójá­vá, nevelőjévé csak így válhat­nak. Népünk csak így fogadja el őket. A MEGBESZÉLÉS az értel­miség körében nagy rokon- szenvre talált. Általánossá vált az a kívánság, hogy ezt legalább negyedévenként meg kell ismé­telni, fi.. I.-aé Beszélgetés a tsz-ből kilépett tagokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom