Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1958-03-09 / 9. szám
Mii tesz a koi'iniiuy a termelőszövetkezetek megszilárdításáért Az MSZMP Politikai Bizottságának 1957. augusztusi határozata alapján a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány intézkedett a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megerősítésére. A határozat intézkedéseket foganatosít és jelentős támogatást nyújt a mezőgazdaság szocialista szektorainak. A határo- *at sokoldalú segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek, hogy valóban árutermelő és jól jövedelmező gazdasagokká alakuljanak. A határozat rámutat arra, hogy termelőszövetkezeteink országos átlagban 4—5 mázsával termelnek több kenyérgabonát kh-ként, mint az egyéni termelők. A jó eredményeket elért termelőszövetkezetek termelési fölénye országosan kifejezésre juttatja azokat a nagy lehetőségeket, amelyek a termelőszövetkezetek növénytermelésének fejlesztésénél előttünk állnak. Alapvető fontosságú, hogy a tsz-ek a belterjes gazdálkodás megvalósításával egységnyi területen minél többet termeljenek, egyre inkább megvalósítsák a „kevesebb földön több termelés” célkitűzését. Csakis ez teszi lehetővé a belterjesség lényeges fokozását, felszabadít olyan területeket, ahol nagy munkaigényű, nagy jövedelmet hozó belterjes kultúrák terjesztésére lehet rátérni. Népgazdasági szempontból is rendkívül nagy jelentőségű, hogy kisebb területen tudjuk előállítani a számunkra fontos árumennyiséget. Az így jelentkező többlethozam ellensúlyozza az állam által nyújtott kedvezményeket, lényegében visz- szatérül a népgazdaságnak. A rendelet 1. a) pontja meghatározza, hogy a tsz-ck az 1958. évben szántóterületüknek legalább 15 százalékán évelő pillangósvirágú szálas takarmány- növényt, elsősorban lucernát, vörös herét termeljenek. A pillangósvirágú szálas takarmánynövények termesztésének növelése a tsz-gazdaságok- ban a helyes vetési arányok kialakítására, valamint az állat- tenyésztés érdekében fontos. (Jelenleg a tsz-ek a szántóterület 10 százalékán termelnek pillangósokat.) A tsz-ek ilyen irányú vetőmagszükségletét a tanács elégíti ki. A tsz-ek a lucernát fémzárolt minőségben 5190 Ft/q, a vörös herét 3500 Ft/q áron kapják. Saját magot 300 Ft/q tisztítási költség megtérítése esetén fémzárolt minőségre cserélhetik át. Ahol szükséges, ott a tsz vetőmagra rövid lejáratú hitelt kap. Az 1/b pont kimondja, hogy a tsz 5 évenként teljes egészében szerves trágyát használjon. A trágya minőségének megjavítása érdekében azoknak a tsz- eknek, amelyek az istállótrágyát szakszerűen kezelik, 50 százalékos árengedménynek megfelelő állami támogatással kell foszfo- ritot jiHtatni. A zöldtrágyázás elősegítése érdekében ártámogatással a tsz-ek somkóróra vetőmagot 1875 Ft helyett 940 Ft/q, keserű csillagfürtöt 418 Ft helyett 300 Ft/q, szegletes ledneket pedig 391 Ft helyett 300 forintért kúpnak. 1/c. Meg kell tenni az intézkedést annak érdekében, hogy a tsz-ek szántóterületének minden kh-ján évente átlag 100 kg műtrágyát használjanak fel. A tsz-ck műtrágya igényéi teljes egészében ki kell elégi teni. Azok a tsz-ek, amelyek évente kh-ként felhasználják a 100 kg műtrágyát, a vételárból nitrogén műtrágyánál 25 százalékos, a foszfor műtrágyánál 50 százalékos, szőlő műtrágyánál pedig 75 százalékos engedményt kapnak. A műtrágya fokozása azért is szükséges, mert az 1957. évben 33.8 kg műtrágyát használtak átlagban a tsz-ek. A tsz-ek ezeket a kedvezményeket csak akkor kapják meg, ha a rendeltetés szerint használják fel és a minta-alapszabályzatot pedig betartják. Azoknak a tsz-eknek, amelyek a szántóföldi növénytermesztéshez, a szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermesztéshez nagykereskedelmi tételben vásárolnak növényvédőszert, nagykereskedelmi árat key felszámolni. Figyelembe véve a kiskereskedelmi árakat — ez a tsz-cknek 15 százalék kedvezményt jelent. T. J. Itíróssigi hír Abel Vince szombathelyi lakos, vádlottat a bíróság bűnösnek mondotta ki visszaeső bűnösként elkövetett sikkasztás bűntettében, ezért őt nem jogerősen egyévi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és egyes jogainak 2 évi időtartamra való felfüggesztésre, mint mellékbüntetésre ítélte. Az ítélet tényállása szerint a vádlott 1957. szeptember hó 18. napján Kiskunmajsán Losonci Béla nevű ismerősétől kölcsön- körte a 800 forint értékű kerékpárját azzal, hogy azt majd másnap visszahozza. Ugyanekkor egy nyakkendőt, is kölcsönkapott a sértettől. A vádlott a rendelkezésére bocsátott 800 forint értékű kerékpárt a sértettnek nem adta vissza, hanem azt öt nap múlva Táborosi Jenő kiskunmajsai lakosnak 400 forint készpénzért és 400 forint értékű karóráért eladta. A kár megtérült. Egy lépéssel előbbre Azt mondják, úgy szép az élet, ha zajlik. Mi is amondók vagyunk. Igen, helyes ez, ha segít bennünket előbbre vinni egy lépéssel. Falvainkban igen élénk az élet. Kinn a szántóföldeken, a kis lakásokban, a tsz- irodákban, tanácsházainkban és iskoláinkban. Hu szürkülni kezd, a mozgás nem szűnik meg. A falvak dolgozói kisgyű- lésekcn, pnrtnapokon, taggyűléseken találkoznak. Forró viták folynak itt ezeken az esti összejöveteleken. Beszélnek a világ sorsáról, mi lesz a jövő, milyen a kormány politikája, hogy is állunk az adóval, mit jelent a tsz-tagságnak a nyugdíjtörvény stb. Elmondják, mi a jó, ml a rossz, hogyan kellene javítani a hibákon az elkövetkezendő időkben. Öröm ez számunkra, hogy dolgozóink megvitatják jelenünkét, tőrödnek jövőnkkel, az ország ügyét saját ügyüknek érzik. Ezekből a beszélgetésekből, amit legtöbb esetben járási, városi, falusi párt- és tanáesvezetőink tartanak meg, hiányzik, hogy a dolgozók előtt keveset beszélnek a párt agrártéziseiröl, a szocialista falu megteremtésének lehetőségeiről. Ha szó is esik ezeken a beszélgetéseken, legtöbb esetben a lebecsülés hangja nyilvánul meg, vagy olyan nézet, hogy majd akkor megyünk a nyilvánosság elé, ha a tsz-eink minták lesznek. Nem beszélhetünk még a falu szocialista fejlesztéséről. Ez sérti az egyéni parasztságot. Mások úgy érvelnek, nem kell sétálni, megszorítást kell eszközölni és majd azután minden rendbejön. Ha tetszik, ha nem tetszik, nekünk egy iránytűt kell a keOkik a nép nyakán élnek Pártunk és kormányunk mindent elkövet, hogy a szocialista termelés fű célját, a dolgozók életszínvonalának emelését mi- r.él inkább megvalósítsa. A cél ncgvalósításának egyik lényeges tényezője a társadalmi tulajdon megvédése cs gyarapítása. Akadnak még olyan személyek, akik csak a saját anyagi hasznukat keresik és minden lényeges munka elvégzése nélkül busás jövedelemre tesznek szert. Becsapják a jószándékú embereket és a nép nyakán élnek. Ma már a becsületes munkából élő emberek mindjobban felemelik a szavukat az ilyen káravőkkel szemben. Ennek eredményeképpen sikerült itt Kiskunfélegyházán is egy ilyen kártevőnek — Faragó János kupecnek a leleplezése. Nézzük meg, ki is ez a Faragó János? Ahogyan a közmondás is mondja, hogy az alma nem esik messze a fájától. Ö is éppen így van. Maga 30 holdas, felesége 35 holdas családból származik. Bizonyára nem cselédsorban nőtt fel. Az ellenforradalom idején Kiskunfélegyházán a hangoskodók és a hőbörgők között ő is megtalálható volt. Mint ahogyan a többi kupec, csaló nem válogatós a módszerében, végigcsalta majdnem a fél országot. Azt tette, hogy 1957. évben 1G4 db süldősertést adott cl. A süldőket Békés, Csongrád megyékben vásárolta fel, párját 800—1000 forintért. Az „árut” Pest, Nógrád és Esztergom megyékben értékesítette 1500—1800 forintos árban. Az ilyen módon nyert busás hasznon építtetett Kiskunfélegyházán egy „viskót”, amely 150 000 forintot ér. Hogy az „üzlet" jobban menjen, vett egy egy „Zetka” motorkerékpárt magának. A rendőrségi eljárás megindításánál 13 000 forint készpénzt vettek tőle őrizetbe. Ezen cselekményéért rövidesen az igazságszolgáltatás előtt fog felelni, ahol a „motorizált" kupec megkapja büntetését. Amit a mezőgazdasági lakosság 1958. évi adójáról tudni kell Az év elején a járás területén a legkülönbözőbb rémhírek terjedtek el a parasztság körében a mezőgazdasági lakosság 1958. évi adójával kapcsolatban. A „Szabad Európa” nevű rádió és helyi szócsöveinek hírverése nyomán sok helyen arról beszéltek, hogy a kormány a mezőgazdasági lakosság álalános jövedelem- adóját 1958. évre az eddiginek kétszeresére, a lóadót két-há- romszorosára emeli. De akadtak olyan „jólértesültek” is, akik tudni vélték, hogy ettől az évtől kezdve adót kell fizetni a szarvasmarha, sertés, de még a baromfi után is. A forradalmi munkás-paraszt kormány nemrégiben kiadott rendelete nyomán az ellenséges hírverők torkán akadt a szó, mert — mint a rendeletből kitűnik — az elterjedt hírek mögött vajmi kevés az igazság. A rendelet értelmében az 1—3 holdas gazdaságok jövedelem- adója változatlan marad. Az országos adótétel-táblázat szerint csak a szántó és rét művelési ághoz tartozó földterületek adója növekszik a 3 holdon felüli gazdaságoknál. A szőlő, kert, gyümölcsös, legelő, erdő és nádas jövedelemadója országos szinten teljesen változatlan marad. Nem változik a lovak (öszvérek) után fizetendő adó sem. A 2 évesnél idősebb lovak (öszvérek) kivételével más állat jövedelemadó kötelezettség alá nem esik. Az országos adótételek járási, községi szinten még nincsenek kimunkálva, de előreláthatólag a járás területén a mezőgazda- sági lakosság általános jövedelemadója kb. 10—15 százalékkal emelkedik. Lesznek gazdaságok, ahol az emelkedés még ezt a mértéket sem fogja elérni. Hozzávetőleges számítások szerint egy átlagos földminőségű 5 holdas és 10 holdas gazdaság adója a következők szerint alakul: a) 3 kát. hold szántó 30 ar. K, 2 kát. hold szőlő 40 ar. K 5 kát. hold összes terület után. Az 1957. évi ált. jöv. adó 1450 Ft. Az 1958. évi ált. jöv. adó 1510 forint. b) 6 kát. hold szántó, rét 60 ar. K, 1 kát. hold szőlő 20 ar. K, 3 k;at. hold legelő 15 ar. K, 10 kát. hold összes terület és egy db. 2 évesnél idősebb ló után. Az 1957. évi jöv. adó és lóadó 3080 Ft. Az 1958. évi jöv. adó és lóadó 3410 Ft. A jövedelemadó viszonylag kis mértékű emelése elsősorban a nagyobb földterülettel rendelkező gazdaságokat érinti. Az adó emelkedése megközelítőleg sem áll arányban azokkal a széleskörű kedvezményekkel, melyeket a mezőgazdasági lakosság az elmúlt évtől élvez. A kötelező beadás megszüntetése, a gyermektelenek adójának eltörlése, a kötelező biztosítási díj fizetésének megszüntetése, az államkölcsön jegyzés eltörlése olyan kedvezményeket jelent, melyek mellett a mostani, igen kismértékű adóemelés eltörpül Ha csak a kötelező beszolgáltatás eltörléséből eredő kedvezményt tekintjük, megállapítható, hogy pl. egy átlagos földmi- nőségü 10 holdas gazdaság termény, hús, tej és borbeadási kötelezettsége összesen kb. 40 búza q-át tett ki. melyért beszolgáltatás! áron kb. 2000 forintot fizettek ki. Ugyanezt- a termékmennyiséget ma szerződéses és szabadpiaci áron kb. 8000 forintéri lehet értékesíteni. A kér- 1 déses 10 holdas gazdaság tehát csak a beszolgáltatás megszüntetésévéi 6000 Ft értékű kedvezményben részesült. De ezen felül figyelembe kell venni azt a nagyarányú kedvezményt is, amit kormányunk a mezőgazdaság fejlesztésének tervében a falu lakosságának nyújt. Állami beruházás keretében az eddiginél jelentősen nagyobb összegeket költ az állam pl. vízszabályozásra, belvizek levezetésére, ami a mi járásunkat is közvetlenül érinti. A mezőgazdaság fejlesztéséhez — ha kis mértékben is — a falu lakosságának is hozzá kell járulnia. A becsületes, jószándékú, kicsit az állam fejével is gondolkodó parasztok egyetértenek kormányunk ezen intézkedésével. Ezt bizonyítják az 1958. év I. negyedének adóbevételi eredményei Is. A kiskunfélegyházi járás az I. negyedévi adóbevételi tervet február végére teljesítette, ami bizonyítja azt, hogy az adófizető parasztság nemcsak szavakkal, de anyagiakkal, nevezetesen a pontos és jó adófizetéssel is támogatja nártunk és kormányunk politikáját. D. Ui. zünkbe venni. Az iránytű így mutatja: „Véget kell vetni a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél az egyszerű szövetkezeti formált lebecsülésének...” Milyen igazat mulat ez az iránytű, mert bizony városunkban és járásunk községeiben is a társulásokat, szakcsoportokat erősen lebecsülik. Ha szóba jönnek, egy kézlegyintéssel elintézik. Sőt hozzáteszik még azt is, kupec, spekuláns társaság az. Nem így van! Ezek a társulások és szakcsoportok nem új hajtások. Az 1956. októberi ellenforradalom előtt már megtalálhatók voltak. Teljes erővel való növekedése az elmúlt 15 hónap alatt indult meg. Útja nem volt könnyű és sajnos ma sem. Előítéletekkel kellett és kell megbirkóznia. A hibáktól ma som mentesek. De segítettünk-e a társulásokba, szakcsoportokba tömörült dolgozóknak? Vajmi keveset. Mégis varo- sunkoan es járásunk i.tbu hőségében alakullak és múkoonci- szakcsoportok. 11 községünkbe i 5 mcheszcsoporl tevékenykecus 174 taggal, 2337 méhcsaláddal Alpár, Jászszcnilászló, Kiskun- majsa, Csólyospálos és Kiskunfélegyháza város méhészei cégrészének tömörülése ez. Alpai községben 21 taggal 27 hold területen szőlő, gyümölcsös szakcsoport, Tiszaújfalun 32 taggal ti hold földterületen egy zöldségtermelő szakcsoport működik. A méhészcsoporlok egy ró sze a tél folyamán már szakoktatási tanfolyam»*';«: szervezett és így fejlesztette tovább szal mái tudását. Alpáron a szőlő- és gyümölcs-szakcsoport tagjai 100 forint jegyzéssel es 1 hl bor termés utáni 50 forintos jegyzéssel rakták le a közös alapot és ma már két magasnyomású permetezőgépet vásároltak a munka jobb elvégzésének biztosítására. A zöldségtermelő szakcsoport a munkát közösen végzi el. A földmű vessző vetkezettel és a konzervgyárral már szállítási szerződést kötöttek kon- zervpaprikára. A méhészeti szakcsoportok szintén szerződést kötöttek a várható hozamra a földmű vessző vei kezeltél, id. a jászszentlászlói szakcsoport 140 mázsa mézre. Ezek a csoportok még gyengék, Sok nehézség leküzdése áll előttük. Ssegiteni és támogatni kell okét. Így erősödni fog belső szervezeti életük, növekedni a Közös tevékenységük. A türelem, a bizalom, a következetes támogatás meghozza gyümölcsét és így egy lépéssel közelebb kerülünk a szocialista falu megteremtéséhez. Mindenki örömmel látja, hogy az alpári út mentén elkészült a földművesszövetkezet új raktára. Az épület szépségét nagy mértékben rontja a régi vágóhíd környéke. A szalmakazaltól a nádszálig, a csumától a limlomig minden megtalálható. Ez még aránylag tűrhető volna. Nagy kárt okoznak az egerek. Mi lesz pár év múlva, ha már ilyen korán megtalálják a nép vagyonát a zárt ajtók mögött? Kérjük az illetékeseket, hogy az udvar rendbehozatala felől addig intézkedjenek, amíg nem késő. U Petőfi Mozi Műsora Március 4—7-ig, keddtől péntekig Koldusdiák Március 8—12-ig, szombattól szerdáig Az ötlábú birka Március 13—16 lg, csütörtöktől szerdáig A 306-os
