Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-11-21 / 46. szám

Világ proletár fai. egyesüljetek Ara m fillér Kiskunfélegyháza. 1958. nov. 21. A PETŐFI NEPE FLLEGYHAZI KIADÁSA III. évfolyam. 46. szám Igent mondtak Járásunk községeiben élő dol­gozók, kommunisták és párton- kívüliek, férfiak és nők, fiatalok és idősek, tsz-tagok és egyéni parasztok, pedagógusok és kis­iparosak az elmúlt vasárnap a saját családjuk, községük és így járásunk történetének még üres, tiszta lapját új győzelmet je­lentő sorokkal rótták tele. Egy­ben részesei leltek ismételten, mint az elmúlt 13 év alatt inár annyiszor a szabad, független, szocializmust építő haza törté­nelme formálásának. A nagy tanítómesternek, a pártnak, já­rásunk dolgozói jó tanítványai lettek. Ismét bebizonyították, hogy tudnak történelmet írni, mégpedig úgy, hogy a leírt so­rok örömet, elismerést vonja­nak maguk után a Szovjetunió és a népi demokráciák részéről. Erőt, hitet adjanak a ma még elnyomott kapitalista vagy gyar­mati sorsban élő dolgozók 100 millióinak, de félelmet és gyűlö­letet váltsanak ki a világon elő ellenforradalmi erőkből. Járásunk területén közel 29 000 választó mondott igent arra, hogy a párt politikáját és ennek gyakorlati megvalósítását akarja. Kifejeződött ez Gátércn, ahol már déli 1 órára befejez­ték a szavazást, Alparon, ahol számtalan felirat hirdette: ’-Él­jen a mi országgyűlési jelöl­tünk! Éljenek a jelöltjeink!-« Minden községben a szavazás 16—17 órára befejeződött s ez kifejezte azt, hogy nincs huza­vona, a párt célja és a nép cél­ja egy. De kifejeződött ez a több mint 2150 különböző bi­zottságban munkálkodó dolgo­zó, 350 agitátor, a 312 motoros, kerékpáros, lovas és fogatos munkájában, akik a kilométe­rek ezreit tették meg ezen a napon a sáros utcákon, ösvénye­ken, dűlőkön. Az igen elhangzott. A szava­zóhelyiségek még alig csende­sedtek el, a piros és nemzeti- színű zászlók még a házak hom­lokzatán lobognak, de máris napról napra új történclemíor- máló tetteken munkálkodnak községeink dolgozói. Az elet tovább halad előre. Kincs megállás. így van ez jól. így lépjük át a szocializmust küszöbét, így készülünk fel pár-J tunk vezetésével az újabb si-| kerek elérésére. f Gy. J.| Megemlékezés Félegyházán, az 1919-ben] az ellenforradalmi terrornak ál-« dozatul esett elvtársak emlék-j tábláját (Kiskun Múzeum) szép; megemlékező ünnepség kereté-« ben koszorúzták meg a kommu-j nisták. A megemlékezést Far-, sang Péter elvtárs tartotta.j Utána került sor a Kiskun Mú-j zeumban rendezett munkásmoz-.] galmi kiállítás megnyitására. OOOOOOOOOOOO Erdőt telepítenek Félegyháza városa ebben azj esztendőben 70 kh erdőt 1®}®~3 pit olyan területen, amit más-i ra használni már nem lehet.] Ezzel az erdőterület 100 kh-ra] aövekszik» Ä gazdasági év A termelőszövetkezetekben most folynak az évi elszámolá­sok, számvetések, melyek meg­mutatják egy év gazdasági ered­ményeit. E hét folyamán 8 tsz fejezi be a zárszámadást. Az eddigi felmérések azt iga­zolják, hogy azokban a szövet­kezetekben, melyekben a tagok jó gazda módjára dolgoztak, s ki­használták az állam által nyúj­tott kedvezményeket, a jövede­lem sem fog elmaradni. Például a pálmonostori Keleti Fény, a gátén Búzakalász Tsz tagjainak a jövedelme munkaegységenként megha­ladja a 40 forintot. A zárszámadás előtti leltárak azt is igazolják, hogy ebben az évben a tsz-ek többségében megnövekedett az állatállomány, mely az új gazdasági évben jelentősen emelni fogja a tagság jövedelmét. Termelőszövetkezeteink zöme újra bebizonyította, hogy a nagyüzemi gazdaságok biztosabb és több jövedel­met adnak, mint a kis gaz­daságok. A zárszámadások elkészítése után a tsz-tagság közgyűlésen fogja megvitatni a zárszámadá­si beszámolót, ahol mindjárt meghatározzák a jövő gazda­sági év főbb tennivalóit is a to­vábbi eredmények érdekében. T. J. A kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára nem­csak városunk, járásunk, hanem az egész megye egyik leg­jelentősebb üzente. Képünk: a hatalmas szerelőcsarnokban a villamos távvezetékek oszlopainak szerelése folyik. Szorgalmas lányok, asszonyok Már írtunk egyszer a félegy- liázi kultúroitfionban megren­dezett szabás-varas tanfolyam­ról, de ezúttal ismét meg kell róluk, emlékezni. Kevés tanfo­lyam az, ahol nincs »lemorzso­lódás«, de ez olyan, sőt létszám­emelkedés volt menetközben. 84 fővel kezdtek és most már a 94-nél tartanak. De a legér­dekesebb, hogy a tanfolyamon nemcsak szakmai ismereteket tanulnak a hallgatók, hanem sok más hasznos tapasztalattal lesznek gazdagabbak. Leg­utóbb pl. -Ismerd meg hazá­dat« címmel egy kedves bala­toni filmet néztek meg a kul- túrotthonban. Vadász Miklós­áé, a szakkör vezetője és Gál elvtársnő — mint szervező és előadó is — igazán hasznos, ér­tékes munkát végeznek a tan­folyam levezetésével, a hall­gatókkal való foglalkozással. Megérdemlik a dicséretet. Ugyanitt hallottuk: a nyáron megrendezett filc-kézimunka tanfolyamnak 50 tanulója volt és ebből 30 főt máris foglalkoz­tat a Háziipari Szövetkezei. — Ezért viszont Nyámádi elvtárs­nőnek, a nőtanács agilis titkárá­nak hálásak a tanfolyam volt résztvevői• aki mint a tanfo­lyam vezetője ilyen jó szakmát adott a kezükbe. Reméljük, a nőtanács politikai munkáját is szívesen fogadják mindazok, akik annak segitökészségéről már meggyőződtek. Utakat, gyalogjárdákat építenek Félegykázán A Bajcsy-Zsilinszky utcán az aszfaltjárda, ha az idő engedi, egy hét alatt elkészül. A csongrádi úti elágazástól az alpári úti sportpályáig 650 folyóméter betonlapjárda készül. Befejezték az Attila és a Ber­1918 NOVEMBER 20-án Bu­dapesten, a Visegrádi utcában megalakult a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. Ez a párt tömörítette a munkásságnak azt a részét, akik a proletárdikta­túra elvét fogadták el. Ez a nézet akkoriban Ma­gyarországon annyira forradal­mi nézet volt, hogy még a mun­kásság egy része is abszurd­nak tartotta, hogy a feudál- Magyarország fizikai és szelle­mi elnyomatásában tengődő munkásosztálya vegye át a ha­talmat. De a kommunista part programja meggyőzte a munkás­tömegeket annyira, hogy a meg­alakulás után, aránylag rövid időn belül, 1919. március 21-én már a munkásosztály átvette a kormányzást és ezzel megala­kult az első Magyar Tanácsköz­társaság. A Tanácsköztársaság megala­kulása megdöbbentette nem­csak a nagyon erős belföldi reakciót, hanem a külföldi reakciót is. Az összes kül- és zsenyi utca járdájának építését. A Zrínyi és Kilián György utcák kövezetének szélesítését megkezdték, a Bercsényi utca szélesítése befejezéshez közele­dik. Épül, szépül a város. KÖMPÖC A járás déli határán terül el Kömpöc község. Maga a község nem nagy, de szorgalmas em­berek lakják. Megoldják a rossz utak javítását is, összefogtak és társadalmi munkával megjaví­tottak több mint egy kilométer hosszúságú utat. Az alsókömpöci lakosok régi vágya teljesült azáltal, hogy a községi tanács most megnyitot­ta azt az utat, amelyet még 1828-ban kimertek útnak. Ugyancsak hasonló utat nyitot­tak meg a fclsőkömpöci lakosok kérésére is. Nem kell most már 5—6 kilométeres kerülővel a faluba jutni, vagy a köves makadámúira kimenni, mint ezt több éven keresztül tették. Kiskunmajsáról Kömpöcre menet a már leállított oszlopok jelzik, hogy a községbe beveze­tik a villanyt. Régi vágya tel­jesül ezzel a kömpöci lakosok­nak. Folynak a hálózat beve­zetési munkálatai és a tervek Negyven évvel ezelőtt belföldi reakció hajszára fogott össze, hogy megfojtsa az első magyar munkásállamot. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG heroikusán küzdött a támadás ellen. Munkásezredek harcol­tak az országhatárokon, hogy az ellenséges inváziót megállítsák. Itt francia Szenegál négerek, amott román imperialisták, cseh soviniszták támadták az országot. Belül a íeudál reak­ciósok fogtak össze minden ren­dű és rangú ellenséggel, hogy ellenforradalmi megmozdulá­sokkal zavarják a kibontako­zást. Bármilyen hősi elszántsággal is harcolt a munkásság, ebben a fojtogató harcban el kellett buknia. Négy hónapi hősi harc után az első Magyar Tanács- köztársaság megbukott, Ezután szomorú idők követ­keztek a munkásosztályra. Bosz- szúért lihegő, vérgőzös úri ban­diták különítményei emberi méltóságot megszégyenítő sza- dizmussal gyilkolták a proletár- diktatúra hőseit. Azokat a hő­söket, akik kiváltották az egész világ proletáriátusának a tisz­teletét hősi viselkedésükkel. De a magyar munkásosztály a bu­kás dermedtsége után hamar magához tért és a 25 éves fe­hér-uralom ellen megkezdte a harcot, föld felett és föld alatt, minden rendelkezésre álló esz­közzel, egészen a felszabadulá­sig. EZT A HŐSI, gigantikus har­cot van hivatva bemutatni írás­ban és képben az a munkás- mozgalmi kiállítás, amely teg­nap nyílt meg ünnepélyes kül­sőségek közben a félegyházi Kiskun Muzeum helyiségében, szerint újévkor már ünnepel­heti a község a villanyfény ki­gyulladását. A villany bevezetése 514 ezer forintba kerül, ehhez a községi, tanács 280 ezer forinttal járul hozzá a községíejlesztési alap-* bői. A tanács további tervei, hogy a meg rossz dülöútakat a jövő­ben megjavítják és hozzáfog­nak a járdaépítéshez. r. p. INNEN-— ONNA N A járás községeiben a közel­jövőben hét iskola épül nevelői lakással. Közel kétmillió forinü költséggel kultúrház épül Kis- kunmajsán. Petőfiszálláson már építik aa orvosi lakást és hozzáfognak * majsai út megjavításához is\ több mint 20 ezer forint költ­séggel. i Történelmi dokumentumokat mutat be országos és helyi vo­natkozású eseményekről. Egy da­rab történelem sok hősi harc­ról és sok proletárszenvedésről? Részünkre ez a kiállítás azért különösen kedves, mert törté­nelmi alakjai nem császárok, szende királyleányok,- zsinóros, atillás főnemesek, hanem maga a nép. Félegyházi, pesti, vásár­helyi proletárok, kubikosok» suszterok, gyári hegesztők és proletárkatonák; TANULSÁGOS kiállítás ea mindenki részére. Szemléltetően mutatja be az 1914 előtti mun­kássorsot és mozgalmakat. 1917— 18 eseményeit, majd az első Ta­nácsköztársaság hősi küzdelmeit» a 25 éves fehér-terrort. Majd kitér a felszabadulás utáni időkre, de nem feledkezik meg 1956 eseményeiről sem. Feltét­len ajánlom megnézni az ifjú­ságnak, akik ezen a kiállításon ízelítőt kapnak apáik hősi küz­delmeiről, ; • ' Haracsi Mihály .]

Next

/
Oldalképek
Tartalom