Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-08-08 / 31. szám

V is gás rási áj. éli Jú il rtí ■tt tn s ;1< iy k i e. ■f ' -,h s 1" 2 2 Se 1 *tt ző :oli 1 v< sa zter •'tár: •ajai 0£y t • • 1 FEIMHMI KOHOHÍY Keltő és fél millió forintba kerül ','****■•■ ~ y.x»**+r<..,y*. a yj, V- ■ —t3'?? *Tí A PETŐFI NÉPE FÉLEGYHÁZI KIADÁSA Emberségből: elégtelen disznó szaladt a M entőautó áll meg az egyik félegyházi ház előtt. A motorzúgásra kidugják fejüket a szomszédok, kisebb csődület tá­mad. Találgatják: ugyan kit visz­nek el? Ki a beteg? Vagy talán szerencsétlenség történt? Megkönnyebbül mindenki, mi. kor látja, hogy a nagymama sa­ját lábán ballag a mentőkocsi­hoz. A kiváncsiak megkérdezik: — Hová megy a nagymama? — Szanatóriumba! A fehér kocsi elindul utasá­val és a majsai út felé veszi az irányt. Nem is megy tovább Kis- kunmajsánál. Megáll a szociális otthon előtt. Ez tehát a »szana­tórium*. A nagymama is meglepődik. Egy kicsit sírdogál: — Ide jutottam! Azután beletörődik sorsába: így is jó lesz, ha így döntött a családi tanács, a fia, menye, fel­nőtt unokái. Hasonlóképpen került be a fél­egyházi szociális otthonba T. néni, akinek négy felnőtt fia van, B. bácsi, aki »összeférhetet­len*, pedig áldott szelíd ember. És ide szeretne bekerülni M. bá­csi is, akinek négy fia és 500 Ft nyugdíja van. A felvétel korlá­tozott, mert kevés a férőhely. A szociális otthont tulajdon­képpen nem is nekik, ha­nem a támasz nélkül álló idős embereknek tartja fenn az ál­lam, a társadalom. De lássuk, milyen is itt az élet? A félegyházi szociális otthonba váratlanul és a hátulsó kapun megyek be. A gondnoknőt: Gá- csiné elvtársnőt a konyhában ta­lálom. Nagy dologban vannak, disznóölés van, mint minden második szombaton. Ma egy 162 JOOCXXXXXXXXXXXXXXXXX kilós fekete késnek. Nem’ kis dolog egy száztagú családot kormányozni. Különö­sen olyan családtagokat, akiké* hozzátartozóik azért adtak ide, mert »összeférhetetlenek*. De ez csak mese, mert száz ember pél. Jás együttműködése megcáfolja ezt az állítást. Mindenütt a legnagyobb rend, tisztaság. Megtudom, hogy 13 é= fél hold földön gazdálkodnak. Azt is, hogy a gazdaság lelke 3allai bácsi, aki 1883-ban szüle­tett. Mindenki ott segít, ahol ud. Nyolcán a mezőgazdaságban dolgoznak. Van kapus, két »üze­mi* cipész, motorkezelő, aki az egész házat ellátja vízzel, ser­tésgondozó, aki 67 sertésről gon­doskodik. Kocsijuk, lovuk, tehe­nük van. A varrodában hárman dolgoznak, a konyhában segéd­kezeket meg se tudnám szá­molni. Szombat lévén, éppen fürdés után vannak, a férfiak a luga- hosszában pipázgatnak, a nők tesznek-vesznek a virágos udva­ron, mint otthon. így telnek hátralevő nap- jaik ezeknek az öregek nek. Akik egyedül maradtak az életben, vagy akiket családjuk elhagyott. De ők nem tagadják meg gyermekeiket, mert nekik felnőtt fiuk, lányuk még így is a legkedvesebb. Pedig azok nem érdemlik meg, mert elfeledkez­tek a gyermek kötelességéről: a szülők iránti háláról, szeretetrőh Én úgy osztályoznám őket: em­berségből elégtelen. Ügy látszik, új családi körük­ben mindenük megvan. Egy do­log hiányozhat nekik: gyerme­keik, unokáik szeretető, amely bearanyozná életük alkonyát. „MI LESZ az öt gyerekkel?“: ...a kiskun­félegyházi Kos­suth Lajos utca betonozása. A nagy munka a jövő hónapban készül el, meg­szűnik a vasút­hoz vezető ut­ca kátyús, nyaktörős álla­pota, a gépko­csivezetők és kerékpárosok örömére. OOOOOOOOOOOOOOv WA/ Gvh/v ww ww v O című cikkünk megjelenése óía§ a közvélemény élénk érdeklődé-2 se kiséri a szerencsétlen C. csa­lád sorsát. Azóta egy kislányt gyermek­otthonban helyezlek el, a 4 éves Tibiké pedig Bakodi Béla elvtárs családjánál kapott otthont. Meglátogattam új otthonában a boldog kis Tibikét. A virágos zöld udvar valóságos kis para­dicsom. egy kalitkában gerlék turbékolnak, az udvaron artézi- kút. Új, rácsos kis fehér ágyat, új ruhákat kapott és régi ottho­nára márcsak a kis combján le­vő ostorcsapások nyomai, talpá­ban a »-szép nagy tüskök* em­lékeztetik. De azok helye is be­gyógyul lassan. Estefelé suttog­va beszél még, nem akarja el­hinni, hogy nem üldözi többé senki. Elkezdődött C. Tibiké új, má­sodik élete, és rendes, becsüle­tes embert nevelnek belőle. oxxxxxxxxxxmxxxxxxxxxxxjuxxMuuÁAAAAAAA. Hagyszabású munkás-paraszt találkozó Félegyházán HÍREK — ügyeletes orvos augusztus programja sok tanulságos elő­9-én, szombaton déli 12 órától ll-én reggel 8 óráig dr. Luspay Gyula. (Rendel lakásán: Vörös- íadsereg útja, bírósággal szem­ben.) * — Értesítjük vásárló közönsé­günket, hogy augusztus 11-től 16-ig leltározunk. Kérjük, hogy izükségletüket addig szerezzék oe és a megvásárolt, de még ei nem szállított tételeket sürgő sen vegyék át. TÜZÉP-telep. 73.' * — A Baján megrendezett nép művelési tanfolyamon a félegy­házi járás kulturális szakembe rei is resztvettek. A tanfolyarr Tóth Miklós Alkotmányunk ünnepén, aug. 20-án — mint már közöltük —, nagyszabású munkás-paraszt alálkozó lesz városunkban. Az előkészületek folynak, az üzemek, termelőszövetkezetek dolgozói, az egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztok készülnek a nagy talákozóra. A tsz-ek felajánlották, hogy a közös ebédhez szükséges anya­got önköltségi áron bocsátják rendelkezésre. A földművesszövetkezet és a Vendéglátó Vállalat dolgozói közösen vállalták az ebéd fel­szolgálását. Az ebéd önköltség áron 10 forint lesz, mely mar­hapörköltből, kovászos uborká­ból, kenyérből és egy kisüveg sörből áll. Négy zenekar szórakoztatja a A Petőfi-mozi délután 2—í óráig »Kátya nem hátrál* címe filmet v.líli, 2 forintos egysé les helyárakkal. Az ünnepséget a Fürdőkert­ben szabadtéri bál z.'rja be. Részletes műsort a következő számunkban közüljük. A város és a járás dolgozóit szeretettel meghívja a rendező W-'ittság. idásból állott. Reméljük, hogy a lépművelési munkára járásunk, .erületen is kihatása lesz. (Bu- lai Imre tanító leveléből.) ♦ — A pálmonostori kerületi Le­lin KISZ-szervezet nagyszabású íjúsági találkozót rendezett jú- ius 27-én a Gerzsány-féle er­leben, s ezen közel 2000 fiatal ett részt. Dicséretet érdemel a zervezet a jó rendezésért és a lonvéd elvtársak a buzgó és okoldalú segítségéit. * — Köszönetnyilvánítás. Mind­izon rokonoknak, ismerősöknek, ikik felejthetetlen, drága jó desanyánk temetésén megjelen­ek, ravatalára koszorúi vagy irágot helyeztek, részvétükkel nély fájdalmunkat enyhíteni gyekeztek, hálás köszönetét nondunk. A gyászoló Ficsór- jsalád. 796 * — Köszönetnyilvánítás. Kö­izönetet mondunk mindazon ro­konoknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen édesapánk temeté­sén megjelentek, ravatalára ko­szorút vagv virágot helyeztek, részvétükkel fájdalmunkat eny­híteni igyekeztek. Gyászoló Va- kulya-család. Ünyaüonv SZÜLETTEK Kottát Anikó, Sinkó István, Sinkó László ikrek, Ho'ló Tibor Józset. Retkes Mária Anna, nádi Rozália, Palatínus László, Dénes Erzsébet, Keserű Franciska. Bodor János Sándor, Palásti Ildikó Julianna. Kutasi Éva, Borbola Sándor, Gyu- rász Sándor. Major László, Szász Győző Katalin, Kocsis Lajos, Ladá­nyi József, Máté Katalin, Gácsi Var­ga Mária Piroska, Zsámboki István, Kis Péter Pál,, Tarjányi Márta, Ágostén Éva, Kristóf Erzsébet, Szá­nó László András. Bírósági Szabó János kiskunfélegyházi lakos vádlottat a bíróság bűnös­nek mondta ki járlatlevél nél­küli állatvásárlással elkövetett 14 rendbeli, közellátás érdekét veszélyeztető bűntettben, vala­mint árdrágító üzérkedés bűn­tettében és ezért őt nem jogerő­sen összbüntetésül 4 hónapi bör­tönbüntetésre, mint főbüntetés­re ítélte. * A bíróság Herédi Szabó Ká­roly vádlottat — aki 24 éves, ti- szaújfalui lakos — bűnösnek mondta ki társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopás bűntettében, ezért 6 hóna­pi börtönbüntetésre ítélte és kö­telezte 1349 Ft kár megtéríté­sére. Herédi 1951 óta tagja a tisza- újfalui Tisza Termelőszövetke­zetnek. 1958. március 1-től kez­dődően önállóan látja el a ter­melőszövetkezet 24 darab igás- lovának ellátását és gondozását. A lovak részére naponként 40 dkg zabot kapott a raktárostól. A kapott mennyiséget azonban a lovakkal nem etette meg teljes egészében. Hét alkalommal, ösz- szesen 712 kg zabot a készletből pltulajdonftott és azt az alpári Terményforgalmi Vállalatnak 1349 forint értékben eladta. A kapott ellenértéket pedig italo­zásra fordította. * A járásbíróság Kakuszi Péter Pál petőfiszállási lakost bűnös­ítéletek találkozó résztvevőit.-OOOO-OOO-O-O-O-OOOOOO-O-OOOO-OOO-OOOOOOOOO-O-OOOOOO-OOOO-OOOo vi h 1 r e ic házasságot kötöttek Tatjanyi Rudolf József é*3 Endre írón Hona, Török Fereno és Fábián Erzsébet, Kürtösi János és Vidéki Rozália. MEGHALTAK Vakulya Károly 71 éve3, Steingru- ber Gyula 7G éves. Lantos Rozália, 3 napos, Kiss János József 64 éves, Holló Szabó Sándor 43 éves, Ficsór Mihályné Szabó Erzsébet 69 éves, Pintér Gábor 81 éves, Vízhányó De- :3Ö kétnapos. XXKKKIOOOÓOOOOOOOOOOO nek mondotta ki fegyver- és lő- C szerrejtegetés bűntettében és 5 ezért őt jogerősen egy évi bör-c tönbüntelésre ítélte. Az ítéleti tényállás szerinti] vádlott az 1944,45-ös hadi ese­mények alkalmával a tanyája? környékén körülbelül 50 dkg lő-5 port és 11 db kispuska töltényt!] talált, amelyet a lakása padlá­sán rejtett el. Ugyanezen padlá-í son rejtette el a vádlott azt a< kétcsövű vadászfegyvert is, me­lyet 1954. év őszén talált az előző ( lakásának a padlásán. Ugyan-J csak ezen padláson rejtett ele két darab egycsövő vadászpus-$ kát is, amelynek alkatrészeit ac MÉH-telepen, részben ismeret-J len helyen vásárolta. A vádlott < lakásán 1958. április 3-án meg-J tartott házkutatás során a ha- < tósági közegek ezen lőszert és< fegyvereket részben a vádlott J lakásának a padlásán, a szobá­ban levő ágyban és részben ai szekrényben, valamint az asztal-5 fiókban elrejtve találták meg. HLbSIHAZI KÖZI OM USZ.VIH Járási uizoiisus papia A Petőfi Népe félegyházi kiadása fceielos kiaoo. Kistél* István Szerkeszti a szerkesztő Ouuusag szerkesztősek es Kiadóhivatal: KiskunfeieKvnaza. Szabadsae tér 4 felelőn: 1-4.1 A „<i ÖKÜHli H A Z‘* uacs-Hiskuu megyei nyomda v. kecskemeu — leleroo: lő—üS, 41—»:] • eleid* vezető; SzUct Béla tgazgan Az első félegyházi emeletes épületről szól a következő ismerteté­sünk. A város történe­tében ez a ház azért is nevezetes, mert építé­sének ideje egybeesik Kiskunfélegyháza vá­rossá fejlődésével. Arról a Petőfi téri épületről van szó, amelynek falán ma ne­onfényben vibrál a »Halászcsárda* felírat, mellette a modern »Bútorbolt*-ot találjuk, későbbi eredetű tolda­léképületében pedig a legifjabb. de máris szép eredményekkel működő cipőgyár gépei zakatolnak. Az idő és a folyton alakuló élet bizony egy-egy épület eredeti rendeltetését is gyakran megváltoztat­ja. Ezt az épületet álta­lában még ma is »Kis­városháza* néven is­merik, mert emeleti helyiségeiben régebben városi hivatalok mű­ködtek. A földszinti rész azonban kezdettől fogva üzleti rendelteté­sű volt. 1772-t írtak. Félegy­háza »Helység* -ab űr­be condita-, a varos alapításától számítva még csak 29 éves ifjú község volt (városunk 1743-ban települt), mi­dőn a tanács úgy látta, helységükben a »Bol­tok ... sok okokbul ké- vántatnak.* Vagyis meg kívánta alapozni a helyi kereskedelmet. Boltok építésének cél­jára a helység közép­pontjában megvette Vereb Imre -házi fun- dussát«. 1772-ben az akkori felettes ható­sághoz, a jászkun ke­rületek főkapitányá­hoz fordult az építési engedély elnyeréséért. A kereskedelem a XVIII. században job­bára az akkor még tö­rök uralom alatt levő Balkán-félszigetről ha­zánkba betelepült pö­fögök kezében volt. Kiskunfélegyházán is görögök voltak az első kereskedők. A helyi levéltárban még görög nyelvű üzleti könyv is van. Ezek a -nem egyesült óhitűek«, — vagyis görög keletiek — Kiskunfélegyházán is külön temetőhelyet kértek és kaptak. Na­gyobb városokban pe­dig olyan nagy szám­mal éltek, hogy külön templomokat építettek. Az egykor híres ke­leti, levantei kereske­delem hagyományai szálltak ezekre a görög kereskedőkre. A váro­sok szívesen látták őket, kedveztek nekik, hiszen a gazdasági fej­lődésben a kereskede­lemnek óriási jelentő­sége volt. A helysége­ket az ipar és a keres­kedelem emelte a vá­rosi rangra. A községi tanács »Tractálván az régen igyekezetben levő ujj Boltok építése eránt«, 1773-ban levél útján le­hívta Pajtlimiller Jó­zsef pesti kőművesmes­tert. Vele megegyezett abban, hogy az épüle­tet öt bolt számára el­készíti, teljesen alápin­cézve, s falait »ex fun- damento végig oily ke- fnényen« építi fel, hogy reá idővel »felső Trac­tust«, vagyis emeletet is lehessen húzni. A pesti mester a kőmű­vesmunkák elvégzését 650 Ft-ért vállalta el úgy, hogy a fundamen­tum és a pince meg- ásására a »Communitas Manualistákat* ad, — vagyis a község bizto­sít munkásokat. 1774 nyarán elkezd­ték az építkezést. A tanács belátta, hogy gazdaságosabb lesz, ha mindjárt a »második Condignatiót«, vagyis az emeletet is felépít­teti, s a boltok fölötti »Házakat... az Görö­göknek különös Aren- da fizetések mellett ki­adja«. Ezt a tervet is jóvá kellett hagyatni a főkapitánnyal. Az éoí- tész újabb 550 forintért az emelet felépítését is vállalta. Kötelezte ma­gát, hogy a felső szo­bában az ablakrámá­kat is »faragott köbül« készítteti el pesti kő­faragók által, éppúgy mint az »ajtó félfákat«. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom