Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)

1957-07-28 / 29. szám

2

Félegyfeázi Közlöny

A társadalmi tulajdon védelméről

A Magyar Népköztársaság minden dolgozójának alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy a társadalmi tulajdon megfelelő módon gyarapodjék és észszerű felhasználás mellett, minden pazarlásból, lopásból, sikkasztásból, hanyag kezelésből eredő kárt elhárítsunk.

Most különös tekintettel a népgazdaság helyzetére, az ellenforradalom okozta károkra, nagy jelentősége van a társadalmi tulajdon megvédésének. Az ellenforradalom országosan hatalmas károkat okozott. Ez alól nem kivétel Kiskunfélegyháza sem. Az „összkomfortos sztrájk,“ az ellenforradalom, a Gépgyárban 7,517.000 Ft, a BB. gyárban 10 millió Ft. kárt okozott. A többi szocialista szektort, tsz-eket, kereskedelmi vállalatokat vizsgálva megállapítható, hogy itt is jelentős károk és zavarok keletkeztek.

A Magyar Szocialista Munkás* párt központi és helyi szervei felfigyeltek olyan jelenségekre, amelyek a társ tulajdont, a termelékenység növekedését veszélyeztetik. Nálunk sok dolgozó megértette azt, hogy most az ellenforradalom után, a politikai és gazdasági kibontakozásnak ebben a szakaszában, az ellenforradalmi elemek, Horthyt, Szálasit visszaváró csendőrök, horhista tisztek és lumpen elemek, fondorlatos módon a népgazdaság alapját, a társadalmi tulajdont támadják. Nem riadnak vissza a fosztogatástól, rongálástól, sikkasztástól és más cselekményektől sem.

Üzemeink, szocialista szektoraink dolgozói, vezetői intézkedései ellenére, mégis fellelhetők azok a hiányosságok, lazaságok, amelyek nagymérvű károk okozói lehetnek.

Találkozunk olyan jelenségekkel, mint az üzem, tsz. belső szervezeti feladatainak hiányosságai, az ellenőrzés lazasága, az anyagnyilvántartás elhanyagolása, a bizonylati fegyelem hiánya, melyet egyes elemek kihasználnak, saját maguk hasznára spekulálnak, s megkárosítják a társadalmi tulajdont.

így használták ki az ellenőrzés lazaságát Fabó György és társai, akik a BB. Gyárban külső szerelési munkálatokat végeztek és a vállalat anyagából abrikter gépeket, vaskaput stb. készítettek eladás céljára. Lényegében 14.000 Ft-ot loptak el a társadalmi tulajdonból.

A revizori jelentés alapján, a könyvelés lazaságából, bizonylati fegyelem hiányából kifolyólag a Mélyépítő Vállalatnál Farkas Zoltán és Horváth János az építési anyagok felhasználása körül 75.000 Ft-al károsította meg a társadalmi tulajdont.

Vannak olyan területek is, amelyek kiesnek az ellenőrzés hatósugarából. Ilyenek pl. a földművesszövetkezek, ahol az utóbbi időben lopásból, sikkasztásból és hanyag kezelésből eredően számottevő összeggel károsították meg a dolgozókat. így pl. a pálmonostori fm. szövetkezet az elmúlt két év alatt 200.000 Ft-os leltárhiánnyal zárt. A fm. szövetkezetnél a boltvezetők felelőssége és egyeseknél a szocialista szektor iránt érzett laza erkölcsi felfogás következtében keletkezhetnek nagy károk. Alpáron a fm. szövetkezet boltvezetője Kópiás Mihály folyamatosan lopott a kezelésére bízott árúból és 41.000 Ft értékben károsította meg a társadalmi tulajdont.

Annak a két tényezőnek a találkozása, mely szerint az ellen- forradalmi elemek politikai és gazdasági tekintetben kártevő tevékenységet igyekeznek kifejteni és a lazaságok, hiányosságok, melyek lehetőséget biztosítanak a társadalmi tulajdon fosztogatására, komoly intelmet jelentenek mindany- nyiunk számára, hogy a társadalmi tulajdon védelem iránti meglazult felelősséget fokozzuk.

Sokan úgy vélekednek, hogy a társadalmi tulajdon védelme egyszerűen rendőri, ügyészi, vagy

igazságügyi feladat. Vannak viszont olyan nézetek, melyek szerint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos feladatokkal törődjenek a vállalatok. Mindkét felfogás elszigetelten helytelen. Közös társadalmi feladat és elsősorban nevelési, politikai kérdés, szervezési és technikai probléma ez.

Természetesen a társadalmi tulajdon védelmében vannak olyan feladatok, amelyek alól egyetlen vállalat* fm. szövetkezet, tsz. stb. sem mentesülhet. Ilyen pl. hogy a károk minimumra csökkentése érSsellő súg iával.. .

Ránk köszöntött az első este. Ünnepélyes zászlófelvonáshoz, tábortűzhöz sorakozó, hallatszik a parancs. Röviddel utána felharsan a kürtszó és felszalad a rúdra a piios- fehér-zöld színű úttörő zászló, hogy két héten át hirdesse, hogy itt úttörők táboroznak. Utána kis kultúrműsor következik, sok vidám úttörőénekkel. A jókedvű fiúk vidám éneke és a tábortűz fénye odacsalogatja a környék fiataljait és észrevétlenül omlik le a gát a város és tanya, munkás, paraszt és értelmiségi származású fiatalok között és fonódik szorosabbá az úttörők és a KISZ kapcsolata anélkül, hogy ezt valaki erőszakolta volna. Minden este szaporodott a vendégek létszáma. Ez i® bizonyította, hogy tetszik nekik a műsor, jól érzik az úttörők közt magukat és, hogy igazi barátság fejlődött ki közöttük.

Takarodó! — szót a parancs és a tábor aludni tér, csak a napos őrs marad ébren, hogy őrködjön az alvók nyugalma felett. Éjfél is elmúlik már, a szúnyogok is jólakot- tan térnek nyugovóra.

Riadó! — riasztja az őrség a sátorban szunyókáló társait. Ellopták a zászlót! Oda az őrs becsülete! Mint megbolygatott méhkas, olyanná válik az egész őrs. Keresik a zászlót, de hiába! A zászlónak és a tetteseknek nyoma veszett. Reggel: parancskihirdetéskor táborvezető elvtárs visszaadta a zászlót, megfedte az őrséget és felhívta a figyelmét az egész tábornak, hogy úgy vigyázzanak ezután rá, mint a szemük fényére, úgy vigyázzanak erre a jelképre, mint ahogy a vörös lobogót védték a szovjet pionírok a Nagy Honvédő Háború idején.

Bőséges reggeli után irány a Tisza, fürdés egészen délig. A jóízű ebéd után, melyet Udvardi Jánosné és Fejes Mária készített, kötelező pihenő kezdődik. Pihenő után uzsonnáig őrsi foglalkozás, ilyenkor készülnek az esti tábortűzre, valamint az úttörő próbák anyagát veszik át, majd fürdés kezdődik vacsoráig. Vacsora után számháború

csatát vívnak naplementig, amikor meggyullad a tábortűz. Felzúg az ének, mint egy jelt adva a környéknek, hogy itt a szocialista hazánk legfiatalabb tagjai táboroznak.

Az egész napos tiszaugi kirándulás, a nagyobb csónakkirándulások, valamint a József Attila iskola úttörőinek látogatása és a látogatás visszaadása tette színesebbé, hangulatosabbá a kéthetes táborozásunkat.

Azt, hogy úttörőink felejthetetlen emlékeket szerezve, gondtalanul táborozhattak, elsősorban lelkes,, gyermekeinkért fáradtságot nem ismerő Üttörő Szervező Testületünknek, annak minden egyes tagjának, de különösen Fejes Károly és Némedi Imre elvtársaknak köszönhetjük. De köszönettel tartozunk a Gépgyár vezetőségének is, hogy a Bagolyvárat két hétre rendelkezésünkre bocsátotta. Ha mér a megköszőnéseknél tartunk, akkor köszönjük a Kenyérgyár, Vágóhíd, Tüzép, Petőit tsz., tiszaújifaluí tsz. hathatós segítségét,, amely lehetővé tette, hogy úttörőink gondtalan, vidám kéthetet tölthessenek el és Kaposi tanár bácsinak, ki gépkocsijával mindig a tábor rendelkezésére állt és szállította az utánpótlást. Külön meg kell köszönni Zámbó János alpári cukrásznak ingyen fagylaltjait és olcsó, de annál nagyobb krémeseit. Végül, de nem utolsósorban köszönjük a Városi Tanács és Földműves Szövetkezei pénzbeli támogatását.

Alig kezdtük meg és máris vége lett. Nem is olyan régen húztuk fel a zászlót és máris sorakozó az utolsó tábortűzhöz, zászlólevonáshoz. A búcsúzás fájó érzése tölti el a sziveket, mikor az úttörők, helyi kiszisták, Félegyházáról kijött vendégek, öregek, fiatalok kézt-kézbe téve körül fogtuk a tábortüzet, mintha egy nagy család lettünk volna — vagy talán azok is voltunk — és elénekeltük :

Szellő zúg távol, alszik a tábor,

Alszik a tábor, csak a tűz lángol.

Rakd meg, rakd meg kedves pajtás ezt a tüzet,

Jövő nyárig ágy sem látunk megint ilyet.

izemmel a tmműmít . . A

város közepétől 2 km-re, ott, ahol néhány évvel ezelőtt $ még búza- és kukoricája földek terültek el, áll városi sunk büszkesége, a Bányául szati Berendezések Gyára JÉ hatalmas, modern épület- S tömbje.

v\ Mintha az angol,francia,

V vagy talán a nyugatnémet 7? gyárak egyikébe, a Ruhr- y vidéki Krupp gyárba tévédíj tem volna újra. De szebb u azoknál és kedvesebb, mert v\ a mi gyárunk. A népi dear mokrácia építette.

Ha mást semmit se ka- U pott volna városunk a félje szabadulás után, csupán ezt az egyetlen gyárat,

V akkor is nagyon hálásnak jj, kellene lennünk.

Ott, ahol ezelőtt néhány S család fejadagja termett, 5 most többszáz dolgozó, M sokszáz családtagnak keli resi meg a mindennapi — S nem is szűkös — kenyeret. K Itt élünk ebben az alföldi városban és sokan nem veszünk tudomást arról, hogy gyártulajdonosok lettünk, hogy máról-holnapra, szinte a földből nőtt ki ez _ a csupa beton, vas és üveg

S

~ gyáráriás.

Gondozott park, szép » nyárfasor, széles betonút, ^ a város főterének is díszére E váló épületek. Iparvágány. S Modern gépek.

És a munkások? Ahogy elnézem a termelési értekezletre összegyűlt nőket és férfiakat, idősebb és sok fiatal arcot, amikor Kalocsai igazgató elvtárs „rájukolvassa" a sok dicséretet és bírálatot, amikor szétosztja köztük a 40.000 forint jutalmat, nem akarom elhinni, hogy kilenc hónappal ezelőtt ezek a munkások haragudtak volna a kommunistákra. Akik között ma már 8é párttag van.

Haragudtak a kommunistákra? Akik nekik a gyárat építették? Inkább talán azokra, akik a pártot rosszul képviselték. Luttár párttitkárra, aki hagyta és elősegítette, hogy úgy osztályozzák a dolgozókat, ki ad kövérebb libát.

Ma már megértették, hogy maguk alatt vágták a fát, amikor sztrájkoltak, amikor a munkáshataiom ellen cselekedtek. Restell ik ők is, hogy hallgattak a Tóth lános-féle „vezetők"- re (T. 3. mint rab kezdte a gyárban pályafutását), Somogyi Lászlóra, akinek

„csak" két malma volt, feleségének 150 holdacs- kája. Forgács Tivadarra, K aki a kecskeméti villany- fi telep tulajdonosa volt, R Pőlöskeire és társaira, akik w a többiekkel együtt ennek az országnak 25 milliárdos kárt okoztak, akiknek soha- R sem volt és nem is lesz ff azonos érdekük a munka- * sokéval. Akik 10 millió jf forinttal megkárosították a a gyárat. Akik miatt 20 millió m forinttal csökkent a ren- ff deiés, 141 fővel lett keve- ^ sebb a dolgozók létszáma, jr Akik ludasak abban, hogy W elmaradt 50 bányászati ^ lakás építése városunkban ~ és eltolódott 14 milliós beruházás.

Talán az igazgató elvtárs beszámolója kinyitotta a szemét azoknak is, akik eddig csukva tartották. M

Remény van arra, hogy » az elérteredményt a követ- w kező hónapokban megszilárdítják, sőt fokozzák.

A hibákat kijavítják, az anyagra, energiára még ® jobban vigyáznak és leg- M alább olyan egészségesek 3 lesznek, mint télen, nem ~ lesz nyáron se naponta 30 —35 „beteg“. Akkor megkapják a 13. hónapi munkabért is, az osztalékot. |

Mi kell hozzá? Munkás- , öntudat. Osztályhűség. Becsület. Hazaszeretet! | Tóth Miklós

dekében elsősorban belső szervezéssel kell gondoskodni erről, hogy minden' anyag, eszköz, szerszám, úgy fegyen kezelve, raktározva, kiadva és összegyűjtve, hogy ahhoz illetéktelenül senki ne férhessen hozzá. Hasonlóképpen kell megóvni akülönböző felszereléseket, munkaruhát, tsz-nél a termést, állatállományt. Szinte kivétel nélkül mindenütt a társadalmi tulajdon területén vannak sajátos irányú feladatok. Lényeges, hogy az ellenőrzési módszerek tökéletesedjenek és következeteseknek kell lenni a nyiívántaxtások vezetése körül. Az ellenőrzési rendszer pedig segítséget nyújt ahhoz, hogy idejében felfedezzük, a kártokozó jelenségeket.

A vállalatok vezetőinek, tsz. elnököknek, különlegesen fontos szerepe van a társadalmi tulajdon megőrzésében, kezelésében, védelmében. Feljelentési kötelezettség, büntetőjogi, felelősség, fegyelmi, anyagi és kártérítési felelősséggel tartoznak a rájuk bízott társadalmi tulajdon védelmébe®.

Ez nem, oldja meg önmagában a társadalmi tulajdon védelmét, különösen ha nincs megfelelő segítség és ellenőrzés, az ellenőrzésnek társadalmi módja kialakítva. Amikor ezeket az elvtársakat a társadalmi tulajdon kezelésével bízták meg, akkor rájuk bízták azokat az értékeket, amelyekkel rendelkezve, gazdálkodnak a dolgozó nép érdekeinek megfelelően. Ugyanakkor ezeknek a vezetőknek nem mindig alapnélküli az a panaszuk, hogy nem kapnak megfelelő segítséget és támogatást az illetékes szervek részéről. E tekintetben javítani kell, az államigazgatási szervek munkáját is és minden vonatkozásban nagyobb segítséget kell nyújtani a nagy felelősséget vállaló, felelős beosztású elvtársak munkájához.

Vannak olyan esetek, amikor felelős vezetők elmulasztják feljelentési kötelezettségüket, vagy késve tesznek annak eleget. Házilag „nyomozgatnak“ és ezzel veszélyeztetik a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérítését és a nyomozás eredményességét. Ilyennel találkoztunk a Gépgyárban, ahol 1957. március havában egy db. 6400 Ft értékű villanymotort loptak el és a feljelentést csak 1957. június havában tették meg. Ilyen anyagnak az eltűnését idő* ben kellett volna észlelni, hogy megfelelő módon lehessen nyomon követni.

A társadalmi tulajdon védelme az egész nép érdeke. Társadalmi probléma. Nevelni kell a dolgozókat, hogy éberen figyeljenek fel minden olyan jelenségre, amely lazaságként mutatkozik. A párt- szervezetnek segíteni kell üzemen belül, üzemen kívül az ilyen feladatok megoldásában. Be kell vonni a szakszervezeteket, azok népes táborát, a dolgozók kollektíváját, meg kell szüntetni minden kontárkodást üzemen belül, hogy a társadalmi tulajdon megőrzése, észszerű felhasználása megfelelő módon történjék. Az ott dolgozók érezzenek felelősséget saját üzemük, termelőszövetkezetük, kereskedelmi szektorukban felhalmozott értékek észszerű gyarapításáért, védelméért. így el tudnak hárítani minden belső és külső, apró és nagyobb akadályt a szocialista tulajdon gyarapítása és megóvása érdekében. Deák József