Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-06-30 / 25. szám
Félegyházi Közlöny 3 A gabona tűzvédelme a vasútak mentén [A tűzrendészen hatóság közleménye] Í A vasutak mentén elterülő gabonaföldeken a beérett • gabona aratását a sínekhez, vagy a töltéshez eső legközelebbi részen kell elkezdeni. Á tarlót fel keli gereblyézni. 6B A learatott terményt a sínektől minél távolabb kell "• elhelyezni. Boglyánál 60, asztagnál 100 méter az előírt távolság. Akinek földje oly keskeny, hogy az előírt távolságot nem tudja betartani, aratás után azonnal köteles terményét behordani. Q A gabonakeresztek és a vasúti töltés között 5—10 méter távolságban legalább négy barázda szélességű védőszántást kell létesíteni, közvetlenül az aratás után. 4 Ha a learatott földeken 3 napon belül nem • végzik el a tarlóhántást, az osztagokat okvetlen körül kell szántani. ARATÁS alatt?) A mezőgazdasági munkák ideje alatt az egészségünk védelmére fokozottabban kell vigyáznunk, mint máskor. Fontos ez különösen azért, mert a munka menete gyorsabb, az időjárás szélsőségesebb és a munka területe, a mező, ahol sem a víz. sem az árnyék nem a megszokott. Az orvos is messze van az esetleges gyorssegély nyújtására. A baleset veszélye is napról-napra, percről-percre ott áll a dolgozó paraszt mellett. A cséplőgép, a kasza, sarló, sőt maga a talaj is sok sebesülésnek okozója lehet. Már az indulás előtt fontos, hogy a szerszámokat, gépeket jól megvizsgáljuk, a mentőládát rendbehozzuk. Fontos elsősorban az élelmiszerek jó elkészítésmódja, helyes tárolása. Etelt ne tartsunk a földön, már csak a hangyák, egerek, macskák és más állatok miatt sem. Nem kielégítő az u. n. szárazkoszt: kenyér, szalonna, füstölt hús. Okvetlen szükség van naponta egyszer főtt ételre. Fogyasz- szunk bőségesen gyümölcsöt és tejet. A gyümölcsöt tiszta edényben, tiszta vízzel gondosan meg kell mosni. A jó viz nagyon fontos. Jóízű, tiszta legyen, minden szagtól és idegen íztől mentes. Folyóból, tóból. árokból nem szabad vizet merni, ha még olyan tisztának is látszik. Legjobb a korsónak, kannának vermet ásni, hogy a víz hűvös maradjon. A víz nem oltja teljesen a szomjat, mert a nagy munkától erősen izzadnak és ezzel sok só távozik a szervezetből. Ezért utána jót tesz egy-két sós pogácsának az elfogyasztása is. A legkisebb sebet is gondosan el kell látni és be kell kötni, mert sehol sem olyan nagy a tetanusz veszély, mint a trágyázott földön. Ezért a szúrt, vágott, zúzott, vagy hasított sebbel, amit kint szereztünk, azonnal orvoshoz kell mennünk. Jó, ha képzett elsősegély nyújtók vannak az aratók között. Az erős nap fejfájást, napszúrást és hőgutát okozhat. A napszúrás erős tűző napon éri az embert. Hőgutát a zárt ruhába öltözött emberek kaphatnak, ha tikkasztó meleg van és a ruha nem szellős. Aki érzékeny a nap melegével szemben, az csak kendővel, kalappal mehet a mezőre, esetleg bevizezi a haját, vagy nedves kendőt köt a fejére. Vigyáznunk kell a toklászra, ami súlyos gyúlladást okoz. A por és szikra ellen a szemet kell védenünk. A hastífusz, vérhas és bélhurut ellen úgy védekezhetünk, ha a legyeket irtjuk, magunkat tisztán tartjuk és élelemhez csak mosott kézzel nyúlunk. Kis bajból lesz a nagy. Ezért meg kell előznünk a legkisebb hibát, szabálytalanságot, hogy a súlyos betegséget elkerüljük. Qlíkáfuj, általiutos tanács Az aratás, cséplésí munkák igen fontosak nemzetgazdasági, de egyéni szempontból is. Járásunk területén tsz-eknél és egyénieknél el kell végezni 33.689 kh. gabona learatá- sát. Az aratási munkák elvégzése egyéni parasztoknál biztosítva van, de nem mondhatjuk ezt el a tsz-ékről, ahol ezen munkák elvégzésének biztosítása nehéz feladat elé állítja a tsz-ek vezetőségét. . Az aratási munkák elvégzésénél igen fontos, hogy az adott növényt 'a legmegfelelőbb érési fokban arassuk le. A gabonaféléknél a legmegfelelőbb érési fok gabonanemenként változik, pl. a búzát viaszérésben, a rozsot teljes érés előtt egy pár nappal előbb learassuk. A gabonaféleségek akkor érettek, amikor a szár és a levélréteg sárgák és fénylők. A szár szívós, a levelek azonban törékenyek. Igen fontos a hordási munkák megszervezése, amelyet úgy kell megkezdeni, hogy a behordást a táblának az úthoz közelebb eső részén kezdjük meg, hogy a szekerek a hántatlan területen járhassanak, mert ezáltal könnyebb és gyorsabb lesz a munka. A behordott gabonát asztagba rakjuk. Azokon a helyeken ahová az asztagokat rakni akarjuk, a talajt lesalakoljuk és szalmával rakjuk be. Az asztag ne legyen túl nagy pl. 6—3 méternél szélesebb és 15—20 méternél hosz- szabb sohasem legyen. Járásunk területén a cséplési munkára 63 db. cséplőgép áll rendelkezésre. A cséplési munkákat közös szérű létesítésével tudjuk meggyorsítani. A behordást és cséplést minden esetben meg kell előzze á tarióhántás, mélysége 3—5 cm, kivételes esetben mélyebb, mint pl. a zöldtakarmányok nyomán. A tarlóhántást minden esetben hengerelni kell. A hántott tarlót ha őszit vetünk bele nyári mélyszántással dolgozzuk meg, ha pedig tavaszi vetésű kerül bele, az őszi mélyszántás lesz a talaj következő munkája. A mi éghajlati viszonvaink lehetővé teszik a kettős termesztés bevezetését, amely igen fontos a takarmánybázis biztosítása érdekében. Őszi takarmánykeverék után Vethető nyári vetésű burgonya, lövid tenyészidejű kukorica, silókukorica, takarmánykáposzta, szu- dáni fü, stb. Őszi árpa és őszi rozs után vethető: köles, muhar, csumiz stb. Női szemmel HETI ÉTREND: Vasárnap: Zöldségleves, vujgaluskával (csirkeaprólékkal) löltölt csirke, petrezselymes újbur- gortya, meggyes-rétes. Hétfő: Tarhonyaleves, kelkáposztafőzelék, j tükörtojás. Kedd: Karalábéleves, paprikáskrumpli kol- básszal, .uborkasaláta. Szerda: Ujburgónyáleves, mákosmetélt. Csütörtök: Húsleves, párolthús rizzsel, paradicsommártás. Péntek: Húsleves, túróspalacsinta: Szombat: Szárazbableves, rántott karfiol, VAJGALUSKA: / tojásból, 2 dkg vajból és annyi lisztből, amennyit felvesz, közepes keménységű guluskutésztát készítünk. Kávéskanállal a forró levesbe szaggatjuk, 2—3 percig főzzük. RÉTESMEGGY ELTEVÉSE: A meggyet jól megmossuk, kimagozzuk és egy nagyobb edényben fél óráig állni hagyjuk. Utána jól kinyomkodjuk és kilogramorként 50—60 dkg kristály- cukorral jól összekeverjük, majd szorosan üvegekbe préseljük. Tetejére kevés szalicilt teszünk, lekötözzük és szellős, hűvös helyre állítjuk. Kigőzölni nem kell. (Lehetőleg kisebb üvegekbe rakjuk, mert felbontás után nem áll el.) A kimagozott meggy visszamaradt levét ízlés szerinti mennyiségű cukorral, pici szalicillel üvegekbe öntjük és lekötözzük. Naponta felrázzuk. amig a cukor elolvad. Kitűnő iiditö ital, bármikor fel lehet bontani és újra lezárni, nem romlik el. (Esetleg likőr készítéséhez is fel lehet használni.) L.-né Olvasóink írják: „A szövetkezet (vagy Vendéglátó?) 7. számú italbolt problémájához mi is hozzászólunk és csatlakozunk a 161 kisember kéréséhez..." 180 aláírás és lakcím. Ä Három hete Írjuk őzt a revetot a lapban. Eddig 350 aláírás (címmel) érkezett hozzánk ezzel a kérelemmel. Vájjon mit szólnak az illetékesek az ügy húzódásához! cA óikat _________ — ■ ...: ■■■ . -■... = i\ r OMABAN. . . Á.Z CgeSX Európán keresztülszágul- dó szombat esti pusztító vihar Kiskunfélegyházát sem kímélte meg. Este ß . óra tájban tá'vph, állandó mennydörgés és gyorsan sötétedő égbolt j Jette a nagy égtháború közeledtét, ami úgyszólván percek alatt ,6<? is következett. Közel egy óráig tartott a fékevesztett elemek dühöngése, amelyet gyors- vonati sebességgel száguldó széllökéses vihar, pattogó jégeső, majd felhőszakadás követett. pusztító vihar Bácskiskun megyében is érzékeny károkat okozott úgy az épületekben, mint a mezőgazdaságban. Különösen a rossz cseréptetők szenvedtek károkat, amelyeket alaposan felborzolt. Az Állami Biztositó eddig 100.000 ezer Ft jég és viharkárt fizetett ki a kárt szenvedetteknek. Súlyos jégkárokat okozott a vihar a félegyházi és a járási szőlőkben, gyümölcsösökben és mindenütt megtépázott és kettétört fák jelzik a vihar álját. Még szerencse a szerencsétlenségben, hogy a jégverés pászlásan pusztított és nem általánosan. De így is sok a kár megyeszerte. U] bútorüzlet Szép, új bolttal szaporodott a Népbolt hálózata. A Kisvárosháza Petőfi téri oldalán a honvédség által átadott helyiségekben szép bútorboltot létesített a Népbolt. Az új bútorüzletben a magyar bútorokon kívül láthatjuk a baráti országokból származó modern bútorokat is. Az új bútorüzbl már a megnyitás napján nagy forgalmat bonyolított le. Az átalakítási munkákat a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet végezte. HALESZ is közelebb került a városhoz Hat kilométerre a városiól, a majsai út és a halasi út elágazásánál az iskola kapujára kifüggesztett tábla hirdeti, hogy olt kiállítás nyílt meg. A megnyitás előtt érkeztem, de legalább láthattam, hogy a nevelők milyen gonddal és szeretettel válogatják, rendezik a kiállítási anyagot, a szebbnél-szebb rajzokat, írásokat, kézimunkákat, növény- és rovargyüjteményeket. Három iskola tartozik ehhez az igazgatósághoz: a haleszi, a halasi úti belsö- és külső iskola. A három iskola igazgatója: Szendröi Lajos elvtárs. aki egyúttal a körzet megválasztott tanácstagja is. A kiállítókról és a kiállított tárgyakról nem akarok külön írni, nagyjából ugyanez lálható ma az egész határban. Mindenütt tapasztalható az óriási fejlődés. Lényegesen megjavult az oktatás körülménye is. Csak ennél az igazgatóságnál 3600 Ft értékű szemléltető eszközt kaptak. Nem olyan régen egy tanerőre 100 _110 gyermek is jutott, ma már új tanterem építésével és 6 tanerő beállításával egy nevelőre az alsó tagozatban 30 gyermek, a felsőben még annyi sem jut. így érhették el azt a szintet a tanulásban, amit akármelyik városi iskola. Jól mondják a kinti nevelők, hogy-már csak a villany hiányzik. Azis meglesz! T.M. ■OO<Oú)(O^c>éK^X:X-)wri>OOCOŰ.coiyöOOOOC9OOOQOOOüOOOOQOOOö0O©©OOOOO0 a szítéi BiHiiii^f^ Láttuk... Hallottuk... Olvastuk ... A város lakossága általában nem panaszkodhat a főutcák locsolása miatt. Nem azért, mintha már nem lehetne javítani a locsoláson, hanem azért, mert a régi szokáshoz óriási haladási fokot ért el. Régen ugyanis az volt a szokás, hogy csak borús időben, eső előtt locsoltak. A Vörös Hadsereg útja lakóinak azért van egy kérése. Utcájukat ne csak az artézi- kútig locsolják, mert a kúttól az utca végéig is ugyanolyan adófizetők laknak, mint a kútig. Hallottuk, hogy a felsőtemető ravatalozó épületében még nincs villany, Láttuk, hogy könnyen bevezethető lenne, kétoldalról is: a járványkórházi iskolától, vagy még közelebbről, a Lisznyai utcától. Biztonságosabb, de „városiasabb“ is lenne a villany, mint a mostani gyertya- és petróleum világítás. uumm ummm Hallottuk, hogy a Pállffy utcában lakó gyermekeket egyik iskolába sem akarják felvenni. A Széchenyi és Wesselényi utca a József Attila iskolához tartozik. A köztük lévő Pálffy utca már nem. A Kossuth utcai leányiskolához szintén nem tartozik. Talán ennek az 5 házból álló kis utcának új iskolát keltene építeni? Add el terménvfeleslegedet ló áron az államnak!
