Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-06-30 / 25. szám
Felegyhazi Közlörrv Nincs titokzatos dolog KELETEM Dr. Fazekas Lajos cikksorozata. XI. rész intézményekkel. Hogy mit tartanak régi társadalmi és gazdasági berendezkedéseikről, arra épen évtizedeinkben adtak gyakorlati választ. Európaiak — divatból vagy költészetből úgy képzelődnek, hogy a vén Ázsia csúfondárosan nevetgél az európai tülekedésen, erőlködésen, önmarcangoláson és azon, hogy mi csüggünk a természettudományokon és a technikán. Más szóval, egyes utazók és kiadványaik el akarják velünk hitetni, hogy a modern ázsiai elegendőnek tart valamilyen bölcs mosolyt a szenny, az elmaradottság, a leigázottság ellen. Az igazság az, hogy az ázsiaiak, akiknek épúgy megvan a magukhoz való eszük, mint nekünk, megnézik a mi görög szobrainkat, fülig merülnek Rembrandtba, elálmélkodnak a dómjainkon, meglátogatják köz- gazdasági és szociológiai tanszékeinket, elcsodálkoznak egy mai gépkocsi vonalain, ahogy az belesimul a végtelen fehér betonúiba, a tudománnyal és költői szárnyalással teremtett sebességbe. Köztük a tisztafejűek azon vannak, hogy mindent megtanuljanak tőlünk, kiforgassák sarkaiból egész étetüket, minél rövidebb úton vehessék át Európa természet- és társadalomtudományos vívmányait. Igyekeznek megszabadulni sok olyan „bölcsességtől“', melyek néhány európai szerint felülmúlhat-- tatlansk, el aka-nak végleg szakadni a piszoktól, betegségektől, kikörővárosaik sikátoraitól, st több- nejűségiől és gésáiktól. Azoktól az európaiaktól pedig, akik agresszíven vise,kedtek arrafelé, már legnagyobbrészt meg is szabadullak. Ha szemtől-szembe látja ez ember ezt a gigantikus ,.tanfolye,mot“, akkor büszke lesz kicsit erre a mi Európánkra. Hát persze, egy kis harmadrangú koreai városkában találkoztam Beethovennel úgy , hogy a megafon az Eroicát szórta szét az utcákon, Egyszer Phenj^nba utaztam és a szomszédom, egy fiatal kínai tiszt, Schillerről és Puskinról faggatott, úti olvasmánya pedig Petőfi volt kínai fordításban. Azon izgatta magát és azt bizonygatta, hogy ezek a költők olyan egy fából faragottak és a végén mintegy csattanóul besorolta hozzájuk Byront is. Én, ha azelőtt ilyeneket olvastam, mindig, éltem a gyanúval, hogy a beszámoló írója jóindulatú lelkesedésből talán eltúlozta a dolgokat, Deháb most láttam. Azt is láttam, hogy nem Néró érdekli őket Európából, hanem Perikies, nem II. Fülöp, hanem aa encikfopédisták, nem Mussolini, hanem Pavlov vagy Koch Róbert. Ez megnyugtató. A keletiek így szűrik Európát, megtisztítják salakjától és hóbortosságaitól, élvezik savát-borsát, dialektikáját és hősi lelkesültségét. A tisztult folyadékhoz aztán hozzáadják saját hagyatékukat, kincseiket és észjárásukat. De nem akarnak élni a régi módon, semmiképen. Az előbb tanfolyamról tettem említést, amire hozzánk járnak. Hátra volna még azt megállapítani, hogy ideje lenne valami viszcní-tanfo- lyamot venni tőlük. Van ennek szüksége és volna haszna. Helyi sajtónkban ezeket az írásokat Koreáról most befejezem. Nemcsak a nyári szabadságok miatt, hanem mert, úgy vélem, egy pár dolgot már megmutattam. Igaz, hogy csak sebtében, olyan zseblámpás módszerrel valami nagyméretű raktárban. Dehát a legtöbb embernek elég pár színfolt vagy »ceruzavonás, a többit elvégzi fogékonysága és képzelőereje. Kína nyilván jobban feszíti a hazai érdeklődést és egy kis szünet után, talán az ősszel, írok majd hathetes kínai utazásomról, ami betetőzése és jutalma volt egy éves koreai szakmunkámnak. Talán sok minden érdekesebbet lehet elbeszélni a zsúfolt kínai élményanyagból. Mégis azt hiszem, hogy a Távolkelet szőröstől-bőröstől benne van Koreában is, ahogy egy fa összes ereje a magvában van benne. Ez azt is jelenti, hogy tulajdonképen óriási témához nyúltam műkedvelős riporterkedéssel, De ez menteget is az ellen a felmerülhető kifogás ellen, hogy any- nyi minden fontosról nem beszéltem Tartom magam a címhez, amit cikksorozatom számára választottam: nincs semmiféle titokzatos dolog Keleten. Én több hasonlóságot véltem látni, mint különbözőséget. Azt hiszem, a modern ázsiaiak maguk vannak torkig az európai urazók által agyonmagasztalt keleti ..nyugalommal“, az állítólagos furfangos lustálkodással, a mágikus filozófiákkal, a rozsdás visszaadni értelmét, de ha úgy mondjuk, hogy — belső idegekkel összefüggő mirigytan — úgy a laikus olvasók is megértik, hogy ebben a könyvben az emberi test élet és értelmi működésének olyan titkait fejti meg a materialista tudós tudománya, mely megfejtések egyben a világnézetek harcának utolsó felvonását jelentik. Sí. Gy. Könnyen szálló, muzsikáló, itt játékos, ott bujkáló vidám szellő: — lenge szellő - simogasd a lombjainkat csókolgasd a dombjainkat, völgybe le és föl a, hegyre ! Víg mosolyod hozd-el exrc! Vigasztald meg nehéz szivem, kisérj, kövess engem híven! Lengd körül bús homlokomat hadd erezzem sóhajodat! Zengjed el a muzsikádban mért sír a szív bánatában ? Mért könnyezek hogyha áthat suhanó,- bús, lenge szárnyad»? Szállá- szellő, miéri nem látlak ? Sehol, sehol nem talállak) nm: talállak... Kalmár Ilona \ | Qlyitott szetmtiel a liaiúvban . . . jj LEGFŐBB ÉRTÉK: I 1 AZ EMBER! 1 a !■ i ........... lr haza, hogy beküldött ira- fait, köztük a munkakönyII vét is „kiselejtezték". Ezt 3- nem akarom elhinni. Mem hiszem el, hogy a mi or. IC szagunkban ma akad olyan ■ hivatal, ahol így „intéznék 3i el"' a kérelmét annak, aki 29 évig tolta a kubikos 5‘ talicskát. Aki 1908-ban már *■ hordta a követ a budapesti országút építéséhez. '* Aki évtizedekkel ezelőtt ásta a Sió-csatornát. Aki 'It dombóvár mellett építette r* Eszterházy herceg uradal- mában a malomhoz vezető '9 kőutat. Aki meglocsolta verejtékével az épülő Kő- a rösi utat, a nemzetközi betonutat, a város körüli al összes kőutat. A többit ár nem tudtam jegyezni, de ta fölöslegesnek is tartom, ig Hivatkozik Farkas Pál >k mérnökre, ilyen és olyan e. nevű magánvállalkozókra, e- akiknek nem voltszívügyük a a inunkakönyvbe beírás és g- mire a munka elkészült, az „iroda" már az ország K- másik részén járt. n, De hivatkozik Hideg ó- Dános elvtársra és a többi íz, félegyházi kubikosra, arra n- a nagy munkáscsaládra, itt ahová tartozott és akikkel Júliusban kerül a közönség elé a GE- RQLSTE1NI KAJ.AND c, új magyar iiim- operelt, amelynek főszerepét Hazy Erzsébet és Darvas Iván,, játssza. A MOSZF1LM stúdióban megkezdték a LENINGRAD! SZIMFÓNIA, c. íúm felvételeit. A film történetének alapja Sosztakovics VII. szimfóniájának 1942. évi bemutatója. Megismerjük azoknak az embereknek az életét, akik resztvettek ennek, az ágyúzás közben megtartott mindennapi hangversenynek a megszervezésében. X Az. első iraccia-magyar koprodukcióban ké.-züUs film a híres magyar cigányprímásról, Rigó Jancsiról szól. A film forgatását már júliusban megkezdik, A főszerepeket a hazánkban jói ismert Nicoie Courcel és Bús Gy ila a Nemzeti Színház fiatal művésze alakít, ii. A nagyszabású színes film előreláthatólag karácsonykor kerül a közönség elé. * Genfben nemzetközi filmakadémia nyílik és „Lumiere Fivérek“ alapítvány létesül a nagy francia feltalálók emlékére. ss. A cannesi filmfesztiválon dijat nyert NEGYVENEDIK c. szovjet filmet nagy sikerrel vetítik Párizsban. st Gérard Philipe pofoz és csókol a „TISZTES ÜRIHÁZ‘‘-ban. Zala: Pót—Bouílle (Tisztes úriházj című regényének filmváltozata. Octave szerepében: Gérard Philipe, Va- liére : Micheliné Luccioni I együtt hegyeket mozdított meg és völgyeket töltött ■ fel. Úgy érzem, köteles- . ségüknek tartják dolgozó- . társuk megsegítését ‘igaz I tanúvallomással és nem , hagyják cserben elnyomo- . rodott szaktársukat, amikor , segítségbe van szükség, r Nem tudom, ez elég-e j arra, hogy a munkásosztály 5 állama folyósíthassa ré- r síére a régen, megérdemelt . nyugdíjat? Ennek érdekében ezeket az adatokat az SzTK-hoz ezennel felterjesztem. A leküldött kérdőív néhány fontosabb pontjára is én válaszolok: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy Szabó Ferenc rokkant kubikos tartós megbízatás alapján fordítói vagy szakértői tevékenységet, sem ügyvédi vagy magánmérnöki gyakorlatot nem folytat (lehet, hogy ez rossz pontnak számít, de olyan kubikost még a világon nem láttam). Földje nincs, egyszáz négyszögöles kis kertjét úgy kapta használatra és elég is neki körülcsúszni ezt a „birtokot". Bizonyítsuk be itt is, hogy legfőbb érték az ember! Az a szédületes iramú fejlődés, amelyet a materialista tudomány tett lehetővé a világ és az ember megismerésének érdekében, napjainkban újabb magaslatra érkezett, ahonnan a további fejlődés lehetőségei szinte beláthatatlan perspektívákkal nyűgözik le a kutató elmét. Vaskos, 1000 oldalas könyv ez a magaslat, amely ép úgy dicsősége a magyar orvostudománynak, mint a szocializmust építő népi demokratikus rendszerünknek, amely lehetővé tette megalkotását és megjelenését. Kiskunfélegyházának, városunk szülötte : Dr. Julesz Miklós „Neuro Endokrinológia“ címűt* könyve ez. Szakkönyv. Orvosok, szakemberek elméleti és gyakorlati tudásának horizontját szélesíti a pavlovi gondolkodás újabb diadalának fényében. Miről is szól? Nehéz, szinte lehetetlen a rövid átfogó ismertetése ennek a könyvnok, amelyen 6 évig dolgozott Dr. Julesz Miklós, áttanulmányozva az orvosi világirodalmat, kiegészítve a saját tapasztalataival. Óriási adatanyaga, rendszerbefoglaló monumentalitása dacára ez a könyv nem végleges valami, hanem megindítója egy világvitának. Olyan világvitának, amelyen végig tündököl a pavlovi gondolkodás igaza és amelyet Dr. Julesz Miklós kutatásai is újból igazoltak, küiönöskép a „közti agy“ működésére vonatkozólag. Az emberi agy eme részének működésére Dr. Julesz Miklós derít fényt. Úgyszintén a belső elválasztású mirigyek működésének, jellemet, temperamentumot formáló jelentőségét is az Ő kutatása és ismertetése alapján értjük meg. Az elmúlt időszak orvostudománya nagyjából ismerte a belső elválasztású mirigyek működését, azonban ennek rendszerbeszedése úgyszólván az egész világirodalomban Dr. Julesz Miklós érdeme. Óriási és megdöbbentő a szakirodalom, amit felsorol, idéz és magyaráz és mindenben kiegészít. Világ- vita indító könyv, de ebben a világvitában Julesz Miklós érdeme, hogy nem vitatható többé az, hogy nem a szellem anyagfelettiséggel rendelkező megfoghatatlansága, nem immateriális matériák, vagy testünktől független lélek irányítja az ember életét, hanem az agycentrumok, a szekréciós mirigyrendszer. Dr. Julesz Miklós minderre tökéletes, dialektikusán materialista magyarázatot ad új útat törő könyvében, amelynek nyomán új orvosi tudományág születik a Neuro En- dekrinológia. Magyar fordításában nehéz A város határát járva, nézegetve a rendkívül magasra nőtt gabonát és a visszamaradt, de most már rohamosan fejlődésnek induló kukoricát, ismerőseim elirányítottak a Páka 35-b. számú kicsi tanyához. Ott lakik Szabó Ferenc 75 éves kubikos. Illetve: volt kubikos, mert 1937 óta, húsz éve nem tud járni, mindkét iába összezsugo- I rodott. Két mankó segít- ’ ségével csúszik. Száz négyszögöles kis I kertjében találtam, ahol 1 éppen paprikát palántáit ; nagy üggyel-bajjal.Ember- j feletti erővel és akarattal. > Ebből a kertecskéből, meg Í a jószívű szomszédok: Móczár Antal bácsi és a többiek segítségéből él. Í Nem nagy bizalommal fogadott, beletörődött már sorsába. Próbáltak rajta \ mások is segíteni, de eddig [ nem sikerült. Alig tudok i néhányszót kivenni belőle. \ Annyi adatot mégis össze- [ gyűjtök, amennyi elég a Í ’ „Nyitott szemmel..." megírásához. f Iratai már régen az SzTKi nál vannak Kecskeméten, l egy kevés nyugdíj folyó- ) sítása érdekében. Igaz, p hogy legutóbb egyik szom- I szédja azzal a hírrel jötl Egy magyar orvostudós korszakalkotó műve Tarasszí szél
