Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)

1957-01-20 / 3. szám

n. évfolyam, 3. S2ám Ára SO fillér Kiskunfélegyháza, 1957 január 20 A felemelkedés útja A kormány közzétette nyilatko­zatát, melyet régen vártak már az emberek. Ez a várakozás jogos volt, hiszen a gyárakban, bányákban és a földeken egyaránt tisztán akarták látni a kormány részletes elvi állás- foglalását az ország jövőjét illető legfontosabb kérdésekben. A szóbanforgó nyilatkozat termé­szetesen nem részletes program — ez a későbbi idők feladata —, de reális felmérése napjainknak, tárgyi­lagos értékelése legfontosabb tenni­valóinknak. A kormánynyilatkozat a politikai konszolidáció útját követi, de tovább küzd az ellenforradalom politikai megsemmisítéséért, az anarchista, álmarxista és revizionista nézetek, irányzatok szétzúzásáért. Nem lehet elmondani, hogy osztatlan Öröm, lelkesedés kísérte diadalútján a nyi­latkozatot. Ez teljesen érthető. Nem mindenki akarja még, hogy orszá­gunkban nyugodt élet és szorgalmas munka follyon. Szerencsére azon­ban többen vágynak rendre, nyuga­lomra, a békés kibontakozásra. Ezért az utóbbi fog győzedelmeskedni. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány már eddig is az intézke­dések egész sorát hozta, melyekkel lényegesen javította a lakosság egy részének életkörülményeit. Több jogos követelést teljesített. Elegendő megemlíteni a beszolgáltatási rend­szer eltörlését, a korábban törvény­telenül megvont nyugdíjak rende­zését, a munkabérek átmeneti ren­dezését, a kisipar, a kiskereskedelem fellendítésére hozott intézkedéseket. Megteremtette a munkásönigazgatás alapját, stb. A kormány eltökélt szándéka, hogy az ország alapvető kérdéseinek megoldását a szocialista demokrácia kiszélesítésével, elmélyítésével kí­vánja megoldani. Szakít az önké­nyeskedéssel, a régi vezetési elvek- i kel. A népi demokráciában létesített, | választott közigazgatási szerveket \ megtisztítja a bürokratikus kinövő-i sektől, beilleszti a nép által életre-; keltett munkástanácsokat demok- ráciánk megtisztuló rendszerébe. Súlyos gazdasági helyzetünk át-; hidalására, az infláció elkerülésére komoly erőfeszítéseket tesz a kor­mány. Kölcsönök igénybevételével, de elsősorban a magunk szorgalmas; munkájával, takarékossággal igyek­szik megoldani gazdasági nehézsé­geinket. A nyilatkozat nem takargatja gazdasági nehézségeinket, nem kelt illúziókat, mint ez korábban szokás volt. Teljes valóságában tárja a nép elé a keletkezett károkat, bajokat. A nyilatkozat azonban megmutatja a kivezető utat, megjelöli a bajok leküzdésére a tennivalókat, ezért nem kelt Desszimizmust az emberek­ben. Becsületes munkával felülkereked­hetünk a bajokon, ha „világnézetre, foglalkozásra, korra és nemre való tekintet nélkül, minden munkás, pa­raszt és értelmiségi, minden igaz hazafi nemzeti ügynek tekinti az ország előtt álló feladatok mielőbbi sikeres megoldását.“ (gái) A Tüzép telepnél hosszú embersor kígyózik. A vásárlók százai várakoznak, hogy rájuk ke­rüljön a sor és a feketegyémántból — ha ke­veset is, — de mégis vigyenek haza, hogy a családi otthonba meleget tudjanak varázsolni. Munkatársunk meglátogatta a családi ott­honok melegét biztosító központot és annak vezetőjét: Fejes Károly elvtársat. A telep ka­pujában a szénrevárakozók sokasága vár. Idő­sek, fiatalok. A várakozók egyrésze türelemmel várja, hogy sor kerüljön rá, mások hangoskod­nak, szidják a vezetőt, szidnak mindenkit. Van­nak olyanok, kik türelemre, nyugalomra intik a hangoskodókat. Nagy nehezen átjutva a gyűrűn, egy pilla­natra feltartóztatjuk Fejes elvtársat, a nehéz és sok türelmet igénylő munkájában és érdek­lődünk, hogy mi a helyzet a szén, fa és az építőanyag frontján. A vezető elvtárs kérdésünkre elmondja, hogy az októberi események óta eddig még sikerült — ha szűkösen is — az igényeket átmenetileg kielégíteni. Október kában 17 vagon szenet vettünk át és továbbítottuk a dolgozó családok­nak, 20 kg-os személyi kiutalásokkal közel 13.000 mázsa fával csökkentettük az igényeket. A közel kéthónapos sztrájk hatását —■ sajfiPS — az egész páros lakossága erősen megérezte, de érzi még ma je, Meg kell mondani, érezni fogja a közeljövőben is, November, december hóban egyes üzemeink átérezve a súlyos hely­zetet, lakosságunk segítségére sietett. A Do­hánybeváltó és a Terményforgalmi a tartalé­kából 3950 mázsát adott át. Ezzel hozzájárul­tak ahhoz, hogy a lakosság minimális ellátása mellett a kenyérgyár, a vágóhíd zavartalan működését biztosítani tudjuk és így kenyeret, zsírt és más szükségleti cikket tudjunk család­jainknak biztosítani. Megkérdeztük Fejes elvtársat, hogy mi a helyzet a jelenben és mit hoz a közeljövő az ellátás frontján. Válasz rövid és tömör: a szénbányászok a kormány melletti állásfogla­lásukat a termelés fokozott növelésével igazol­ták be. Ma már az október előtti termelés 50— 60 százalékát érik el. Ez nálunk is érződött. 15—16-án 4 vagon szenet kaptunk a lakosság részére, aminek kiosztása folyik 50 kg-os té­telekben. Egy vagon kovácsszenet kaptunk, amit a kovácsok és más kisiparosoknak osztottunk ki és ezzel biztosítottuk termelő munkájukat. A következő napokban 1500 mázsa szenet várunk, Romániából tűzifát. A kislakás építés sem fog leállni, mivel Jugoszláviából 1 vagon faragott fűrészáru érkezik és egy vagon cement. Ha a következő időkben nem is dúskálha­tunk a szénben és tűzifában, de dolgozóink Igényét minimálisan kielégítjük és továbbra is mindet} családi fészekbe biztosítjuk a meleget. Figyelő. Mindannyiunk érdekében A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a közelmúltban számos intézkedést tett a dolgozók sérel­meinek megszüntetésére. Kormányzatunk a kötelező biz­tosítást 1957. március 31.-vel megszüntette, ezután a biztosítás önkéntessé válik. Az köt biztosítást lakóépületére, földjére, aki azt szükségesnek tartja. Helyes, ha minden dolgozó elgon­dolkozik ezen, hiszen városunk felett talán egyetlen év sem múlt el jég­verés nélkül. Biztosítás esetén álla­munk a keletkezett kárt megtéríti. Kormányzatunk megszüntette a parasztságot legjobban sújtó begyűjtési rendszert. Megszűnt a 4 százalék gyermek­telen adó, a mezőgazdasági fejlesz­tési járulék. Az iparosoknak és kereskedőknek törölték az 1956. II. félévi adójuk 50 százalékát. 1956. november 1-vel megszűnt az alkalmazottak után fi­zetett általános jövedelemadó. 1957. január 1-től nem írnak elő adóelő­leget, illetve végleges adót azok számára, akik 65. életévüket betöl­tötték, vagy 100 százalékos hadi­rokkantak, illetőleg háborús polgári rokkantak, akiknek kizárólag szol­gáltató, vagy javítóipari tevékeny­ségből van jövedelmük, feltéve, hogy társas viszonyban nincsenek, gépi berendezéssel nem rendelkez­nek, agy tanulónál több alkalmazót" tat nem foglalkoztatnak, A felsorolt intézkedések, a meg­adott kedvezmények arra köteleznek minden adófizetőt, hogy fennálló tartozását, elsősorban azok, akiknek 1950. évről hátralékuk van, sürgősen rendezzék. Azok, akik adótartozásaikat de­cember 31-ig rendezték, 2 száza­lék kamattérítésben részesültek. Ezen adózók is már most, az év elején kezdjék meg a? évi adójuk törlesztését. Sokan felvetik a kér* dést: mennyit? A végleges kivetés megtörténtéig az 1956. évi kivetést kell alapul venni, vagyis február 15-ig a múlt évi adó 25 százalékát, május 15-ig, amennyiben a kivetés nem történne meg, ugyancsak 25 százalékát kell befizetni. Természe­tesen az előző évről fennmaradt tartozást is. Dolgozóinknak, adófizetőinknek tisztában kell lenni azzal, hogy or­szágunk nehéz gazdasági körülmé­nyek között van. Ahhoz, hogy is­koláinkban gyermekeink zavartalan tanulásához az alapfeltételeket biz­tosítsuk, pénzre vén szükség. 4? utak fenntartása, a közlekédés, % termelés fokozottabb vitele mind költséget jelent, melynek egy részét t hamunk a befizetett adóból fizeti zért tartja minden dolgozó állam- polgári kötelezéttségének adójánalc időben való rendezését. Ha a dol­gozók rendezik tartozásaikat, meg­kímélik magukat a kamatok fizeté­sétől Ne várjuk azt, hogy a törvé­nyesen kivetett adó megfizetésére kényszerintézkedéseket foganatosít­sanak. Naponta 90 mássa kenyeret süt a Sütőipari Vállalat A kiskunfélegyházi Sütőipari Vállalói négy üzemében naponta kilencven mázsa kenyeret készítenek a lakosság kenyérellátásának bizto­sítására. Ezen kenyérmennyiségen felül na­ponta még 15.000 péksütemény (vizeskifli, zsemlye, vajaskifli és teperiősgagácsa) is készül. A félegyházi üzemhez tartozó kis- kunmajsat üzemben naponta 30 mázsa kenyér és 3000 db péksütemény kerül ki a kemencékből. A kenyérellátás biztosítva van. A Sütőipari Vállalat raktárában állandóan 15—17 napos lisztkészletet tárolnak, így a kenyérvásárló nagyközönség nyugodtan számít­hat arra, hogy kenyérsziikségletét minden sor­baállás nélkül megvásárolhatja az üzletekben. A tüzelőellátás jelenleg 8—10 napra ele­gendő, azonban a széntermelés örvendetes emelkedésével a szénkészlet Is hosszabb időre lesz biztosítva. Szegedi vágott és zsúrkenyér. A közeljövőben az eddigi péksüteményeken felül tervezik a közismert szegedi vágott és zsúrkenyér sütését is, hogy a fogyasztók na­gyobb választékban válogathassanak. Ezek rö­videsen a piacra kerülnek. Új kenyérüzletek nyílnak Két új kenyéraziet nyitását vette tervbe a Sütőipari Vállalat. Az első még Januárban megnyílik a Sütőipari Vállalat Molnár Béla utcai központi székhazában (volt Schweiger-féle péküzlet.) Ezt az új kenyérüzletet a közönség jobb és zavartalanabb kiszolgálása érdekében nyitja meg. A másikat februárban nyitják meg. Qly,iiúU nemmel a imn&ŰMui. ., Uc idegen ember ór- ** kenik Félegyházára, nem minden irigység nél­kül csodálja meg szép fa­sorunkat, amely s vasút­állomástól kétoldalas sze­gélyezi a Kossuth-utcát, Sajnos, mi „benszülöttek" nem értékeljük, nem be­csüljük meg városunknak ezt a legszebb részét úgy, ahogy azt megérdemelné. Elsősorban gondolok itt " arra, hogy — nagyon helytelenül — felszabadí­tottak a fasort a kerék­párosok részére. Nem va­gyok a kerékpárnak ellen­sége, 30 éve magam is kerékpártulajdpnos vagyok és együtt mérgelődtem a többi sorstárssal s rázós út miatt, azt azért helyte­lennek tartom, hogy a sétá­lók testi épséget előlről- hátulról veszélyeztessék. Legalább az egyirányú hajtást bevezetnék. A ke­rékpárosoknak nem sajkát jelent az aránylag rö.vid szakasz felszabadítása, a Dózsa Gy örgy és Ady Endre utcáktól az Izsáki ésMajsai út elágazásig, a gyalogo­sok pedig állandó rette­gésnek vannak kitéve„nem beszélve az apró gyerme­kekről. Sokkal helyesebb lenne a kocsiút két oldalán egy-egy méteres kerékpár­út létesítése egyirányú közlekedésre. S zépítsük városunkat! Ezt nagyon elősegítené a fásítás. A fásítást a Város­éi Községgazdálkodási Osz­tálynak kellene kezdemé­nyezni, úgy,, hogy már most tárgyalna valamelyik erdő- gazdasággal és a tavasz be­köszöntésekor már a város­ban lenne az ingyenes fa­csemete, amit örömmel ültet nének el az utcákon, min­denki a maga háza előtt. Helyes, .ttogy a főútvonala­kon az egységes fasorok az állam tulajdonét képezik, de az az intézkedés Bfttn moz­dítja elő a fásítást, hogy a mellékutcák fáira is igényt tart a tanács. Helyesnek tar­tanám, ha azok a háztulaj­donosok tulajdonában ma­radnának, skin, ültették, vé­dik és ápolják, de .csak fa- kitermelési engedéllyel le­hetne kivágni. Ha megérett ß kivágásra, kötelező lenne heiyérp fiatal fa ültetése. Jó lenne azt is nyilvános­ságra hozni, hogy milyen fákat szabad az utcái# ki­ültetni. A Jókai utcában el­ültetett egységes, de girbe- görbe fácskákat nem tartom valami meseszépnek. Kár volt a már megerősödött fákat ezek kedvéért kiirtani. Ha így becsüljük meg a fákat, sohasem lesznek évszázados faóriásaink. Németországban láttam, hogy utcarendezés közben egy hatalmas fa ép­pen a gyalogjárda közepébe került. Nálunk kivágták vol­na, ott kőrülöntötték aszfalttal és szívesen kerülgetik a járókelők. M ég pár sort a Kossuth utcán elültetett élő- sövány.ről. Megfigyeltem a nyár folyásién, hogy ültetés után nem sokat törődött szegény cserjékkel senki, mindössze egyszer locsolta végig az öntözőautó. De annál többször láttam, amint iskolás fiúk végiggy alogolták, vígyfeya, hogy mindegyik­nek poáteöSíj a tetejébe lépjenek. Azt is iittarn nem egyszer, hogy felnőtt embe­rek keresztül-kasul jártak rajta, vagy autóbuszra várva, Unalomból cipöorral rugdos­ták ki a gyenge növényeket. E z még asm minden, amivel szebbé, egész­ségesebbé tehetnénk váró. sunkat, de az egész lakosság összefogásával elérhetnénk, hogy Túiegyháza is üde, fás- bokros város leone, T. H. Ml Uisag a TÜzÉP-nfil?

Next

/
Oldalképek
Tartalom