Városi katolikus Szent László gimnázium, Kiskunfélegyháza, 1938
Ii Etele jóviszonya, c.) A sportoló ifjú (házi). 4. a) Herczeg Ferenc Pogányok c. regényének méltatása, b) Az eposz és a regény hőse. c) A növények szerepe az ember életében (házi). 5. a) A két szomszédvár művészi értéke, b) Rokon* vonások Arany és Burns idilljében. c.) A török hódítás következményei (házi). 6. a) A népi dal és műköltő dala. b) Gondolati elemek a lírában, c) Fenséges gondolatok Berzsenyi költeményeiben (házi). 7. a) Coriolanus tragikuma, b) So* phokles Antigonéjának jellemei, c) A hősök emléke, beszéd (iskolai). 8. a) Ba* rács Imre alakja A bor c. népszínműben, b) Komikus helyzetek és jellemkomi* kum. c) A történelem, mint az irodalom ihletője. VII. osztály-. 1. a) »Emlékezzenk régiekrel!« b) A hűn és magyar mondák egymáshoz való viszonya és későbbi feldolgozásaik (iskolai). 2. a) A kor szelleme a kolostori irodalom emlékeiben, b) A történelmi és mondái epika jelen* tősége a XVI. században. 3. Balassa Bálint egyénisége lírájában. 4. a) A kuruc harcok visszhangja a költészetben, b) II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. 5. a) Irodalmunk megújulása, b) A felvilágosodás eszméi. 6. a) A nyelvújítás jelentő* sége és a mai nyelvművelés feladatai, b) A nemzet dinasztikus hűsége és a francia háborúk. 7. a) A XIII. századi magyar világ Katona Bánk bánjában, b) Hazánk történeti és földrajzi egysége. 8. Az irodalom nemzetnevelő hivatása (iskolai). Vili. osztály: 1. Gazdasági elmaradottságunk okai Széchenyi Hitelében (iskolai). 2. a) Vörösmarty hazafias költeményeinek főbb eszméi, b) Szent István, az államszervező. 3. a) Jósika regényírói sajátságai Abafi c. regénye alapján, b) Az Anjouk uralkodásának jelentősége. 4. a) Petőfi leíró költészete, b) A hő* energia átalakítása mechanikai energiává. 5. Kor* és lélekrajz Arany Toldi sze* relmében (iskolai). 6. a) A nő szerepe Az ember tragédiája ókori színeiben, b) Nemzetiségi politikánk a világháború előtt. 7. a) A nemzeti fájdalom és remény* ség Tompa hazafias lírájának tükrében, b) Az elektromos energia előállítása és továbbjuttatása. Filmoktatás. Az 1938/39. tanév folyamán a filmokíatás a célnak meg* felelően akadály nélkül történt. A filmvetítőgépek kifogástalanul működtek és a szaktanárok a természetrajz, földrajz és a művészettörténet keretében mindig igény* bevették a fűimet, ha az az óra anyagához illeszkedett. Ónodi Pál, a földrajz és a természetrajz szaktanára egy földrajzi és egy természefrajzi bemutató órán a film kitűnő paedagogiai értékét bizonyította be a megjelent kartársak előtt. A földrajz*természetrajzban felhasznált filmek a tanév folyamán a következők voltak: Rizstermelés. Japáni tea. Ngaundere. Fumban. Közlekedés a forróégövi Afrika folyóin. A tuagerek. Egyiptomi piramisok. Grönlandi képek. Forróégövi erdő. Az inkák országa. Brazília partjain. A brazíliai őserdők állatvilága. Halászat a Csendes Óceánban. A Csendes Óceán egy elhagyott szigetén. Bordeux kikötő* jéből Uj*Zeelandba. Óriáskígyók. Alsóbbrendű élőlények és szaporodásuk. A vér keringése. A bélboly hók működése. Protisták mozgása. A béka fejlődése. A hörcsög. A vaddisznó. Kobra és a mungó. Fókák. Vízi ízeltlábúak légzése. A Tisza élete. A víziló és vadászata. Az indiai majmok. Rovarevő növények. A szemérmes mimóza. Kéíszárnyú rovarok. Kérődzés. Sejtek és szövetek élefnyil* vánulása. Jégvilág. A carrarai márvány. A marosújvári sóbányászat. A petró* leum. Az agyag feldolgozása. Vasárnap Kalotaszegen. Űrnap Mezőkövesden. Af* rikában az egyenlítő táján I—IV. rész.
