Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1915
I. Megnyitó beszéd. Tartotta: fir. Porst Kálmán főgimn. igazgató „Deák-falva“ javára 1916. ianuár 6-án tartott ..Háborús délutánion. Igen tisztelt Közönség! Kedves Tan ulóifjak ! Midőn ezelőtt egy évvel épen ezen a helyen első háborús délutánunkat tartottuk, a Beszkidek ormairól mint fagyasztó, dermesztő szél söpört végig az országon az orosz hordák betörése által okozott rémület. Összeverődő férfi csoportok komoly arccal tárgyalták a bekövetkezhető esélyeket. A kishitüek kétségbeesve, reményt vesztetten a menekülés gondolatával foglalkoztak s sokan már útlevelükről is gondoskodtak. Rémhírek szálltak országszerte gazdátlanúl a keleti Kárpátok felől, melyeket félénken, suttogva adtak tovább szájrcl-szájra, hogy a fejér cár milliós hadserege, mint egykor Batu kán tatár hordái, áttörték az északkeleti Kárpátok szorosait, portyázó csapataik, mint pusztitó tűz terjednek a folyók völgyein a nagy Alföld felé, hogy útjukat pusztulás, rombolás mutatja, fölgyújtott falvak kísérteties lángja jelöli, haldoklók hörgése, árvák jajkiáltása, meggy alázottaknak átka kiséri. A hir igaznak bizonyult. Az orosz hadak csakugyan áttörték a Kárpátok szorosait s az elfoglalt területen a műveletlen, durva emberi lélek összes fékevesztett, bilincseiről elszabadult állatias indulatai és ösztönei tartották vad orgiáikat a megszállott területen s annak szerencsétlen népén. Azonban midőn e nemzet látta, hogy a reánk erőszakolt véres háború ádáz küzdelme már a haza szent földjén folyik, midőn érezte, hogy ellenségeink gyilkos tőreikkel a nemzet testének szivét keresik, midőn látta, hogy ellenségeink az egységes haza szent testén az ő ezer éves drága örökségén akarnak cinkostársaikkal osztozkodni: a veszedelem nagyságának tudata megacélozta a nemzet izmait s a magyarok hatalmas Istenébe vetett hittel, ki egy évezred vészzivatarja között megvédelmezte és fentartotta e nemzetet, hű szövetségesünk segélyével lépésről-lépésre szorította vissza az orosz haderőt s meg1*
