Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1914
7 bülföldi folyóiratoknak nem volt szorgalmasabb olvasója nála, ami természetesen azt eredményezte, hogy a tanárok egymás kezéből kapkodták a folyóiratok új számait, mert senki sem akart tájékozatlanságot elárulni, amikor az igazgató okkal-móddal egyes cikkek tartalmát szóvá tette, vagy új irodalmi jelenségekre hívta fel a tanárok figyelmét. Rövid idő alatt javult és tökéletesedett a módszer, a fegyelemkezelés, kifogástalan lett a pontosság, az időkihasználás terv- szerűsége, emelkedett a tanítási eredmény és a tanulók fegyelme; összeredménykép természetesen az intézet általános szellemi színvonala és messze vidéken egyre terjedő jó hírneve. Az iskolai munkát hatalmasan akarta támogatni és a tanulók tudását mélyíteni és maradandóan biztosítani, amikor azt szemléltető alapra kívánta helyezni. Előtte még alig voltak az intézetben a történelem, a földrajz és a philologia tanításához szükséges képek. Egyre vásárolta a megfelelő képeket, gipszeket, famintákat, sokat adott a magáéból is az iskolának és nyomatékosan kívánta, hogy az ügyesen rajzoló tanulók is készítsenek térképeket, városi tervrajzokat, vadállásokat, geneologiai leszármazást, edényeket, bútorokat, stb. stb. feltüntető képeket az iskola számára. Sok van ezek közül még ma is használatban. De fokozni kívánta a tanulók házi munkáját még hasznos és tanulságos olvasmányokkal is. Ezért nagy gondot fordított az ifjúsági könyvtár állományának okos szaporítására, amely minden ötletes beszerzést, minden feleslegest eleve kizárt. Gondot kellett ezentúl -az olvasók ellenőrzésére is fordítani, buzdítani kellett a hanyagokat, irányítani a szorgalmasokat és összhangzásba kellett hozni a házi olvasmányokat az iskolai tanulmányokkal. Spitkó jól ismerte a vidéken lakó tanárok fel-felhangzó panaszát, hogy hiányzanak a kellő könyvek az önművelésre, a szükséges segédeszközök az irodalmi munkálkodásra. Egyre-másra hozatta a neki és az ő példáján felbuzduló kollegáknak szükséges könyveket a fővárosi könyvtárakból és évről-évre egyre szaporította a tanári könyvtár phi- losophiai, paedagogiai, philologiai, történelmi, stb. osztályok polcait. De nemcsak szaporította azokat, hanem gondosan át is olvasta az ott álló könyveket. Ma is számos könyvben látni a lapok szélein az ő apró, gyöngyszemű írásos megjegyzéseit, talpraesett észrevételeit. Az ő idejéből valók Schrader, Wilhelm, Hirzel, Überweg, Kummer, Schiller, Wundt, Biese, Ostermann, Paulsen, Lange, Schmidt, Klinghardt Nohl, stb. stb. munkái, továbbá „Blätter für höheres Schulwesen', a „Paedagogisches Archiv“, a „Jahresberichte über das höhere Schul
