Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1914

7 bülföldi folyóiratoknak nem volt szorgalmasabb olvasója nála, ami természetesen azt eredményezte, hogy a tanárok egymás kezéből kap­kodták a folyóiratok új számait, mert senki sem akart tájékozatlan­ságot elárulni, amikor az igazgató okkal-móddal egyes cikkek tartal­mát szóvá tette, vagy új irodalmi jelenségekre hívta fel a tanárok figyelmét. Rövid idő alatt javult és tökéletesedett a módszer, a fe­gyelemkezelés, kifogástalan lett a pontosság, az időkihasználás terv- szerűsége, emelkedett a tanítási eredmény és a tanulók fegyelme; összeredménykép természetesen az intézet általános szellemi színvo­nala és messze vidéken egyre terjedő jó hírneve. Az iskolai munkát hatalmasan akarta támogatni és a tanulók tudását mélyíteni és maradandóan biztosítani, amikor azt szemléltető alapra kívánta helyezni. Előtte még alig voltak az intézetben a tör­ténelem, a földrajz és a philologia tanításához szükséges képek. Egyre vásárolta a megfelelő képeket, gipszeket, famintákat, sokat adott a magáéból is az iskolának és nyomatékosan kívánta, hogy az ügyesen rajzoló tanulók is készítsenek térképeket, városi tervrajzokat, vadállá­sokat, geneologiai leszármazást, edényeket, bútorokat, stb. stb. fel­tüntető képeket az iskola számára. Sok van ezek közül még ma is használatban. De fokozni kívánta a tanulók házi munkáját még hasznos és tanulságos olvasmányokkal is. Ezért nagy gondot fordított az ifjúsági könyvtár állományának okos szaporítására, amely minden ötletes be­szerzést, minden feleslegest eleve kizárt. Gondot kellett ezentúl -az olvasók ellenőrzésére is fordítani, buzdítani kellett a hanyagokat, irá­nyítani a szorgalmasokat és összhangzásba kellett hozni a házi olvas­mányokat az iskolai tanulmányokkal. Spitkó jól ismerte a vidéken lakó tanárok fel-felhangzó panaszát, hogy hiányzanak a kellő könyvek az önművelésre, a szükséges segéd­eszközök az irodalmi munkálkodásra. Egyre-másra hozatta a neki és az ő példáján felbuzduló kollegáknak szükséges könyveket a fővárosi könyvtárakból és évről-évre egyre szaporította a tanári könyvtár phi- losophiai, paedagogiai, philologiai, történelmi, stb. osztályok polcait. De nemcsak szaporította azokat, hanem gondosan át is olvasta az ott álló könyveket. Ma is számos könyvben látni a lapok szélein az ő apró, gyöngyszemű írásos megjegyzéseit, talpraesett észrevételeit. Az ő idejéből valók Schrader, Wilhelm, Hirzel, Überweg, Kummer, Schil­ler, Wundt, Biese, Ostermann, Paulsen, Lange, Schmidt, Klinghardt Nohl, stb. stb. munkái, továbbá „Blätter für höheres Schulwesen', a „Paedagogisches Archiv“, a „Jahresberichte über das höhere Schul­

Next

/
Oldalképek
Tartalom