Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1911

itt megpihentünk és 6 órakor gyalog mentünk le a csorbái állomáshoz, honnét visszatértünk főhadiszállásunkra Fel- kára, hol pihenőre tértünk. Nem kellett senkit sem elringatni.

Julius 2-án reggel *4 7 órakor búcsút vettünk Felkától, hol a Krompecher-féle turista-telepen jó és elég olcsó ellátásunk volt és a poprádi állomásra siettünk, hogy onnét egész napi útunkat a Vág-völgyön át Pozsony felé vegyük. A Vág-völgye szép, de minket, kik előzőleg a Hernád-völgyön jöttünk, nem lepett meg ; többet vártunk a hire után. De azért itt is voltak egyes szép részek. Több várromot is láttunk, különösen tetszett a trencséni vár.

Lipótvárig személyvonattal mentünk, de ha útunkat azzal folytattuk volna, így Lipótvárott négy órai várakozásunk lett volna és Pozsonyba éjfélkor értünk volna. Ezt elkerülendő, a vezető tanár előző napon sürgönyileg kereste meg a lipótvári állomásfőnökséget, hogy a bécsi gyorsvonathoz III. oszt. kocsit csatoljanak.

Nem mulaszthatom el, hogy ez úton is köszönetét mondjak az előzékeny állomásfőnöknek, Rózsa I.-nek (szegedi ember), ki az üzletvezetőségtől kieszközölte, hogy fenti kedvezményben részesültünk. így azután esti s/48 órakor értünk Pozsonyba, hol az állomáson a vezető tanár régi ismerősei: Kürschák Endre, felső keresk. iák. igazgató és kedves két leánya Frencike és Piroska, Szomor J. és kedves neje Szabó Ilona, Greiner Mihály és Márton B. felső keresk. isk. tanárok fogadtak és elkísértek szállásunkra, az „Arany Szarvas“-ba.

Itt elfoglalta mindenki a kijelölt helyét.

Másnap (julius 2.) reggel 9 órakor Greiner tanár úr szives kalauzolása mellett néztük a város nevezetességeit, úgymint:

Klarisszák gótikus templomát, melynek tornya 5 szegletes és nem úgy, mint a többi, 4 vagy 6 szegletes. Gyönyörű csipkedisszel van ellátva. Megnéztük a régi idők* beli parlamentet, a „tűkörtermet“ ; azon házat, melyben az 1805-iki pozsonyi békét kötötték az Auszterliczi vereség