Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1910

9 kedves ifjúságnak, mert ez a zászló, mint maga az ősi száz éves intézet, Szent Imrének s Magyarország Nagy- Asszonyának védő palástja alatt, előttük a vallásnak, tudásnak s a törhetetlen haz-i fiságnak utait mutatja. Az intézet régi szelleme emelje magasba a zászlót. S midőn kitűzzük azt száz esztendőnek, elmúlt nagy idők­nek magas ormaira: büszkén tekinthet onnan múltba, jövendőbe. Büszkén tekinthet a múltba, mert azok a szellemi erők, kik száz esztendő leforgása alatt, nem egyszer a maga életéért is küzdő intézetből kisarjadtak, kik közül számtalan sokan a föld porával már újra elvegyültek, nem hoztak szégyent erre a városra soha. — Akik itt maradtak szülőföldünk határai között, azok a száz év előtti Félegyházából a mai Félegyházát teremtették. Akik elszakadtak innen, ahová dobta őket az élet vihara, meg­álltak helyüket emberül. Közülök nem egyet megáldott az Isten keze, hogy szerte e hazában nagy nevet vívtak ki maguknak, dicsőséget városunknak. De boldog bizalommal tekinthet a zászló a jöven­dőbe is, melynek gazdagon viruló reménységei most alája csoportosulnak. Akik ma itt állnak s akiket a Gondvise­lés majd alája szólít, azok a versenyt győzelmesen álló tanári kar vezetése alatt bizonyára nem lesznek hirte­lenek a zászlóhoz, melyet atyáik, nagyatyáik szelleme leng körül. Fel tehát a zászlóval! Hadd lengjen bátran szaba­don ! A múltakért Istennek hálát adva, a jövendőkre áldást kérve, induljon el rendeltetése útján, Isten dicső­ségére, haza javára, városunk fiainak boldogulására. Most már a felszentelt új zászló előlvitele mellett vo­nult az ünneplő közönség a templomból a főgimnázium udvarára, hol az e czélra emelt díszsátorban folyt le az ünnepély másik része. A himnusz eléneklése után, melyet a főgimnáziumi énekkar énekelt Haubner Károly énektanár vezetése mel­lett, dr. Molnár Béla polgármester a város nevében mon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom