Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1909
— 7 elleneztetnék, — maradhasson tovább is eddigi állapotában s rendeltessék a kecskeméti piarista-igazgató felügyelete alá. Az 1822. junius 26-iki jászberényi kerületi gyűlés észrevételei az újonnan felállítandó gimnáziumra vonatkozólag a következők voltak: „1. Személyzetének kell állania egy-egy igazgatóból, mely hivatalt azonban állandókig semmi más hivatalhoz nem lehet kapcsolni. — Erre vonatkozólag a tanács véleménye az lett, hogy ha esetleg a leendő plébánosok közül valaki el nem vállalná, fog találkozni a tanács tagjai közül aki e hivatalt elfogadja. 2. Négy tanár, ezek fizetése egyenként 350, a IV-ik osztály tanáráé 400 conventionalis forintban állapítandó meg. — A tanács e fizetést sokalja, mivel az ungvári gimn. tanároké is csak 200 frt, 16 öl fa és szabad lakás, minél a félegyházi tanároknak most is több a fizetésük. 3. Szükséges gondoskodni állandó hittanárról, iskola gondnokról és azok illendő fizetéseikről. — Erre nézve pedig a tanács véleménye a következő: „úgy hisszük, erre nem fognak bennünket felsőbb helyről szorgalmazni, mivel eddig is egymást felváltva vezették a tanárok a tanítványokat vasár- és ünnepnapokon a templomba s az iskola- szolga is egy volt eddig a templomszolgával s igy gondoskodni továbbra is jussa van a tanácsnak.“ 4. Mutassa ki a tanács érderaes-e a kis gymnasium ily nagy költségekre s mennyi a helybeli ifjak száma? A tanács a következő kimutatást közli: 1812/13—1822-ig, tehát 10 év alatt volt 461 helybeli, 95 pesti és budai cseregyermek, kik hasonlókép helybelieknek vehetők és 225 idegen, részint kosztos, részint tanításuk után élő ifjak, tehát összesen volt a tanítványok száma 781. Továbbá meggondolván azt: hogy „mennyi költségeibe kerülhettek volna a szegény atyáknak csak a helybeli 566 gyermeknek is idegen földön való tanítása, mely pénz azonban az iskolák helyben létökkel azok is itt maradtak s végül megfontolva mennyi hasznot hajt némely privátások és kosztosok tartása, kérdésbe sem jöhet többé ezen institutum hasznos
