Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1900

- 53 az elintézetlen ügyek száma halomra nő, törvény kijátszva, jog lábbal tiporva, a szegény nép egyes hatalmaskodó nagyok önkényének a német zsoldosok rablásáinak kitéve, nem csoda, hogy fölkiált: „Oh istentől megátkozott gubernium, boldogtalan haza.“1

A milyen volt a gubernátor olyan volt a gubernium leg több tagja; délelőtt még unalomból is foglalkoztak talán államügyekkel, de déltől kezdve, mint Bethlen Írja, ur, főember, tábla mind részeg.

És azalatt, mig az urak mulatnak, a szegény nép görnyed a tehertől ; hogy mi minden követte a német kormányt, mely eddig ismeretlen volt Erdélyben és mit állott ki a nép azt legjobban jellemzi Cserei krónikájában. „A szegény nemes emberek nagy szenvedésben valának — Írja Cserei — mert csak azoknak a jószága adózott, s húzta a közös terhet, azokon volt örökké a a marsus és a quártély; az urak a maguk jószágát oltalmazták, a quártély alul eximiálták, a jószágokon való rovatalokat magok lerótták. Nem volt kinek panaszolni, csak nyegtenek, s az égre fohászkodtanak. Az executor németek a szegénységet csigázták,

kínozták, kötözték, verték, sós vízzel itatták a pénzért

............

Elég követséget küldöttének Béesbe, eleget sirtanak, könyörög- tenek, nem volt semmi haszna, csak hazugságnak vélték, azt tudták, Erdélynek is olyan bővön a pénze, mint más országoknak* holott egész Európában péztelenebb hely nincs Erdélynél. Mert ennek semmi kereskedése más országgal nincsen, a mi bora, búzája, s egyebe terem, maga eonsummálja, sehová sem viheti, nem lévén hajós vize ; a mi egyébb közönséges jövedelme volna pedig, mint a harminczadokról, arany, kéneső, ezüst bányákról, sóaknákról, melyekből a török idejében, noha csak 80000 tallér volt az annalis adó. jobb részint pótolták ki, most a német directió alatt fiscus szamára megyen s két három ember gazdagon költöződik vele, közönséges szükségre semmi sem fordíttatik bélőle.“2

így ir a krónikás. Siralmas, nagyon elszomorító képe ez Erdélynek a gubernium alatt! Bécs egy szebb jövővel kecsegtető, s talán Básta ideje sem volt ennél zordonabb. A föld a

1 Mill, tört.: VII 531.; Bethlen M : II. 183 —

276—277.

2 Cserei: Hist