Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1895
16 Az 1885-dik évben a növendékek száma 87, 1886-ban 91, 1887-ben 89, 1888 ban 102, 1889 ben 124, 1890-ben 145, 1891-ben 157, 1892-ben, vagyis az V-ik osztály megnyíltakor 191, 1893-ban 253, 1894-ben 287, 1895 ben pedig, midőn a nyolcz osztályúvá fejlődött intézetben első alkalommal ejtették meg az érettségi vizsgálatot, már 314re emelkedett a beirt növendékek száma. Az intézet fennállása óta az 1888-ik évig alig emelkedett a létszám 100-ig. A megelőző évi létszámhoz viszonyítva 1886-ban az emelkedés 13, 1889 ben 22, 1890-ben 21, 1891 ben 12, 1892-ben 34, 1893-ban a legmagasabb 62, 1894-ben 34, 1895-ben 27. így tehát egy évtized alatt, vagyis az 1885-ik évi létszámmal egybevetve az 1895-iki létszámot az emelkedés 227, lévén a tanulók száma 1885- ben 87, 1895-ben pedig 314. Mindazáltal az intézet fejlődésére, mint fentebb említettem, az 1883-ik évi középiskolai törvény intézkedései voltak felette jótékony hatással. Ezek között legelső sorban kell megemlékeznem a főigazgatói intézményről. Régebben is volt ugyan az intézetnek főigazgatója, de csak papíron. Nyoma van a többi között annak is, hogy a nagynevű Kazinczy Ferenczet nevezik ki, azonban nem nehéz elképzelni, hogy mér. nem látogathatja meg iskoláinkat soha sem; az akkori közlekedési viszonyok mellett nagy kerületében a közvetlen felügyelet határos volt a lehetetlenséggel. A budapest-vidéki tankerület főigazgatósága bizatik meg intézetünk felügyeletével. Nehéz körülmények között kezdik meg működésüket az első Ízben kinevezett főigazgatók; ugyanis a város képviselőtestülete nagyobbrészt oly elemekből állott, a mely semmikép sem tudott felemelkedni a helyzet magaslatára, semmi sem volt nehezebb, mint ezzel a közgyűléssel bármily csekély összeget is megszavaztatni, kiváltképen pedig tanügyi czélra. Az elöljáróság tagjai meg nemcsak hogy nem iparkodtak jobb irányt adni e maradi felfogásnak, hanem ők voltak legtöbbször ennek legbuzgóbb szószólói részint az összeköttetések, részint a miatt, mivel csak igy hitték magukat biztosítva állásukban. Say Móricz az első főigazgatója intézetünknek oly hatáskörrel felruházva, melyben tenni módja és alkalma van. Mindenek előtt nagyobb odaadást követel a felügyeletben, ezért sürgette, hogy az intézeti rendes tanárok közöl bízzon meg valakit a fentartó hatóság az igazgatói teendők vitelével; ugyancsak a törvény szavainak szigorú alkalmazását sürgette a tanári állások betöltésében, de ép ebből kifolyólag a legelső tennivalókép hangoztatta a tanári fizetés rendezését is; nem hagyta szó nélkül a könyv- és más szertárak hiányosságát sem, ezek megteremtése végett kívánta, hogy bizonyos
