Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1893
5 a szabadságharcéban való szereplése, a mikor is a nemzetőrség tényleg szembe szállott az udvar eszközével, a rendes hadsereggel, midőn az megtámadta a kivívott eredményeket. A nemzetőrség harcztérre való küldésére a 48-iki kormányt a horvát és szerb magyarellenes mozgalmak kényszerítették. A pesti radica lis kör Wesselényinek vészt hangoztató beszéde után már ápr. 30-án elkerülhetetlenül szükségesnek tartotta egy hadsereg felállítását, melyet országos toborzás útján önkéntesekből kell megalkotni. A ministerelnök tehát, ki a már kinevezett hadügyminiszter megérkezéséig a honvédelmi ügyeket vezette, máj. 16-án a „hazafiakhoz“ kiáltványt bocsátott ki egy 10.000 főnyi rendes nemzetőrsereg felállítása iránt. így alakult meg az első 10 zászlóalj gyalogból és 1 üteg ágyúból álló „rendes nemzetőri sereg“, melynek tagjai 3 évi szolgálati időre kötelezték magokat, s mely seregnek a hazában állomásozó cs. kir. csapatokat kellett erősíteni és így a rendet helyreállítani, a szerbeket legyőzni és Horvátországnak imponálni. Ez a sereg az első 10 honvédzászlóalj, az első honvédsereg.3) E többnyire müveit ifjakból összegyűlt sereg felállítása azonban nem zavarta a házi nemzetőrségnek a megyékben való szervezését.4) Később, a hazát fenyegető nagy veszedelem érzetében az országgyűlés jul. 11-ikén Kossuth Lajos lánglelkü beszédére egy 200.000 főből álló sereg felállítását és e sereg költségeinek megadását határozta el. E határozatot azonban a király nem akarta sanctionálni, s így a haza megmentéséül ismét a nemzetőri intézményhez fordultak, mint olyanhoz, mely már szentesített törvényes alapokon nyugodott. Magyarország a haza belső fegyveres ellenségei ellen egyelőre ez intézménynyel segített magán; s midőn később, szakítva a legalis alappal, királyi sanctio nélkül is törvénynyé lett a 200.000-nyi s) A »vernie« nerazetőri sereg“ nevet mihamar elveszítették. A nép már kezdettől csak honvédeknek nevezte őket, majd a hivatalos nyelv is. 4) Az ifjúság és a polgárság óriási részvétele mellett alakultak ezek a márcziusi nagy napok lélekgyujtó hatása alatt : legelőször Pozsonyban márez. 14-éu, még a törvény tárgyalása közben, mindjárt rá márez. 18-án Pesten és Budán. Példáikat követ ték a megyék és városok. E nemzetőrseregek szerepe egyelőre, úgy julius—augusztusig kizárólag rendőri volt.
