Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
Semmiképen sem lehet áldásos ezen vidékre. Délről és keletről jókora hegységek állják el az utat a tengerről jövő légáramlatoknak. A keleti és részben még a déli partokon is a meleg tengeráramlás folytán elegendő vizpára van a levegőben, de az ezen partokon végig húzódó hegységek megfosztják attól a Kalahari sivatag felé irányuló délkeleti passzátszelet. Nyugaton a part mentén délről jövő hideg sarki tengeráram (vagy talán jobban mondva hideg tengerparti viz)1) folytatja útját észak felé és úgy az innen a szárazföld belsejébe törekvő délnyugati monszunszél már keletkezésénél fogva vizpárában szegény, azonkívül a tenger és szárazföld között uralkodó hő- mérsékleti különbségek oly nagyok, hogy csapadék nem keletkezhetik. Az esőhiány nemcsak a szárazföld belsejében, hanem közvetlenül a tengerpartokon is nagy mértékben érezhető. Hogy a Fokvárosban és ettől északra egészen az Orange folyóig mégis tűrhető esőzési viszonyok mutatkoznak, az egyrészt a Mozambique áramnak tulajdonítandó, a mely a Fokvárosig érezteti melegítő hatását, másrészt pedig a hegységeknek, a melyek a tenger felé eső oldalukon a vizpárát sűrűsödésre kényszerítik. A nyugati partokon a 18. dél, sz*él. foktól északra a délkeleti pasz- szátszél irányából eltérítve, mint délnyugati szél jelenik meg a partokon. Minthogy ezen szélesség alatt a déli hideg sarki tengeráram vizének hőfoka már jóval magasabb és mivel továbbá a szárazföld már nem sivatagszerű, a hőmérsékleti különbségek sem oly nagyok, mint odább délre, minek folytán bő esőzések nem tartoznak a ritkaságok közé. A keleti partokon a délkeleti passzátszél szintén téritéttek el az irányából és keleti, sőt északkeleti irányt mutat. Eszak-Amerikában a Colorado folyó vidékén el*)Krüiamel, Der Ocean, Leipzig, 1886, Seite 238. 3*
