Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
28 minősége folytán légnyomásmimmum keletkezik. Ez maga felé vonzza a szomszédos, különösen az északi területek levegőjét, a mely a forró síkságon harmat- pontjától mindjobban távolodik és még a Pamir fen- sikon sem okozhat csapadékot, mert mindenütt szárazföldről jön. A Pamir fensik Wojeikof térképén a subtropikus esőővhöz számittatik, azaz téli esői vannak. Egész nyáron át északi szelek fújnak, azonki- vül idáig hatol a Zaharából jövő száraz délnyugati antipasszátszél. Mindkettőkeletkezésének helye következtében nem alkalmas csapadék képződésére. Télen a sikság erősen kihűlve, hatalmas légnyomásmaximumot hoz létre, a melynek folytán a síkságról indul meg az áramlás és igy ismét nem képződhetik csapadék. Hogy a sivatagok öve egészen az Arabiai tengerig húzódik le, annak tulajdonítható, hogy nyáron a légnyomásmimmum idejében Egyptomból és Arábiából száraz antipasszátszelek fújnak, továbbá pedig annak, hogy az Arábiái tenger levegője Elő-India és az Indus folyó vidéke felé veszi útját és vizpáratar- talmának egy részét annak jobb partján lévő hegységen hagyja. Az Indus folyó balpartján elterülő sivatag melegítő hatása folytán a levegő megritkul és tovább északkeletnek egészen a Himalayáig halad. Wojeikof kitűnő buvárlataival (Atmosphärische Circulation) kimutatta, hogy Ázsia magas hegységek által körül vett felföldjei, sikságai és sivatagjai főokát képezik a keletázsiai monszunszelek állandóságának és a sarki légáramlatok gyengeségének. Nyáron, mikor a közép-ázsiai síkságokon a légnyomás a nagy felmelegedés folytán hosszabb időn át 74Í) mm. alul is van, minden oldalról levegő tódul be, hogy a támadt hézagot kitöltse. Délről és keletről legerősebb az áramlás, mert ott a hűvösebb tenger magasabb légnyomásával legközelebb van. Nyár közepéig
