Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1885

12 eposi versmértékhez legközelebb álló distichon a legal­kalmasabb. De nyelvre nézve is alkalmazkodik az elegia az eposlioz. Az elegiát három korszak szerint lehet megkülön­böztetni azon törzsek után, a melyek azt mivelték, ezek pedig: az ionok, az attikaiak és az alexandriaiak. Ala­pitója Kabinos, a legrégibb görög elegiakölto ; az ő ele- giái részint harcziasak, részint politikai jellegűek. Utódai : Tyrtaios, Solon és Theognis; mivel pedig a politikai elegia beszokott szőni közbe-közbe rövid mondatokat, sententiákat, az úgynevezett gnómákat, azért e költők gnóma Íróknak is neveztetnek. Idő folytán az elegia a politikai térről a magánélet szerény köreibe vonult vissza, a miből azután három neme keletkezett az elegiának, úgymint: a symposion —- vig lakoma—• erotikái — sze­relmes búdal —• és threnos — szomorú dal. A görög elegia nagy befolyást gyakorolt a római köl­tőkre különösen Propertiusra. Az elegiák — kivált a politi­kaiak — nagyobb nyilvános gyűlések alkalmával, vig lako­mákon, bizalmas körökben adattak elő. Az emelkedett élénk előadást fuvola hangszer kisérete mellett szokták volt be­vezetni és itt-ott megszakítani. Az elegiát a köztársaság vége felé kezdték mivelni a rómaiak; Catullus megkezdi, őt követi Cornelius Gallus, legkiválóbb alakok e tekin­tetben Tibullus, Propertius Ovidius. Az elegia még a ke­reszténység első századában is, mint divatos költészet szerepelt, különösen a szerelmi elegia dolgoztatott föl ez időtájban. Versmértéke, a mint fentebb érintettem volt, a dis­tichon. A görögök ezt a különös versalakot használták szomorú dalra, vagyis az elegiára, a melyet zenekísérettel szoktak énekelni és az epicus hexametertől kölcsönözték. Ennyit elegendőnek tartok közölni a tanulókkal az elegia költészet keletkezésének történetére nézve. Most a költő életrajzát és műveinek ismertetését s jellemzését adom elő meglehetős rövidséggel. Albius Tibullus, jeles római elegiakölto, Horatius és Ovidius barátja, egy tiszteletreméltó lovagcsaládból szár­mazott, a mely valószínűleg a polgári viszályok követ­keztében vagyonának nagy részét elvesztette. Szüle­tésének ideje (195 u. e. vagy 59 Kr. e. s meghalt 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom