Kis Dongó, 1964 (25. évfolyam, 3-24. szám)
1964-10-20 / 20. szám
A “Kis Dongó” uj cime: C/O “Kárpát” Publishing Co. 5705 DETROIT AVENUE Cleveland, Ohio 44102 Cs. P. ____ ____ Híradó tfBfc 303 Maple KisDoncö' Vol. 25. évfolyam. CLEAN FUN — Cleveland, Ohio — 1964 október 20. — 20. szám. Katika rettenetesen nyafog. — Mi bajod, kisleányom? — kérdi a mamája. — Fáj a fejem. ■— Na ne sírj, majd elmúlik. Katika pár perc múlva újra kezdi. — Na mi a baj már megint? — Kérdi a mamája. — Most a hasam fáj. — Légy okos, kisleányom és ne sírj, majd az is elmúlik. Újabb nyafogás és a mama újra kérdi: — Most már megint mi a bajod kisleányom? — Most, — most fáj a lábom. — Na, de igazán, kisleányom, légy türelmesebb és igyekezz elaludni, majd elmúlik. A gyermek rövid ideig csendben van, de aztán újra sírni kezd. — Ejnye, de mi a bajod már megint? Katika szipákol egy nagyot, aztán keserves hangon mondja: — Mamikám, most már az egész gyerek fáj.-------------------------A skót feleségével kinéz az ablakon. Egyszerre csak elveszti az egyensúlyát és lezuhan. A felesége kétségbeesetten kiabál utána:-— Fiam, vigyázz, hogy ki ne essen az órád.-------------------------Egyik kisebb államban, ahol a nyomor már majdnem tűrhetetlen, egy külföldi újságíró egy kollegájával sétál. — Látja, kérem, — mondja a hazai újságíró, -—1 ez az utcaseprő itt érettségizett ember. — Szegény. — És az a sofför ott, az is érettségizett embex. — Szegény. — És ez a hordár, ez is érettségizett ember. — Szegény. Majd tovább sétálnak. A külföldi, hosszas gondolkodás után megkérdi: — Na és mondja kérem — ki nem érettségizett ember maguknál? — A kultuszminiszter.--------------------------A mama és gyermeke leszállnak a villamosról. A mama ijedten kérdi: — Hova tetted, kis fiam, az amerikai mogyoró héját, amit ettél? Csak nem dobtad le a földre? — Óh ne félj, anyukám, nem csinálok én ilyet, a mellettem ülő bácsinak a zsebébe raktam az egészei. KEDVES OLVASÓINK Kedves Olvasóink szives elnézését kérjük a “KIS DONGÓ” október 5-iki számának késése miatt. Lapunk ugyanis Michigan államból Ohio állam, Cleveland városába telepedett át s a különböző államok és városok, különböző adminisztrációja késleltette a postai szállítást. Mégegyszer elnézést kérünk — a rajtunk kivül álló okból származó — késésért. Tisztelettel a KIS DONGÓ KIADÓHIVATALA — Hogyan lehet az, édesem, — kérdi az egyik asszony a másiktól, — bogy annak ellenére, hogy a te férjed a legfukarabb ember az egész városban, mégis mindég tele vagy pénzzel? — Roppant egyszerű, drágám. Tudod, mi gyakran veszekszünk és olyankor megfenyegetem, hogy most meg azonnal haza utazom a mamámhoz. Minden alkalommal azonnal ideadja az útiköltségemet.---------------------------------Fiatalasszony ebéd után igy szól az urához: — Drágám, nekem holnap lesz a születésnapom. — Nem baj, drágám, — mormogja szórakozottan a férj az újság mögül, — majd elmúlik.-------------------------Varjuné beteg, elmegy az orvoshoz és azzal a hírrel jön haza, hogy az tengerilevegőt ajánlott neki. Varjú megvakarja a fejét, látszik irtó súlyos gond neki az asszony betegsége, de aztán hirtelen öröm ül az arcára, felugrik és igy kiált fel: — Megvan! — Mi van meg? — Hát a tengeri levegő. Nézd szivecském, veszünk egy heringet és beletesszük a ventilátorba.---------------------------Egy festő műtermébe képvásárlás céliából beállít egy jómódú kereskedő: — Hogy ez a kép? — kérdezte rámutatva egyikre. — Ezer dollár. — De kéren, — szólt a kereskedő indignálódva, — ön olyan árakat kér a képeiért, mintha már legalább háromszáz éve halott lenne! 3m» Városi emberek kimennek falura. Ott beszédbe elegyednek a gazdákkal. Az egyik ember megkérdi a gazdát: —- Mondja csak, gazduram, volt-é az idén sok hó? — Hó? Hát az vöt ippen elég, hanem tudja, a szomszédomnak még sokkal több vöt. — Ne mondja, hát az hogy lehet? — Hát tudják, annak sokkal nagyobb a kertje, mint az enyém.--------------------A skót házaspár nászuton van. Egy cukorka-üzlet előtt mennek el és a férj vásárol egy tábla csokoládét. Felbontja és ketté töri, felét kiveszi és a másikat szépen visszacsomagolja, majd igy szól: — Ezt tedd el, édesem, majd jó lesz a gyermekeinknek! —-----------------------A skótot meglátogatja egy barátja. Mikor bejön a szobába, az az első szava: — Rémes, hogy itt milyen hideg van. .—- Bocsáss meg, — mentegetődzik a skót, — de nem tudtam, hogy jönni fogsz és azért csak egy személyre lett befütve. 1964 — Ezüst jubileumi Evünk — 1964
