Kis Dongó, 1964 (25. évfolyam, 3-24. szám)
1964-06-20 / 12. szám
8-IK OLDAL Kis Dongó 1964 junius 20. Göre Gábor leveleiből A FÖSZÓGABIRÓ MÖG A SEJÖM PETE Lyó egésségöt és hasolló lyókat kivánck továbbá a főszógabiró sorra járta a télön a kösségöket, oszt aszondi hát itt van-e valami baj? — Nints mondok, tsak a zadó nagy. — Hát aszondi a köz egésség hogy áll? Mondok, aki egésségös, egésségös, aki pedig beteg, hát fekszik. Máskor is tsak úgy vót. — Hát aszondi a himlő lyár-e erre? — Nem igen mondok. — Aszondi elröndölte-e kend, hogy a zablakokat mindön nap készör kinyissák? — Nem én mondok. — Hát aszondi nem olvasta kend a röndöletömet? — Olvastam mondok. — Hát aszondi akkor mér nem nyittat ablakot? — Azér moldok mer nem lőhet. — Aszondi mér nem lőhet? — Azér mondok mer bé vannak szögelve. — Aszondi mér vannak beszögelve? — Azér mondok, hogy a hideg be ne eresztőggyék a szobába. — Hát aszondi havat se söpl’et kend. Nem elrendöltem-e hogy mindön ház elől söpréssé el kend a havat? — Mondok minek a? Ha elsöpretem is, mögen esik. — Aszondi akkor mögen el köll söpretni. — No mondok akkor agyon is vernének engömet, ha ijen hijába való dologgal terhelném a kösségöt. A hó úgyis elóvad magátul, ameddig mög tart, taposunk benne utat röndösen. — Hát aszondi a tavaszon küttem kendnek egy pár 100 ezör sejem petét, hát avval mi lőtt? — Nem kelt ki mondok egy se a sok közül. — Hogy lőhet az? Tán hideg hejön tartották. — Dehogy is mindok, elvetöttük mink azt Szent György nap után rödösen, jó fődbe. — No aszondi itt a szamárság, mer nem növény az, hanem hernyó. — No mondok, ha hernyó, akkor jobbis ha nem kelt ki. A zidevaló hernyót se győzzük pusztitani. Ette a szógabiró urat a mérög, de hogy osztán jó malatz petsönyével vendégöltem mög, hát tsak eltsöndesödött. Magyarázta is osztán, hogy hogyan köll a sejöm petét kikőttetni, fölnevelni, de mondok magamba nem természete az a magyarnak, hogy hernyót abrakojjon. Mejhöz hasolló lyókat kívánok Göreg Gábor, biró ur. Legolcsóbb és legszebb ajándék “Kis Dongó” előfizetési dija egy egész évre csak 4 dollár. LEVÉL AZ NAGY SZÖRÖNTSÉRÜL Lyó egésségöt és hasolló lyókat kivánok, nem ojat mint neköm van, mer hogy im a nyájas tavaszi üdő lömelegittötte rulam a szűrt, én bizony a zalsó dűlőre is annélkül möntem ki, fődet mértünk a zalsó dűlőn, oszt azután mikor béborult, akkor lyutott a zeszömbe a régi közmondás, hogy mig a kendörmag a zsákba, a zembör is a ködmönbe maraggyon, igy esött rám a baj. Valami három napig tsak elnyögdétsöltem magamba, oszt magam szabtam mög a zorvosságot is, hogy mondok a zanynyukomnak, hogy valami könnyű ételt főzz néköm, tőtött káposztát mög fokhagymás rostéjost, vörös bort kéress a komátul, hát a koma adott is, oszt ivott velem a betegágyam mellett röggelig, verrasztott valameddig birta, aztán mög a ládára fekütt, de mán akkor féllábbal kifelé állt a lélök belőlem ojan kutyául vótam. Akkor a zasszony futtat a doktorér hát az mög is érközik délbe, összevissza tapogat, mög a nyelvem nézi oszt aszondi no gyesznó nagy baj, nem tudom föl kél-e ez még valaha. Avval neki ül oszt iri a retzeftöt tsak úgy sertzeg a tolla. A zannyuk bőg mint az bornyu, a Kátsa könnyvezik mint a párás ablak, de még a kutyám is vonyitott odaki. Aszondi Durbints sógor a doktornak, hogy tekinse mög a zü lovát is ha mán itt van, mivelhogy azis dögrováscn van mán három napja. A doktor körül szemléli a lovat, oszt annak is mögiri a retzeftöt. — No aszondi két nap múlva mögen ide nézők, addig mögválik, hogy használ-e a zorvosság van sem? Avval elhajtat. A sógor a tarisznyába töszi mind a két retzeftöt, külön a ló retzeftöt külön a zembör retzeftöt oszt elncsziti Kátsát a j városba. A Kátsa mög is tér estére oszt hozi a két üveg orvosságot. — Mejik a zenyim? mondok. — Nem tudom, aszondi, tessék kiválasztani. — Hát mondok bizonyosan eza nagyobbik, mer ezön pötsét is van. No keserű vót mint a zátok, verje mög a ragya, de mán ahogy lötsuszott, mingyán észrevöttem, hogy hasznosan tsikari a belső részemöt. Harmadnapra éppen föl akarok kelni, mikor bétoppan a doktor őzt összetsapi az kézit. — Aszondi hegy mitsoda üveg ez itten? — Mondok hát a zorvosság. — Ezt itta kend? igy ordit. — Hát persze hogy ezt. Tsak leroskad a székbe oszt összetsapi a kézit, aszondi ezt én a lónak Írtam. ‘ Éppen akkor lép be Durbints sógor is, ráront a doktor, oszt aszondi: — Hová tötte kend a másik orvosságot? — Aszondi a sógor, béadtam a lovamnak ö. m. a f. mög is döglött tüle. — No mondok hát mögen neköm vót igazam ebbe is hogy a két orvosság közül ki tuttam választani a neköm valót. Mejhöz hasolló lyókat kivánok Göre Gábor, biró ur. ----------------------------AHHOZ SEMMI KÖZÜNK Amikor Rákosi Mátyás a háború után Amerikában járt, megkérdezte Truman elnöktől, hogy mennyit keres náluk egy dolgozó? — Hetenként 60 - 70 dollárt. — Mit költ ebből lakásra, élelmezésre, ruhára? — 30 - 40 dollárt. — És mit csinál a többi pénzzel? — Ahhoz semmi közünk, — válaszolja Truman. Majd hozzáteszi: — De mondja csak, Mister Rákosi, mit keres maguknál egy dolgozó? — Hetenként körülbelül százötven forintot. — És mibe kerül a megélhetése? — Hetenként kétszázba. Truman elcsodálkozik és megkérdi, miből fedezi a magyar dolgozó a különbözetet? Mire Rákosi igy felel: — Ahhoz semmi közünk . . .--------------------------------ÖNÁLLÓ ŐSÖK Egy magyar emigráns azzal dicsekszik a losangelesi golfklubban, hogy őseit az Árpádházi királyok koráig vezeti viszsza. Valaki epésen megszólal: — Talán már Noé bárkáján is ott voltak? A kérdezett szórakozottan felel: — Az én őseim semmiféle ilyen közös utón nem vettek részt. Már a vizözön idején saját családi hajón jártak.--------.-«ej -------IDE IRÁNYÍTOTTA A volt pesti fűszeres jól boldogult az emigrációban. Halála után egyenesen a pokol kapujába megy. Az ördög megkérdi: — Hát te hogy kerülsz ide? — Az adósaimat keresem. Rajtuk akarom behajtani a követelésemet. — Honnan tudod, hogy itt vannak? — Valamennyit ide irányítottam. ELŐFIZETÉSI FELHIYÁS A “KIS DONGÓ” képes vicclap havonként kétszer, — 5-én és 20-án — jelenik meg. — Előfizetési dija egy egész évre csak 4 dollár. Amerika egyik legolcsóbb lapja, melyet 25 éve olvas az Egyesült Államok és Kanada magyarsága. A “KIS DONGÓ” minden lapszámában hozunk két folytatólagos regényt, vicceket, tréfás történeteket, szórakoztató elbeszéléseket, külön egy oldalon gyermekeknek való verseket és oktató meséket, — azonkívül magyar nóták szövegét és minden számunkban egy-egy magyar nóta kottáját énekre és zongorára. Vicceinkben a hangsúly a szellemességen van. Célunk nem mások bosszantása és politizálás, — hanem szórakoztatás. Jelszavunk: “TESSÉK MOSOLYOGNI!” — ITT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK ! — Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 4 dollárt a “Kis Dongó” egy évi előfizetésére és kérem azt az alábbi címre küldeni: Régi előfizető: ........... Uj előfizető: ........... Nevem: ........................................................................................ Utca, box: ................................................................................. Város: ....................................................................................... Állam: .......................................................................................... — Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. — • • • • 1964 EZÜST JUBILEUMI EVÜNK 1964
