Kis Dongó, 1964 (25. évfolyam, 3-24. szám)
1964-06-05 / 11. szám
1964 junius 5. 7-IK OLDAL Kis Dongó Bekvando aranya “Kis Dongó” regény Veszedelmes kalandok a vademberek között az őserdőkben. De mindent vállalnak a szerencsevadászok. (Folytatás.) Visszautazásunkkor atyja megbetegedett s teherhordóink cserbenhagytak bennünket. A bennszülöttek üldözőbe vették, mert megbánták az engedély kiadását. Nem egyszer kellett velük megküzdenem, sokszor hatan is álltak velem szemben, mialatt atyja öntudatlan állapotban feküdt lábaimnál. Az igaz, hogy otthagytam a bokorban, de ezt az ő kívánságára tettem és azért, mert azt hittem, hogy haldoklik. Ez volt egyetlen lehetőségem a menekülésre és én ezt fel is használtam. Ekkor bizonyos Da Souzatól pénzt kellett kölcsön kérnem, hogy Angliába jöhessek és itt, Londonban társammá kellett tennem, hogy az engedély kihasználására társaságot alakíthassak. Egy nap összevesztünk, azon a napon, amelyen önt megismertem s ekkor tudtam meg, hogy atyja még él. Afrikába utaztam, hogy magammal hozzam. Vagyonáért való irtózatos aggódással követett Da Souza, mert hiszen ha az ön atyja megkapja, ami őt illeti, akkor a portugál elveszti vagyonának felét. Atyját betegen találtam és szellemi képességeinek is csak alig volt birtokában. Mindent megtettem érte, amit csak tehettem és az ország belsejébe indultam azzal a szándékkal, hogy visszatérőben magammal hozom. Közben meggyógyult és az a gondolata támadt, hogy egyedül menekül vissza Angliába, még az én visszatérésem előtt. így került Da Souza keze közé, aki lesett rá és akinek sötét okai voltak rá, hogy öt elrejtse. Még idejében megmentettem a biztos haláltól, házamba hoztam s orvosokat, ápolónőket hivattam ágyához. Az volt a szándékom, hogy amint látogatókat fogadhat, önt ide hivatom. Meg kell vallanom, hogy eltitkoltam őt és pedig egyszerűen azért, mert társaságunk enélkül jogilag teljesen lehetetlenné volna téve. Hiszen részvényeseink érdekeire is kellett I JOHH MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EAGLE G. WAGNER, temetésrendező 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI 2-1555 gondolnom. De már hetekkel ezelőtt megterveztem egy szerződést, amelyet aláirtam és amely az ön atyját ugyanolyan nagy részesedésben részesiti a vállalatból, mint engeinet. Ez a szent igazság és ha nem is olyan dolog ez, amelyre büszke lehetnék, mégsem látom be, miként cselekedhettem volna másként. Hisz-e ön nekem, vagy az ellenem szóló bizonyitékoknak ad igazat? Irene felelni akart, de Francis egy kézmozdulattal megakadályozta. — Ahogy én képzelem a dolgot, azt már elmondtam az ön hátha mögött, — mondta fagyosan. — Ezért tehát igazságosnak tartom, hogy ezt az ön füle hallatára megismételjem. Elbeszéltem Wendermot kisasszonynak, hogy önt Bekvandoban ismertem meg és ugyanitt ismertem meg a szerződést is, amely úgy szólt, hogy aki túléli a másikat, mindent örököljön. Felhivtam Wendermot kisasszony figyelmét arra, hogy ön élete virágjában áll és a legjobb egészségnek örvend, mig az ő atyja a sir szélén áll és az alkohol ördögének karmaiban vergődik.Azt is elmondtam, hogy hamis játékot szimatoltam. Elbeszéltem továbbá, hegy ő az ön Afrikába való érkezésekor eltűnt és hogy ön még pár nappal ezelőtt is azt mondta nekem, hogy nem tudja tartózkodási helyét, így jellemeztem én az esetet, az Ítéletét pedig rábízom Wendermont kisasszonyra. — Rendben van! — kiáltotta Trent vadul. — Az ön előadása megfelel a tényeknek, de rágalmazó módon ki van színezve, ön engem úgy befeketít, ahogy csak lehet. Egész életén át hálás volt a leánynak azért a szemrehányó pillantásért, amelyet ez akaratlanul is feléje vetett, midőn szemeik találkoztak. Ekkor azonban a leány elfordította fejét és a férfi szivén jeges áramlat futott át. — ön megcsalt engem. Trent ur . Nagyon fáj nekem, hogy igy csalódnom kellett önben. — És ön ... ön bűn nélkül való? Ön talán sohasem sejtette, hogy atyja talán még életben lehet? ön megkapta Cuthbert ur révén értesítésemet, ön tudott arról a levélről, amelyet atyja küldött velem, napról-napra találkoztam önnel, mivel ön tudta, hogy én atyjának társa voltam. És egyetlen egy alkalommal sem jelezte, hogy hallani akar valamit felőle. Mire kell mindebből következtetnem, mit kell önről gondolnom ? — Az ön ítélete felőlem, Trent ur, teljesen mellékes. Csak annyit mondok önnek: ha én nem ismertettem meg magamat ön előtt, akkor ezt csak annak a bizalmatlanságnak tulajdoníthatom, amellyel ön iránt viseltettem. Az igazságot akartam tudni és ezért mindent kockára tettem. — Látszólagos barátsága tehát csak hazugság volt! Én tehát nem voltam más az ön számára, mint egy gyanús egyén, akit ki kell kémlelni! A leány határozatlanul tétovázott, de nem válaszolt. Az ápolónő kopogtatott az ajtón. Trent parancsoló mozdulattal mutatott az ajtó felé. — Menjenek! Gyanúsíthatnak, amennyire csak akarnak! Hála legyen az égnek, hogy nem tartozom azokhoz a körökhöz, amelyekben a férfiak követ hordanak a szivük helyén, a nők pedig angyalt színlelnek! A férfi és a nő elhagyták a szobát. Trent egy székre roskadt. Bent pedig zokogva fonta karjait leánya köré Monty. NEGYVENEDIK FEJEZET. A kínszenvedés vége. Alkonyat táján könnyű szél jött a tenger felől. Fred Davenant tropikus öltözetében kilépett és a megkönnyebbülés hangos sóhajával vetette magát nyugvószékébe. A domb lábánál a város fehér fényei csillogtak. Ma a szokottnál lármásabbnak tűnt fel a város, mert künn az öbölben hajó horgonyzott, amely utasokat és szállítmányt hozott. Fred mögött nehéz nap állott, egyébként ő is a kikötőbe ment volna, hogy lássa, ki érkezett meg és hogy postáját átvegye. Könnyű félálomba esett, mert a nép egész időn át forrón parázslóit és a tenger mormolása olyan volt, mint egy bölcsődal. Hirtelen férfihang verődött füléhez. Felriadt, feszülten figyelt minden hangra. Bizonyára képzelete csalta meg és mégis ... — Trent ur! — kiáltott. — Scarlett Trent ur! Olyan igaz, mint hogy élek! Orvosi receptre készítünk gyógyszereket. — Rendelésre külföldre is szállítunk gyógyszereket. FOLTYN MIKLÓS hazai és amerikai gyógyszerész Telefon: VInewood 2-0832 Delray Pharmacy 8022 W. JEFFERSON AVE. Detroit 17, Michigan. Trent gyorsan feléje nyújtotta kezét. Az örömteljes fiatal hang, mely izgatottságtól remegett, váratlanul meghatotta. Oly jól esett, hogy ily melegen üdvözli, hogy legalább egy embert tud a világon, aki érkezésének örül. Lelke sebes volt és életöröme oda. A hoszszu ideutazás alatt gyakran a hajó korlátjához dőlt és a vízre meredt, mintha ott remélné nyugodalmát megtalálni. Úgy érezte magát, mint egv játékos, aki túlságosan magas téttel játszott és vesztett. — Fred! Egymásba font kezekkel néztek egymásra ketten. A fiatalabbik hirtelen észrevette a másikon a változást. — Mi van önnel? — kérdezte aggódva. — Mégsem lett volna sikere a társaságnak, vagy beteg volt ? — Egyik sem. A társaság virágzik, ahogy én tudom, de a civilizált élet nincsen Ínyemre. Visszajöttem, hogy néhány hónapig itt dolgozzam, ez lesz számomra a legjobb orvosság. — Úgy örülök, hogy viszontláthatom! Minden kitünően megy itt. Ezt a házikót építették nekem. Csak épp a múlt héten költözködtem be. Nem kedves? Hol van a podgyásza? — Nem sok van. Éppen útban van errefelé. Adhat szállást? A másik örömmel invitálta és szolgájával ebédet készíttetett. Előbb azonban Trentnek el kellett őt kisérnie, hogy szobáját megtekintse és nemsokára mindketten asztalnál ültek, amelynél a mérnök vidáman játszotta a házigazda szerepét. Midőn azonban később a tornácon dohányoztak, hogy a moszkitók ellen védekezzenek, Fred szűkszavúvá vált. Végre előrehajolt, kezét Trent karjára fektette. — Beszéljen, Trent. Könnyítsen a szivén. (Folytatjuk) Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben Ára szállítási dijjal 1 dollár A nótáskönyv megrendelhető a KIS DONGÓ kiadóhivatalában: 7907 WEST JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICHIGAN. — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! —
