Kis Dongó, 1963 (24. évfolyam, 3-24. szám)

1963-07-05 / 13. szám

Akármilyen meleg a nyár, A “Kis Dongó” pontosan jár. RÖVID ÖRÖM — Miért vagy olyan levert? — Kérlek, a feleségem ki­jelentette, hegy egy hónapig nem szól hozzám egyetlen szót sem. — Örülj neki. — örültem is, de holnap le­jár az egy hónap . . . NEM IZZADÓS . .. — Ubulkám, mond, még so­káig tart ez a döglesztő me­leg? — Mit tudom én, — feleli a saját zaftjában vergődő férj, — de mit nyúzol engem ilyen kérdésekkel? — Szegény mama ugyanis rettenetessen szenved ettől a nagy melegtől, — mondja az asszony. — Jó, jó, nem kell annyira félteni a kedves mamát. Az én tapasztalatom szerint, ő nem is olyan izzadós természetű. — Hát ezt meg honnan tu­dod! — kérdi az asszony har­ciasán. — Onnan, ' — válaszol a férj, — tiz éve hogy elvettelek feleségül és a kedves mama az ígért hozományt a mai napig sem tudta kiizzadni.--------rC j '2 ^-------­CSAK ŐSZINTÉN Egy autós gyorsan hajtott s rövidesen összetörve, bevit­ték egy orvoshoz. — Segítsen rajtam doktor ur, — mondja a szerencsétle­nül járt. — Sajnálom uram, én nem tehetek semmit, én állatorvos vagyok!... — Nézze kedves doktor ur, aki úgy hajt mint én, az egy állat. Azt pedig csak egy állat­orvos gyógyíthatja meg. A “Kis Dongó” hirdetései a legeredményesebbek! Vol. 24. évfolyam. — Detroit, Michigan — 1963 julius 5. — 13. szám. UTAZÁS KÖZBEN Egy jegesmedve család már hetek óta úszkál a tengeren egy partról leszakadt jégtöm­bön. Az egyik kis medvebocs igen unva a hosszú unalmas egyhelyben ülést, igy szólt az anyjához: — Nézd anyu ... Jedeszmed­­ve ide, jedeszmedve oda, netem fázit a szeddem! CSAK RITKÁN — Mond csak Jancsi, be le­het látni a kulcslukon keresz­tül, mikor én a nővéreddel az ebédlőben vagyok? — Igen, — feleli a kis Jancsi — de csak nagyon ritkán. — Miért csak ritkán? — Mert folyton a mama kukucskál. Kedves Olvasóink szives figyelmébe Ezúton értesítjük kedves Olva­sóinkat, hogy a “Kis Dongó”-t előállitó nyomdavállalat — mint az elmúlt évben is — kétheti va­­kációs munkaszünetet tart. Ezen kétheti munkaszünet következtében a “KIS DONGÓ” julius 20-iki száma el­marad. A vakáció után azonban, — augusztus 5-től kezd­ve, — továbbra is pontos időben küldjük lapunkat. A “KIS DONGÓ” KIADÓHIVATALA JÓ, HOGY LELŐTTE Mr. Stulfux vadászni volt, de balszerencse kisérte útjá­ban. Mivel nem akar üres kéz­zel hazaérkezni, bement egy vadkereskedésbe és vett egy szép nagy nyulat. Csakhogy a nyúlnak bizony már egy kis “vadszaga” is volt. — Drágám, — szólt a felesé­ge, mikor odahaza nagy szi­matolva átvette a nyulat, — milyen jó, hogy lelőtted ezt az állatot, már kezdett büdö­­södni. NOJSZEN... Pap: Vigasztalódjék kedves Péter bátyám, ahol most el­hunyt feleségének lelke van, ott örök béke és nyugalom honol. AZ MÁR MÁS HÁZIÚR: Nem látja, hogy ki van ide irve, hogy a házamra a plakátok felragasztása szi­gorúan tiltva van? PLAKÁTRAGASZTÓ: Persze, hogy láttam, éppen azért nem ragasztottam, ide a plakátot hanem felszögeltem. AZ NEM BAJ Az ötéves Gergő és a kis Pimpike nagyon összebarát­koztak. Már menyasszony és vőlegénynek érezték magukat. Egyszer aztán Gergő sok fagy­laltot zabikált és hascsikará­­sa volt a vőlegénynek. Mivel nem mehetett ki, elővett egy darab papirost amire mindent össze-vissza firkált. — Mit csinálsz Görgőcske, — kérdi mama. — Levelet írok Pimpinek! — De hiszen te még nem tudsz Írni! , — Nojszen! ... — ijed meg — Az nem baj, — válaszol Péter bácsi — Akkor nem is Gergő, — Pimpi sem tud ol­­marad ott sokáig a Julis! I vasni. ESKÜVŐ UTÁN Uj férj: Most miért sírsz kedves — kérdi a zokogó fia­tal asszonyt. — Ó semmi ... A boldogság­tól... Meg aztán a mama szavai jutottak eszembe. — Hát mit mondott a ma­mád? — Azt, hogy az életbe nem fogok találni egy olyan hülye alakot, aki engem feleségül vesz.--------------------------­Tony a, cowboy, bepattan a vadnyugati korcsma közepébe és pisztolyával dühösen hado­nászva igy szólt: — Ha egy percen belül nem jelentkezik az a tróger, aki el­lopta a lovamat, az fog történ­ni, ami harminc évvel ezelőtt az apámmal történt. — Mindenki megrettenve la­pult a sörös pohara mögé, mig a halálos csöndben, a csapos óvatosan megkérdezte: — Tony, aztán mi történt az apáddal, annakidején? — Az, hogy elkötötték a lovát, és igy kénytelen volt harmincöt kilométert gyalo­golni hazáig! SZÉP JÖVŐ — Ha a fiad befejezi az is­kolai tanulmányait, mi lesz? — Azt hiszem, hogy egy öreg ember, — válaszol busán az apa.---------------------------­ÁLOMFEJTÉS — Mit jelent az, ha egy nős ember azt álmodja, hogy agg­legény? — Csalódást az ébredésnél. GONDOLJON az óhazában szenvedő véreinkre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom