Kis Dongó, 1963 (24. évfolyam, 3-24. szám)
1963-03-05 / 5. szám
I 1963 március 5. Kis Dongó 5-IK OLDAL azoknak a népeknek is hazája i volt. Azoknak is megtermetté' a mindennapi nkenyeret. Az ő sorsuk sem volt rosszabb, mint j a magyaroké. De a bécsi kormány elhitette velük, hogy a magyar nép nekik ellenségük. : A horvátok, szerbek és oláhok erre fellázadtak: fegyvert fogtak a magyarok ellen. Bécsből csak tovább izgatták őket s még hadsereget is küldtek mi ellenünk. Nyugaton, délen és keleten egyszerre villantak meg a fegyverek a magyarok ellen. A magyar kormány ekkor sürgősen Pestre hívta a nemzet képviselőit. A képviselők gyorsan összeültek és tanácskozni kedtek a hazát fenyegető veszedelemről. Kossuth az országgyűlés elején még nem volt ott. Betegen feküdt lakásán. De amikor meghallotta, hogy miről van szó, azon betegen felvitette magát az országgyűlésre. Nagynehezen felállt és beszélni kezdett Életében ekkor beszélt legszebben. — Uraim, a haza veszélyben van! — szólal meg remegő hangon, Aztuán tovább beszélt egyre lelkesebben. Hangja egyre erősebb lett és úgy zengett, mint a harci kürt. — Segítséget sehonnan sem várhatunk ... Magunkra vagyunk hagyva ... Csak a magunk erejében bizhatunk ... Kétszázezer embert kell csatarendbe állítanunk! Azokat fel kell fegyverezni, el kell látni ruhával élelemmel s ez évenként legalább negyvenkét millió forinba kerül... E nélkül nem tudja megvédeni hazáját és szabadságát... Adja meg hát az országgyűlés a kétszázezer katonát s a szükséges pénzerőt! Ilyesmit beszélt Kossuth Lajos. Hangja egyszercsak halkulni kezdett. Elfáradt. Pihennie kellett... Néhány rövid pillanatra néma csend támadt a teremben. Ekkor az egyik képviselő harsányan elkiáltotta magát: — Megadjuk! ... Most valamennyi képviselő, mintegy ember ugrottfel helyéről és esküre emelt kézzel kiáltotta: — Megadjuk! .. . Kossuth azután elindult és városról-városra járt sereget gyűjteni. Szavára talpra állt a nemzet. Ifjak és öregek lelkesen siettek a magyar zászló alá. Beálltak honvédnek. Az asszonyok, leányok meg odaadták a hazának arany és ezüst ékszereiket. Azokból pénzt vertek. A pénzen azután vásároltak a katonák számára fegyvert, ruhát és élelmiszert. Lett hát minden, amire a nemLegolcsóbb és legszebb ajándék névnapra, születésnapra, vagy bármely más alkalomra a a “Kis Dongó" Előfizetése egy évre 4 dollár. zetnek szüksége volt ezekben a nehéz időkben. Megkezdődöt a magyar szabadságharc. Mikor V. Ferdinánd király lemondott a trónról, az országgyűlés kimondotta, hogy az uj uralkodót és családját nem ismeri el, leteszi a trónról. Kossuthot megválasztotta Magyarország kormányzójává. A honvédek diadalt diadalra arattak. Kitűnő, hős vezéreik, Damjanich, Dembinszky, Gör- i gey, Klapka, Bem apó és a többiek haláltmegvető bátorsággal vezették őket a dicső harcokban. A hős honvédcsa-j patok egymásután leverték a lázadó nemzetiségeke. Végül a | hatalmas osztrák hadat is viszszavonulásra kényszeritették. Már egy év is eltelt, hogy1 harcoltak a honvédek hazáju- j kért és a magyar szabadságért. Az 1849 év nyarán, a bécsi kormány tanácsára az osztrák császár az oroszokat hívta segítségül a magyar nemzet leverésére. A roppant orosz had bejött hazánkba, hogy összemérje erejét a kifáradt, kis magyar nemzettel. Az orosz csapatok egymás után özönlöttek be a Kárpátok szorosain hazánkba. A honvédek minden bátorsága és hősiessége hiábavaló volt a hatalmas túlerővel szemben. Meg kellett hátrálniok. Bem apó is elvesztette a segesvári csatát, ahol Petőfi Sándor is hősi halált halt. A MEGJELENT ÉS KAPHATÓ AZ 1963-AS “Históriás Kalendárium” Az Ízléses kivitelű, képes, amerikai magyar naptár megrendelhető a “Vasárnap” kiadóhivatalában. — Ára: $1.50. — írjon erre a eimre: Katolikus Magyarok Vasárnapja 517 S. Belle Vista Avenue, Youngstown 9, Ohio, U.S.A. minden felől menekülő honvédeket Görgey Artur tábornok gyűjtötte össze Világosnál. — Fiaim — szólt a kincsiny magyar sereg fővezére — én nagyon jól tudom azt, hogy ti mindnyájan itt vesztek, ha ezzel a hatalmas sereggel tovább harcolunk. Azért azt mondom, rakjátok le a fegyvert, hogy életben maradva dolgozhassatok hazánk megerősítéséért! ... A honvédek arca elborult. De mit tehettek? A hatalmas orosz sereg előtt lerakták a fegyvert. Szomorú esemény volt az nagyon... De hát a roppant orosz haddal szemben úgysem győzhetett volna a maroknyi honvédsereg. Kossuth Lajost jóakarói idejében menekülésre késztették. Nagy szükség is volt arra, hogy Kossuth megmeneküljön. Bejárta a világot s midenütt fennen hirdette, hogy milyen kegyetlenül bánnak a kicsiny magyar nemzettel az ő hatalmas ellenségei. Sok jó barátot szerzett igy Kossuth Lajos külföldön a magyar nemzetnek. Angliában és Amerikában ma is beszélnek róla. Olaszország egyik kis városában Torinóban fejezte be életét a magyar nemzet e nagy fia kilencvenkét éves korában. Hamvait a nemzet hazahozatta és Budapesten a Kerepesiuti temetőben helyezték örök nyugalomra; sírjára gyönyörű emléket állított. Szerte az országban sok helyen szobrot emeltek neki. Sokáig úgy emlegette a nép ezt a nagy magyar embert, hogy “Kossuth apánk”. Öreg, földművelő emberek ajkán el-elhangzik ez még ma is. A KITÜNTETÉS XIV. Lajos francia király egy napon megjelent egy tiszt, kit az Orleansi herceg küldött az udvarhoz egy igen kedvező harctéri jelentéssel. A tiszt ez alkalommal kérte a királyt, hogy tüntesse ki őt Szent Lajos keresztjével. — Ön még nagyon fiatal ahhoz, — feite a király. — Felség, — viszonzá a tiszt — az Orleansi herceg hadseregében az ember nem öregedhetik meg. •% /
