Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1962-03-05 / 5. szám
6-IK OLDAL Kis Dongó 1962 március 5. TRÉFÁS TERMÉSZETRAJZ A zsiráf A zsiráf a legmagasabb szárazföldi állat. Különösen azért magas, mert a nyaka rettentőén hosszú. Hogyha a zsiráf keménygallért hordana, csak a puceráj annyiba kerülne neki, mint más állatnak a teljes ellátás, fűtéssel és világítással. A zsiráf Afrikában él, tehát mindnyájunk sárga irigységének méltó tárgya. Hozzá még gondtalanul él, mert lakása a szabad természet, tápláléka a magas fák levele, se villamoson, se autóbuszon nem kell utaznia, újságot nem muszáj olvasnia, kulturigényei nincsenek. Külalakja ennek az óriási állatnak meglehetősen groteszk. Nemcsak a nyaka hoszszabb vagy nyolcszorta a kelleténél, hanem az első lábai is jóval hosszabbak a hátsóknál. Ezt a lehetetlen testtartást és nyakának kegyetlen hosszúra való nyúlását, a magas fák levelei után való állandó ágaskodása miatt kapta, — a természettudósok végkimerülésig való megfigyelései szerint. Hogy pedig a háta nyaktól lefelé erősen lejtős, tennészetes következmény, hogy lovaglásra nem alkalmas, különösen akkor nem, ha szappannal vagy olajjal bekenik. Ilyenkor végkép használhatatlan ráülésre. A zsiráf színe sárga, nem citromszinü, hanem inkább olyan a színe mint a “school bus”-nak, (nálunk zsiráf-szinü iskolai autóbuszok járnak) a zsiráfnak ez persze csupán az alapszíne, ezt az alapszint fekete foltok tarkítják; érdekes, hogy ezek a foltok a zsiráfot egyáltalán nem zavarják. Neki is az a nézete, mint mindnyájunknak: ha foltos is a ruha, az nem szégyen, csak rongyos ne legyen. Különben ezeknek a foltoknak köszöni a zsiráf igazi jó magyar nevét, hogy: “foltos nyakorján”. Ez a “foltos nyakorján” tényleg meghatóan szép kifejezés. Hogy tudományos magyarázatot is kapjunk a zsiráf nem mindennapi alakj ár'a, tudnunk kell azt, hogy Darwin és Lamarck tanító urak törvényei szerint, tehát egyrészt a természetes kiválasztódás, másrészt a környezethez való alkalmazkodás alapján a zsiráfnak azért van olyan gyatra, hosszú, .vékony nyaka, mert magas fák leveleivel táplálko-Olvassa Ön is a “KIS DONGÓ’-t és szerezzen uj előfizetőket! zik. Ezt, még valahogy megértem, sokat ágaskodik, stb. Csak azt nem értem ebben az esetben, hogy a falumbeli ismerősömnek, a boltos Icignek miért volt olyan hosszú, vékony, giliszta nyaka?... A zsiráfok különben igen békés állatok, egymást nem szekálják,nem rendeznek színdarabokat és piknikeket egymás bosszantására és nemkapnak önézetgörcsöt, ha az újságokban nevük véletlenül kimarad a névtelenül jótékonykodók névsorából. Csupán egyetlen rossz tulajdonságuk van: hogyha a fenevadak, pl. oroszlán, leopárd megtámadják őket, s karmaikat és fogaikat hátukba vagy nyakukba vágva marcangolni kezdik, kétségbesetten ordítanak, miáltal fölverik az erdőkmezők csendjét és megzavarják a többi fenevad nyugalmát. Szegény fenevadak bosszúsága ilyenkor legalább is kétszeres, mert a neveletlen zsiráf ordítása nemcsak kellemetlen nekik, de bosszantja is őket, hogy nem éppen ők tépik és mar- ■ cangolják a zsiráfot, pedig ők is szívesen megtennék, de hát már megelőzték őket. A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre csak 4 dollár. Nótázzunk egy kicsit CSIPKÉS A SZŐLŐ LEVELE BEÁLLOTTAM • * « Csipkés a szőlő levele, — Irta: Arannj János — Sári a szeretőm neve; Ha barna is, de, de, de, Beállottam a Bocskai csapatba, De, de, de, Ez az igaz magyar hajdúk Nem ci-ci-cigán’, csapatja. Szeret az engem igazán. Ez az ősi vitézségnek virága; Csipkés a szőlő levele, Ide, kinek a szabadság derága! Rózsi a szeretőm neve; Rezés kardom szépapámról Ha szőke is, de, de, de, maradt rám. De, de, de, Derék kézség, két Unióért nem Nem né-né-német, adnám, Szeret az engem mig élek. Német, labanc bevagdalta,------------------------CSERESZNYEFÁN . . „ beróta — Foga van a vén jószágnak azóta. Cseresznyefán ül a daru, Gyere kardom, gyere velem Az én rózsám sugár, karcsú: csatába; Olyan karcsú, mint egy nádszál Minek állasz a fogas®« híjába? Az én rózsám szép virágszál. Oldaladon az van írva; Ihaja! Szabadság! Fenyőfán dalol a cinke, Elszenvednéd, hogy a magyart Gyönyörű a rózsám lelke; tapossák? Olyan szép a rózsám lelke, Eb szenvedi, ebnek \yura a Mint tündér Ilona kertje. a német, Ihaja! Ide, anyám, azt »% öreg Zöldül már az őszi vetés, mentémet, Az én rózsám szép teremtés; Kiporozom, veres zsinórt Olyan szép a lelkemadta, veszek rá, Mint egy kötött kis bokréta. Hogy a világ minie« lyánya Ihaja! nevet rá. [ IFJ. VEUYESKARRA SZÓZAT S A T B VSrSsmarty Mihály (1800-1855) EGRESSI BÉNI Andante maestoso. (J=60) > v (i8u—lesi) - Ha-zád-nak ren - dű-let gr f r é* f- le - nül légy hi - ve^ ^ f b f-J. ^ *±_JLX Ha-zád-nak ren - dü-let - le-nül légy hí - ve, óh ma • gyár. Bölcsőd az smaj-dan sí - rod Is, mely á * pót m g§ M £ ír í n A A A A ■ m T'"pr~ í poj: , „ ______. "3S ni a - gyár, Bölcsöd az s máj - dan si - rod is, mely é-pol s el - fa - kar. A nagy vi-lá - gon e ki - vül___ sei - ta - kar. A nagy vi-lá - gon e ki vül f t Nin-csen szá * mod - ra helyi___ Ald-jon, vagy ver-Nin-csen 6za - mod - ra jen sora ke-ze. Itt helyi Ald-jon vagy él . ned és meg-hal-nod kell!_ > M V ‘ i lL I " É l ''' J. ¥ jj y r Aj 1 V- 3=51 \ jen sors ke-ze, Ití él - ned éa meg hal - nőd kell!-
