Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1962-02-20 / 4. szám

8-IK OLDAL Kis Dongó 1962 február 20. MÉG SEMMIT NEM KAPOTT Hát te, fiam, miért jöttél ma iskolába, hiszen anyád him­lőben fekszik, aztán te is meg­kaphatod és még behozod az iskolába a fertőzést. — Nem kaphatom én azt meg, tani tó bácsi! — Már hogyne kaphatnád meg? — mondja a tanító . — Mert az nékem a mostoha anyám... — Hát attól még megkap­hatod, fiam. — Nem kérem, — feleli a gyerek, — mert én attól még eddig semmit sem kaptam.----------.-«3 ----------­AZÉRT ÖRDÖGÖK Tanító: Azt mondottad Fer­­kó, hogy a pokol egy soha ki nem alvó tűz. Meg tudnád-e mondani, mért nem alszik ki? — Mert folytonosan rakják rá a fát. — De honnan az ördögből vennék ott a fát? — Hát lopják az — ördögök. Első diák: Mondhatom néked életemben nem láttam nagyobb szamarat náladnál. Második diák: Hát a ti laká­sotokban nincsen tükör?--------------------:— AMÍG fiatal Egyszer egy fiatalember egy jómódú, gazdag úrral beszél­getve elmondta annak, hogy mennyire irigyli őt, hogy ha akar Rómába, ha akar Párisba élhet. A gazdag ur nevetve vigasz­talta meg a békétlenkedőt: — Kedves barátom, ha vala­ki olyan fiatal mint ön, akkor annak minden város Róma és Páris.-----------«♦§ £»>----------­ISKOLÁBAN A tanitónéni az igazságot és az igazságtalanságot magya­rázza az iskolában. Megkérdi a kis Mancikát: — Mond, kislányom, ha te elvennél a szomszéd kislánytól egy darab kalácsot, tudod-e mit csinálnál akkor: — Igenis, tudom. — Na, mond meg szépen, mit tennél akkor? — Megenném! — felelte a kislány v SZERKESZTŐI ÜZENET Felkérjük kedves olvasóinkat, hogy költözködés esetén — az adminisztráció könnyítése végett — úgy a régi, mint az uj címet közöljék szerkesztőségünkkel. ITTHON IS LATHATJA — Hová megy ilyen korán, András koma? — A mezőre megyek, megte­kinteni az Isten áldását. Hát kend nem gyün? — Nem biz’ én, koma. Lát­hatom én azt itthon is, mert a feleségem ikreket szült az éjjel.--------------------------­CSAK A TERMÉSZETE A Sepsiszentgyörgyön meg­jelenő “Székely nép” cimü új­ság 1940 szept. 23.-i száma irta meg az alábbi kis történetet a felszabadulás után. “A románok kedvenc vessző­­paripájukat, a székelyek ro­mán eredetét igyekeztek hite­les bizonyítékokkal is alátá­masztani. Evégre sokhelyt rendszeresen átvizsgálták az anyakönyveket és az egyik ud­varhelymegyei község adatai­ból diadalmasan bogarászták ki a következő multszázadbeli megjegyzést: “Tóth Mihály oláh.” Nosza, nyomban firtatni kezdték, hogy ki az a Tóth Mi­hály; de a vallomásokból csak­hamar kiderült, hogy a kere­sett régen künn alussza álmát a temetőben. Egyedül az öreg Barta János bá’ él még, aki a néhait “szömélesen” ismerte. Hívásukra elő is ballagott a falu véne, kit nyájasan faggat­ni kezdtek: — Ismerte-e János bá’ az el­halt Tóth Mihályt? — Hogyne ismertem volna, hisz a keresztpám volt. — Hát akkor, ugy-e, azért írták be “oláh”-nak az anya­könyvbe, mert román eredetű volt? — De bizony, nem azért... — Akkor miért jegyezték fel róla? — Hát csak! — De miért Hosszas noszogatás után ki­sütötte az öreg: — Ne tessék haragudni, de azért hívták úgy, mert olyan mocskos tolvaj természete volt szegénynek. Erre aztán felhagytak a tör­ténelmi kutatással. Szeretettel kérjük, ha hátralékban van elő­fizetési dijával, szívesked­jék mielőbb beküldeni, mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfize­tési dijat lejártakor megfizeti. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “KIS DONGÓ” képes vicclap havonként kétszer, — 5-én és 20-án — jelenik meg. — Előfizetési dija egy egész évre csak 4 dollár. Amerika egyik legolcsóbb lapja, melyet 23 éve olvas az Egyesült Államok és Kanada magyarsága. A “KIS DONGÓ” minden lapszámában hozunk két folytatólagos regényt, vicceket, tréfás történeteket, szó­rakoztató elbeszéléseket, külön egy oldalon gyermekeknek való verseket és oktató meséket, — azonkívül magyar nó­ták szövegét és minden számunkban egy-egy magyar nóta kottáját énekre és zongorára. Vicceinkben a hangsúly a szellemességen van. Célunk nem mások bosszantása és politizálás, — ha­nem szórakoztatás. Jelszavunk: “TESSÉK MOSOLYOGNI!” — ITT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK ! — Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 4 dollárt a “Kis Dongó” egy évi előfizetésére és kérem azt az alábbi címre küldeni: Régi előfizető: ........... Uj előfizető: ........... Nevem: ..................................................................................... Utca, box: ................................................................................. Város: ....................................................................................... Állam: ....................................................................................... — Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. — DERÉK EDÉNY Két falusi gyerek a régi vi­lágban megbámulja a Tiszapar­­ton a sebesen haladó gőzhajót. — Ugyan mi huzhati azt? — kérdezi az egyik. — Hát biz lunak kell benne lenni, oszt a huzi ükelmét! A fiú egészen el van ragad­tatva és azt mondja: — Bizony derék egy vízi edény! MIÉRT? ... — Barátom, te egy nagy szamár vagy. — Miért?... Szamár vagyok, mert a barátod vagyok? Vagy azért vagyok a barátod, mert szamár vagyok?---------------------------------­AZ ISTENKE — Édes mama, — kérdi a templommal egybekött papi szeminárium előtt elmenő kis leány mamájától, — ki lakik abban a nagy házban? — Ki más, édes kislányom, mint az Istenke, — mondá a mama a templomot gondolva. Alig haladtak tiz lépést, mi­dőn a szeminárium egyik eme­leti ablakából, hosszú szárú pipáját előre nyujva, nagy ké­nyelmesen kikönyököl a vilá­got dohányfüsttel fumigáló tisztelendő ur. Észreveszi ezt a kis leány és egész gyermeki ártatlansággal odasugja mamájának: — Anyukám, nézd, ott néz ki az Istenke! Hevesi dalok CSÚCSKONFERENCIA A VILÁGŰRBEN Összejöttek marsok, holdak, jupiterek s mások, Világűrben fickándozó csillagragyogások. Felállott a fő-üstökös és imigyen kiált: Égi testiek! ... Tartsunk mi is csúcskonferenciát. Mért akar a hitvány ember ide is feljönni, És a csendes világűrben zűrzavart kelteni. Van a Földön elég helyük pár száz esztendeig, Azután meg törjék fejük déd-, ük-gyermekeik. Ideges egy fránya népség a legtöbbje ott lent, Félnek most is — pedig mi csak gyűlést tartunk itt fent. Eddig szólott az újsághír, amit elolvastam, Ijedtemben HEVESIÉK bárjába rohantam. Megittam egy pár üveg bort s megettem egy gulyást, Hogy jókedvvel várjam meg a világfelfordulást. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 WEST JEFFERSON AVE. Detroit, Michigan

Next

/
Oldalképek
Tartalom