Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1962-12-20 / 24. szám

8-IK OLDAL Kis Dongó 1962 december 20. HIDEGVÉR A múltkoriban egy társa­ságában voltam, ahol egy idős törvényszéki biró is jelen volt. Az öregur különböző élménye­ket mesélt el az életéből, ame­lyek közül egy igen érdekes esetet elmondok itt: Rablógyilkosság miatt Ítél­tek halálra egy illetőt. A vád­lott az egész tárgyalás alatt rendkívül cinikusan viselke­dett, egy arcizma sem rándult, amikor kihirdették a halálos ítéletet. A kivégzés előtti napon az ; ügyész megkérdezte tőle, hogy mi az utolsó kívánsága? — Szeretnék megtanulni kínaiul, — felelte. — Erre nincs már idő, — { mondta az ügyész. — Úgy? — kérdezte az el­itéit. — Miért nincs- Mikor kez­dődik az akasztás? — Holnap hajnalban? — Lehetetlen! — kiáltott fel' erre. — Hajnalban? ... A ko­ránkelés a halálom. Reggel azzal ébredt: — Nem lehetne elhalasztani j a dolgot? Éjjel rosszul aludtam és elfeküdtem a nyakamat. I Mivel az eset vidéKen tör­tént és az akasztás messze volt a börtöntől, a hóhér és két fegyőr kisérte gyalog. Útköz-1 ben eleredt az eső. Zuhogott, mintha dézsából öntötték1 volna. Az elitéit erre nevetni kezdett. —. Mit nevet? — kérdezte a hóhér. — Azt, — hogy nekem még­­csak hagyján, de maguknak vissza is kell menniük ebben a pocsék időben. Amikor fellépett az akasztó­fa alatti dobogóra, rosszalóan csóválta meg a fejét: — Micsoda rozoga alkot­mány ... Ezen életveszélyes állni.. . Hidegvére és szemtelen ud­variassága az utolsó percig nem hagyta el. Amikor nya­kán volt már a kötél, leszólt a fegyő röknek: — A mielőbbi viszontlátásra. És hátraszólt a hóhérnak: — Ugy-e megbocsát ,hogy hátat fordítok magának . ..---------------------------------­A MARADÉK Jancsi meg Pista egy ágy­ban alusznak. Jancsi kényelmesen elhe­lyezkedik az ágy kellős köze­pén. — Ejnye, kisfiam, — szólt rá az anyja — elfoglaltad az egész ágyat. Mi marad a Pis­tikének? — Hát a két széle — feleli a gyerek. Szeretettel kérjük ha hátralékban van előfizeté­si dijával, szíveskedjék azt mielőbb beküldeni, mert la­punkat csak annak küldhet­jük, aki az előfizetési dijat pontosan megfizeti. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “KIS DONGÓ” képes vicclap havonként kétszer, — 5-én és 20-án — jelenik meg. — Előfizetési dija egy egész évre csak 4 dollár. Amerika egyik legolcsóbb lapja, melyet 23 éve olvas az Egyesült Államok és Kanada magyarsága. A “KIS DONGÓ” minden lapszámában hozunk két folytatólagos regényt, vicceket, tréfás történeteket, szó­rakoztató elbeszéléseket, külön egy oldalon gyermekeknek való verseket és oktató meséket, — azonkívül magyar nó­ták szövegét és minden számunkban egy-egy magyar nóta kottáját énekre és zongorára. Vicceinkben a hangsúly a szellemességen van. Célunk nem mások bosszantása és politizálás, — ha­nem szórakoztatás. Jelszavunk: “TESSÉK MOSOLYOGNI!” — ITT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK ! — Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 4 dollárt a “Kis Dongó” egy évi előfizetésére és kérem azt az alábbi címre küldeni: Régi előfizető: ........... Uj előfizető: ........... Nevem: ..................................................................................... Utca, box: ................................................................................. Város: ......................................................................................... Állam: ....................................................................................... — Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. — Göre Gábor biró úr levelei A SZAMÁR VERSÖNGÉS Másnap korán mögolvastuk a zulyságba, hogy szamárver­­söngést röndöznek, mondok az sógornak, en nem eshetik mög nálunk nélkül. Katufrék sógornak a zökör­­sütés is tetszőit, különösen mög a birslikolbász, hogy az is lösz ott. — Versönyözzünk — mon­dok. — Ne bolondujék kend, rán­gat vissza a zannyuk. — De mondok, ha mán itt vagyunk, mutassuk mög az nimötnek, mi a virtus. Aszondi egy Mikii nevezetű budaji embör, hogy az ü sza­mara lyól fut, vögyem mög 15 pengőn. Lyó testvállásu szamár vót, mondok mög nem vöszöm, mert a mi falunkba annyi a szamár, hogy válogathatok, de adok egy forintot, ha mög­­futtathatom, hát kettőbe mög­­egyezköttünk Hát mingyán rá is kapok, odaruktatok rajta az vörsöny­­bandériomba, mondok ide pes­­logass nimöt, a ki árgyélusa zan a zapádnak! Avval mög­­zaklatom a szamárnak a böts­­telen fertályát az fütykösöm­mel. Hát futott is valameddig, mint a szélvész, de mán a vége felé mit tött a tzudar? A két első lába közé tsapta a fe­­jit, a két hátsóval mög ojjan magosra rúgott, hogy két ölet hengöröttem. De mondok, még se hagyom abba a versönt. Hát neki! Biró ur létömre az ma­gam lábán futottam be első­nek a szamarak előtt. A sok ur összetanátskozik, hogy aszondi az egyik nem fi­­zettyük ki a dijat, mert a sza­márnak köll nyernie. — Mondok, hát mivel külö­nb ez a szamár? Hát vótak is, akik lyavamra hajoltak, de a többség ellenem ítélt. Nem is bosszankottam soha annyit életömbe. * * * Mondok, karátsony kedvijér megeresztök mégögy levelet, hogy aszondi ellész a karátsonyi erösztés. A RIGLISPI URNÁL A városligeti erdőbe tehene­ket tanáltunk tejet is mértek. No mondok nem embörnek va­ló ital, de nem vót ögyéb, stak azután tanáltunk rá a sörös­­kotsámra és ott valahogy mög­­javitcttuk az gyomrunkat, továbbad ráakattunk az Rig­­lispi urra is, akinek kerengő masinája vagyon, de ojan ékös nagy szépségű, hegy majd mö­­gvakultunk az sok mindönség­­tül, tyükörtül, lovaktul és hintóktul, akik körüljárnak, egy teve is vót fábul, mög egy akkora tsirke, mint egy embör de föstött vót az is. Aszondi Kaufrék sógor: Tapasztajjuk mög sógor, különösen azt a teve állatot szeretném möglovagolni. A zarfnyukom mindönkép­­j pen ellenözte a tapasztalást, de mondok ne pápoggy, itt én parantsolok. Mögalkuttunk az Riglispi úrral, hogy fejenkint öt kraj­­tzárér mögkeringőtet bennün­­köt. Kiki odaülhet, ahova tet­szik. Hát a zannyukom is hallga­tót aztán, hogy egy szép hin­tóba beletelepitöttem. Magam is ráhelyezköttem egy kurta fajta lóra, pedig amúgy is kóv- I ájgott a felyem. No, elis szédültünk mind a hárman hamarosan, mögájj­­unk mondok, én leszállók, de úgy forgott a tzudar motolla, hogy nem löhetött leszállni; minekokáj ér a köröskörül va­ló tisztogatásért a mögállás után még ötven krajtzárt fi­zettünk. ö. m. a. f. mejhöz hasolló lyókat kívánok. ---------------------------­PÁRBESZÉD Csipetke: Hogy vagytok? ... Hogy vagytok? Galuska: Mint őseink a pa­radicsomban. Csipetke: Hogy-hogy? Galuska: Úgy, hogy nincs mit magunkra vennünk és mindennap attól reszketünk, hogy a háziúr kitesz bennün­ket a lakásból. KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK KEDVES OLVASÓINKNAK! Karácsonyi üdvözlet Ma legyen más, minden más, mint máskor! Ma az ellenség is baráttá váljon! Ma minden szívből áldás fakadjon! Ma senki senkit meg ne átkozzon! Ma haljon meg a kin és fajdalom! A hó alatt is virág fakadjon! Ma váljon valói’a minden álom! A bűnös is hozsannát imázzon! Ma öröm ragyogjon minden arcon! Ma minden ember csak mosolyogjon! Könny ne áztasson ma fáradt szemeket! — Ma született az élt Szeretet! * * # Karácsony ünnepén bárhol is legyetek: — Adja a jó Isten, — örömben, vigságban legyen részetek. Hevesi Cafe Angyal Ernő és Semperger Gyula tulajdonosok. 8010 WEST JEFFERSON AVE. Detroit. Michigan

Next

/
Oldalképek
Tartalom