Kis Dongó, 1961 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1961-07-20 / 14. szám
6-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1961 julius 20. TRÉFÁS TERMÉSZETRAJZ A pacsirta Ismeritek-e a kis pacsirtát? Noná, nem ismerik. A költők annyit áradoznak róla, hogy muszáj az embernek ismerni. j Még az olyan becsületes városi1 ember is ismeri, aki különben azt hiszi, hogy a búzát kapálják, a szarkát pedig csak becézik annak, a viziló pedig egy olyan baromfi, amelyik télen a befagyott tavak jegén szokott korcsolyázni. Tehát a pacsirta éneklő madár, ami alatt azt értjük, hogy őrült csiripelést végez, amikor a magasba száll. Valamivel nagyobb a verébnél, de jóval kisebb a vérebnél, s tolla olyan szürkés mint a veréb tolla, de Szurokba marva a pacsirta is fekete. Ha tavasszal járkálunk a mezőn, pacsirtát mindig láthatunk, amennyiben pedig nem látnánk, vagy vakok vagyunk, vagy pechünk van. A pacsirta jókor ébred s mire a munkások a mezőre érnek s dühös morgás közt megkezdik napi munkájukat, a pacsirta már éktelen vigsággal csiripel, azaz énekel, sőt danái vagy máskép csicsergi reggeli énekét. Néha olyan magasra repül, hogy csak akkorának látszik, mint egy darázs — ebben hasonlit a repülőgéphez. A pacsirta nemcsak ingyen zenél a szántóvetőnek, azaz a Zene után nem tányéroz nála, hanem azáltal is hasznot hajt neki, hogy a kártékony bogarakat pusztítja. Ez a kis zenész nem lakik fényes palotában, hanem rejtekhelyen levő fészekben, melyet a földre épit, melyre munkások néha tévedésből rálépnek, amikor is annyira megsajnálják a szegény madarat, hogy iszonyúan elkezdenek miatta káromkodni. Ha tehát a pacsirta házat akar épiteni, nem szorul az ácsra, sem a kőművesre, viszont az ács és a ; Magyar ifjúság lapja a havonta megjelenő MAGYAR CSERKÉSZ Megrendelhető: P. O. Box 68, GARFIELD, N. J. A Magyar Cserkészszövetség Hivatalos Lapja — kőműves nem szorulnak a pacsirtára, amiben aztán kvittek is volnának. A pacsirta néhány apró tojást tojik, úgy, hogy azok, akik eddig azt hitték, hogy a pacsirta tojja a strucctojást, alaposan tévedtek; azokat a tojásait, amelyekre nem léptek rá, kikölti, s kicsinyeit, ha ugyancsak szórakozottságból nem lépett rá egy-két mezőn szédelgő munkakerülő, szépen felneveli s rémes esi ipelésére megtanitja. A pacs'rta csiripeléséről különben elismerjük, hogy szép, de ha szép is, nem érdekes. Érdekes lenne ez a vékony, csiripelés akkor, ha azt nem a pacsirta csiripelné, ami elvégre is egy kis madár, hanem például a bivaly, vagy a sündisznó. Télen nem láthatunk a mezőn pacsirtát, több okból: 1- ször, mert télen nincs is mező; 2- szor, mert a téli hidegben bebújunk a szobába s pacsirta helyett legfeljebb pókot látunk; 3- szor, mert a telet a pacsirta jókor megérzi és más, melegebb országba vándorol, s mi szegény emberek ittmaradunk a legnagyobb tél-viz idején pacsirta nélkül. Szeretettel kérjük, ha hátralékban van előfizetési dijával, szíveskedjék azt mielőbb beküldeni, mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfizetési dijat pontosan megfizeti. Daloljunk BETYÁR VAGYOK, CSILLAG BANDI . . . Betyár vagyok, Csillag Bandi A nevem, Puha ágyat senki sem vet Énnekem, Erdő keblén mohos gyep a Nyoszolvám, Derekaljam, puha párnám Az én édes, az én kedves Drága kincsem, Juliskám.-----------irtggw---------BÉKÓT TETTEM . . . Békót tettem kese lovam lábára, Mért nem hallgat a gazdája szavára; Békóba vert engem is a szerelem, Az Alföldön a legszebb lányt szeretem. Volt egy csikóm, ha magam rá vetettem, Száz mérföldre maradt a szél megettem. Debreceni szabadságon eladtam, Áldomáskor csakhogy meg nem sirattam. De nem bánom; a rózsámnál az ára, Neki adtam kendőre, pántlikára. Ne zsugorgasd azt a bankót jó lélek, Ád az Isten még többet is, ha élek. Feleségem születésnapjára Minden évben, juüusban, harmincegyedikén, Szívből jövő verset írok feleségemnek én. Megköszönöm jó Istenem, hogy azt megérhettem: E szép napon köszönthetem drága feleségem. A föld legszebb virágait feleségem kapja. Mivel hogy most neki lesz a születése napja. Azt kérem a jó / Istentől, hogy sokáig éljen És még számos nyugodt évet, boldogan megérjen. Vidám legyen s egészséges az én kedves párom. Két kezével áldja Isten, szívből azt kivárnom. Sok szeretettel köszöntünk gyermekeid, meg én. Minden évben, júliusban, harmincegyedikén. Id. BUNNA LAJOS Szerkesztői üzenet Ha sztrájkol, vagy munkanélkül van és az újság előfizetése esedékessé válik, írjon egy postakártyát és mi haladékot adunk az előfizetés beküldésére. LEHULLOTT A REZGŐ NYÁRFA... f Lassan. (Rubato) NEK. Le-hűl-lőtt a réz - gő nyár - fa a - rany-szi-nü El-múlt az ősz. el a zord tél, ki - vi-rult a le - ve - le, ki - ke - let, ii'1,1.TM Hfl S hogy le-hul-lott,el - so-dor-ta azt az ősz hi - degsze - 1«. Uj - ra haj-tott az a nya'r-fa a - ranyszi - nü le-ve - let. Egy le-ve-len volt ir-va a A - zon is volt egy i - ze-net
