Kis Dongó, 1961 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1961-06-20 / 12. szám

4-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1961 junius 20. KIS DONGÓ - CLEAN FUN The Only Hungarian Comic Paper in the U. S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICH. Editor & Publisher LOUIS BEDY szerkesztő és kiadó. Munkatársak: E lap minden olvasója. Subscription price one year $4.00 — six months $2.00. Előfizetési ára egy évre: $4.00 —> hat hónapra $2.00. Hirdetési árak: Egy hasábos egy incses egyszerű hirdetés $1.50 verses hirdetés $2. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. A mi házunkba kisértetek jártak. Nagyon nekikvaló hely volt a mi házunk többszázéves falaival, bolthajtásos, visszhan­­gos termeivel, ablaktalan, hosz­­szu folyosóival és a pincetorok fekete pokollejáratával, ahová borzongás nélkül nem lehet le­nézni. Mert a kisértetek az ilyen helyeket szeretik, meg az éjszakát, a keresztutakat, om­ladozó várakat, lakatlan kolos­torokat és nem szeretik a nap­fényt, a kivilágított termeket, a könnyelmű fecsegést, a neve­tést és a hangos szót. De ezenkivül azt is elvárják a kisértetek, hogy higyjenejc bennük és féljenek tőlük. A fé­lelem létezésük alapja, abban születnek meg, mint villámok a felhők között. Ott, ahol bor­­zongó félelemmel hisznek ben­nük, hűségesen megjelennek és megmutatják magukat. Nesz­telenül érkeznek és hirtelen válnak láthatóvá, vagy titok­zatos neszekkel surrannak be és láthatatlanok maradnak. Néha a bútorokba költözköd­nek és éles koppanásokkal ad­nak jelt magukról, máskor csontkezűket mutatják fel a háznak valamelyik homályos sarkából. A mi házunkban mindezt sű­rűn megtették, mert kedvük­re való volt a hely és tudták, hogy tisztelik ott őket és fél­nek tőlük. Kivéve apát, aki röviden ki­jelentette, hogy kisértetek nincsenek. Pedig egy éjszaka előtte is megjelent egy szel­lem. Katka még évek múlva is keresztet vetett magára, ha visszagondolt erre a szörnyű esetre. Apa röstelkedve mosoly­gott, ha szóba került és legszí­vesebben nem beszélt a dolog­ról. * Katka matohának nevezte a kisértetet, ami szláv szó, de jobban lehet félni tőle. Ha ezt hallottam, rögtön valami fehé­ret láttam, nesztelenül imboly­gó hosszú fehérséget, ami lehet ruha is, fátyol is, köd is, senki sem tudná megmondani, hogy mi, mert a matohát nem lehet megérinteni. Féltem az estéktől, amikor gyerekszobám elsötétedett sar­kaiban suhogni és huhogni kezdtek a matohák, de azért szerettem is ezeket a borzon­gással telt órákat. Ha apa és anya elmentek hazulról, addig lázadoztam, tiltakoztam az el­­alvás ellen, mig Anica kisasz­­szony teljesítette kérésemet és behívta Katkát a konyhából: — Jöjjön be már, édes Kat­ka, ez a rossz fiú nem alszik el másként, csak ha maga mesél neki. Orromig húztam a takarót, félve pislogtam Kafkára s a borzalom gyönyörével suttog­tam: — A matoháról. — A matoha — ismételte Katka, aztán belefülelt a hir­telen támadt csendbe. Az előbb, hogy végigment a sötét fo­lyosón, puha lépteket hallott maga mögött és amikor vissza­fordult, nem látott senkit. Aki matohát lát, az csak annyit mondjon háromszor egymás­után, hogy légy békén, légy békén, légy békén. Ez a leg­többször segít. Tegnap is, hogy bezárta már a szobáját és le-Szerkesztői üzenet Ha sztrájkol, vagy munka­­nélkül van és az újság előfize­tése esedékessé válik, írjon egy postakártyát és mi halasztást adunk az előfizetés beküldésére. feküdni készült, három éles koppanást hallott az ajtaján. Fe! rgrott és kinézett a folyo­sói a, gyertyával a kezében, de ne n látott senkit. Hangosan kiáltott: — Ki az? és semmi válasz. Aztán reggel találkozott Szvetkónéval a piacon és az új­ságolta, hogy az öreg Ondrej­­kovicsné halt meg az éjszaka, abban a minutumban, amikor megkopogtatták Katka ajtaját. Azt hitte, hogy a hideg leli ki. Szegény öreg Ondrejkovicsné elbúcsúzott még tőle. Az ember nem is érti, hogy miért éppen Katkát keresik fel olyan sűrűn a szellemek? Kat­kát, aki olyan bőségesen duz­zadt az erőtől, mint a szom­szédos „hentes felesége, nappal hangos és jókedvű, éjszaka ak­korákat horkol, mintha nagy­bőgő szólna a közelben s ép­pen semmi, de semmi sincs raj­ta, ami érdekelhetné a szelle­meket. Igaz, hogy senki más nem tud olyan gyönyörűen mesélni a matoháról, mint Katka. Az ő történetei után sokáig nem tu­dok elaludni és nem merem kinyitni szememet a sötét szo­bában. Gyakran felsikoltok ál­momban. * Apa százszor is elmondja, hogy kisértet nincs és minden­kinek szigorúan meghagyta a házban, hogy ne tömjék a fe­jemet kísértetekről szóló rém­történetekkel. Lehet, hogy apá­nak igaza van és kisértet nincs, de matoha van. Ezt már Katka jobban tudja, aki nem is egy matohát látott. Sőt megtör­tént, hogy nem is látta, de mégis tudta, hogy a matoha ott volt a szobában. Látta, amint megmozdult és három­szor egymásután a levegőbe emelkedett az asztal. Más em­ber rémületében szörnyethalt volna, de Katka meg sem ijedt, csak elismételte háromszor, hogy légy békén. Mert Katka rettentő bátor, sokszor azt kell hinnem, hogy apánál is bát­rabb. * Beszéltem a szobalányunk­kal, Julissal is, hogy ő látott-e már matohát? Elsápadt. Bi­zony, hogy látott. Még most is a hideg fut végig a testén, ha visszagondol arra. Egy este a temető mellett kellett elhalad­nia, hát amint odaér, egy fe­hér alak lebben eléje és meg­áll előtte a föld és ég között. Nincs szeme, csak két fekete üreg a helyén, a foga vicsorít . . . Még szerencsére eszébe ju­tott, hogy mit kell mondani:— Légy békén, légy békén, légy békén . . . Akkor a matoha nyomban eltűnt. — Ah, fiatalúr, az borzasztó volt nagyon, még másnap is re­megett a lábam a szörnyű iz­galomtól. Lám, a Julis is látta a mato­hát. Pedig a Julis nem szokott hazudni. Anya is mindig azt mondja róla, hogy derék és megbízható lány. Anya azt mondja, hogy ver­jem ki ezt a csacsiságot a fe­jemből, mert matoha egyszerű­en nincsen. Ostoba emberek találták ki a hiszékeny gyere­kek ijesztgetésére. De amikor Pali bácsi meghalt, anya még­is azt állította Anica kisasz­­szonynak, hogy magától meg­állt az óra. Sőt abban a Íri­szemben, hogy én mélyen al­szom a másik szobában, azt is hozzátette, hogy ugyanakkor ropogni kezdtek az összes bú­torok. ó! — mondta akkor anya, — sok minden csodálatos történik a halál körül,- ami az élők előtt érthetetlen. Lám, még az anya is. Nyil­vánvaló, hogy ő is hisz a mato­­hában s csak velem akarj a . el­hitetni azt a lehetetlenséget, hogy a fütött szoba melege okozza a bútorok roppanását. Avagy talán az óra is a me­leg miatt állt meg? * De beszéltem Kováccsal is, apám hajdújával, aki igen nagy és erős ember, talán nincs is a világon még egy olyan erős ember, mint ő. A katona­ságnál huszár volt és résztvett a boszniai hadjáratban. Me­sélte nekem, hogy egymaga száz bosnyákot mészárolt le a kardjával. Hát ő aztán bátor férfi, ki lenne az, ha még ő sem? Ha végigmegy a folyosó­kon, dong alatta a boltozat. Csak rá kell nézni és minden­ki látja rajta, hogy nem ismer félelmet. Egyszer megkérdeztem Ko­vácsot, hogy ő hisz-e a mato­­hában? Kérdésem nagyon meg­lepte és nem is felelt mind­gyárt. Aztán úgy vélekedett, hogy ezen a dolgon legjobb nem gondolkodni. Mert ki tud­ná eldönteni, hogy mi van a túlvilágon és hogy a jó Isten minő hatalmat adott a szelle­meknek? Azt persze nem sza­bad mondani, hogy matoha egyszerűen nincs, mert épp­úgy lehet, mint nem. ő maga is tapasztalt már olyan dolgo­kat, amiket máig sem tud meg­magyarázni magának. FÉLGYÁSZ A mama azt mondja kis le­ánykájának, hogy a meghalt nagybácsiért félgyászt fog hor­dani. — Hát Géza bácsi csak félig halt meg? — kérdi a kis Ilus. EGYHAZAK, EGYLETEK, MŰKEDVELŐ KÖRÖK FIGYELMÉBE! Énekkarok, dalárdák részére kottasokszorositás. — Három felvonásos színdarabok. — Egy-két felvonásos tréfás színmüvek. — Magyar dalok. 110 vers minden alkalomra (füzet) 30 vers (válogatott Október 6-ra (füzet) 30 vers Március 15-re. Irredenta versek (füzet) A három verses füzet ára (170 vers) csak 75 cent. — Kapható: VERES JÓZSEF kántor-tanítónál, 1432 Magnolia Avenue, San Bernardino, California.

Next

/
Oldalképek
Tartalom