Kis Dongó, 1961 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1961-03-05 / 5. szám

1961 március 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL Kié lesz a Fűzfa-forrás? “KIS DONGÓ” regény Érdekes, változatos és izgalmas kalandok sorozatán vezeti végig az olvasókat. (Folytatás.) Nem kellett kétszer kinálni őket. Mintha viziós álomból ébredtek volna, olyan hurrá­zásba törtek ki, hogy belere­megtek a falak és Hughes csaknem elveszett a minden­felől feléj enyuló kezek árada­tában, alig győzte fogadni a szívélyes szerencsét kívánó, meg elismerő kézszoritásokat. Később, amikor már lélek­­zethez jutott, Hosszú Fred jó­­akaratuan figyelmeztette. óvakodjon Hendrytől, Mr. Hughes! Veszedelmes ember... Nagyon veszedelmes ember... Amire Hughes csak mosoly­gott. — Dehogy veszedelmes. Lá­tod, hogy olyan volt, mint a kezes bárány. — No!... Ez nem az igazi arca ... Négy revolverhősnek lyukasztotta ki a homlokát és semmit sem tehetett ellene a sheriff. Vigyázni kell... Hughes mosolygott. — Jól van, Fred. Majd vi­gyázok Most azonban ideje, hogy pihenőre térjek. Good night, boys! Good night! ... VI. Másnap este hat óra tájban megjelent Dave French a Hu­­ghes-tanyán. — Miss Käthe üzent, Hu­ghes — mondta sunyi pillan­tással, — mire az uj farmer szeme felragyogott. — Mit üzent? — Beszélni szeretne veled. — Mikor? — Ma este. — Mondd meg, hogy jövök. Máris nyergeltetek. Dave sunyi tekintete a föld­re tapadt. — Nem a két “Cé”-farmon lesz. Mughes meglepődött. — Hanem? — Pete Fánning tanyáján lesz egy kis dolga. Úgy gondol­ta, hogy odamehetnél érte és elkísérhetnéd haza. Útközben megbeszélhetnétek a Fürfa­­forrás dolgát. Hughes szeme elkeskenyült. — Ezt üzente? — Ezt. — Köszönöm. Elmegyek. Ugy-e, az a Pete Fanning ta-Szeretettel kérjük, ha hátralékban van előfizeté­si dijával, szíveskedjék azt mielőbb beküldeni, mert la­punkat csak annak küldhet­jük, aki az előfizetési dijat pontosan megfizeti. nyja, amelyik a víztartó felé van? Dave bólintott. — Yes. Egyenesen a vasút mellett vezet az ut oda. — Jól van. Mondd meg a Missnek, hogy ott leszek. Dave megemelte kalapját. — Good night. — Nigh — fogadta Hughes a köszönést és hosszan nézett a távozó után. Maga sem tud­ta volna megmondani, hogy mitől támadt az az érzése, hogy valami rejtett csapda előtt áll, amit egyelőre nem tud felfogni, de minden idegé­ben érzett. Különös, tűnődő mosoly je­lent meg a szája sarkában és lassú, tétova léptekkel indult az istálló felé, hogy nyergel­­tessen. Mert bármennyire érezte a veszélyt, az egy pillanatra sem jutott eszébe, hogy meghátrál­jon előle... * * * Égy 'óra múlva Dave French benyargalt Chadék tanyájára. A négy bandita már utraké­­szen várta és a kaland előreve­tődő izgalma ott ült az arcu­kon, mikor körülvették Dave. — Nos, mit végeztél? — Okay! Hughes máris el­indult. — Láttad? — Yes! Megvártam, mig ki­nyargal a tanyájáról. — Gyors vágtatással ment? — No. A nyárfasor végén le­lassította a lovát. Kényelmes ügetésben haladt. Chad és Hendry szeme ösz­­szevillant. — Right! Induhatunk fiuk! Dave te eredj vissza a városba. Amint hallottad, hogy kifosz­tották a vonatot, terjeszd a hirt, hogy Hughest láttad a vasút mentén. Az is mondha­tod, hogy néhány gyanús ide­­jgennel láttad, pontosan ne­gyedmagával.. A tarka musz­tángján volt? — Yes. Hendry a közelben várakozó musztángra pillantott. Ugyan­olyan fehérfoltos állat volt, mint Hughesé, könnyen össze lehetett téveszteni vele. — All right! Indulás, fiuk! A három Pope beült a Ford kocsiba, amelynek mélyén már elő voltak készítve a vo­natrabláshoz szükséges hol­mik. Dave visszanyargalt a vá­ros felé, Hendiy felkapott a fe­hérfoltos musztángra és a szürke Ford hangos bugással tűnt el a sarkig kitárt kapun; túl. Hendry hatalmas galoppban vágtatott utána. John Cambell már hetek óta halogatta, hogy átlovagoljon a Fanning; tanyára. Régi jópaj­tása volt ott az intéző, mind­kettőjüknek ünnepe volt, ha összeülhettek egy-két órácská­ra és egy pohár whiskey mel­lett elbeszélgethettek a régi jó időkről. Vagy három hónappal ezelőtt megtaposta egy bika az öreget, azóta nem ülhetett ló­ra és igy Campbellnek kellett rászánnia magát, hogy átnyar­gal a másfélórás távolságra le­vő tanyára. Ezen a vasárnap délutánon végre elérkezettnek látta a lá­togatás idejét. Amúgy is a Két “C”-farm külső karámjainál járt, innen már csak egy ug­rás volt a Fanning-tanya és amint végzett á külső kará­moknál, rágyújtva elmaradha­tatlan pipájára, mit sem sejt­ve elindult a Fanning-tanya felé. Legvadabb álmában sem sej­tette volna, hogy az ártatlan látogatás milyen izgalmas ka­­londokba sodorja ... * * * Künn, a nagy víztartó köze­lében éles kanyart vett a vas­úti pálya. Sürü bokrok szegé­lyezték ezen a ponton a pálya­testet, szinte áthatolhatatlan vad bozótos, amelyben igen könnyen eltűnhetett néhány ember és olyan volt a táj, hogy két-h árom jólfelfegyverzett bandita akár egy egész had­sereggel felvehette harcot, a kitűnő fedezéket nyújtó szikla­kiugrók védelme alatt. Hendry izgalomtól csillogó szemekkel lépett fel a pálya­testre. Észak felé nézett, amer­­ről a vonatot várták és reked­ten csengett a szava: — Itt gyújtsatok máglyát... Néhány pillanat alatt össze­­hordtak egy nagy halom szá­raz rozsét. Chad bőven meglo­csolta az autóról leemelt ben­zineskannából, gyufát készí­tettek elő és Hendry gyors, pattogó hangon osztogatta pa­rancsait. JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EAGLE G. WAGNER, temetésrendezfl 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI 2-1555 Sam, te a kocsi mellett állsz egy golyószóróval, az utat fe­dezed! Ha felbukkanna valaki, könyörtelenül tüzelsz! Egyet­len szemtanú sem menekül­het az utón! Chad és Tom ve­lem maradnak! Tom a vonat­vezetőt tartja sakkban, Chad a vagonok sorát tartja állan­dóan tűz alatt, hogy senki se léphessen le a kocsiról! A töb­bi az én dolgom! Mindenki kész? Halkan, vésztjóslóan hang­zott a válasz: — Yes... Hendry most csendet intett. Mind a négyen feszült figye­lemmel hallgatóztak a csendes estében és rövidesen megütöt­te a fülüket a távolból közele­dő vonat halk, egyre erősbödő robogása. Hendiy szava élesen csat­tant. — Sam, helyedre! ... A töb­biek: Vigyázz! ... Most feltűnt a kanyarban a közeledő vonat reflektora. Vá­|kitóan csillagfák az ezüstösen I fénylő sinek a fényszórók hosz­­!szu fénykévéjében, mint két előrenyujtott, tapogató csáp és Hendry az izgalomtól sápad­tan rántotta orra elé a tarka I cowboykendőt. — Most! Gyufa lobban az ujjai között lés a következő pillanatban öt­­méteres lángokkal lobogott a sínek között a máglya. Volt va­lami félelmetes ebben a vad lobogásban, mintha a termé­szet ősi eleme a Tűz emelné fel tiltakozó szavát és a készülő gaztett ellen pattogva kiáltaná Ja világ! minden tája felé, hogy mi készül itt. .. (Folytatjuk.) AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanulásra, az angol nyelv elsajátítására, mert a szavak mellett fel van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának is­mertetése. Második külön rész: Polgárositási tudnivalók. Harmadik külön rész: Hasznos tudnivalók és útbaiga­zítások az amerikai életben felmerülő minden­napi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, tiszta olvasható betűkkel nyomott könyv r Ara postán, szállítási és biztosítási díjjal $3.00 A könyv megrendelhető a következő cimen: Mrs. Elizabeth Kolos, 9207 Lyon St., Detroit 17, Michigan. — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! —

Next

/
Oldalképek
Tartalom