Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1960-09-05 / 17. szám

NEM ÉR SEMMIT... Bandit szörnyen elveri a ma­mája, mire a gyerek felhábo­rodva igy szól: — Érthetetlen! Mindig azt mondod, hogy én vagyok a te szived és amellett folyton versz. — Igen, — feleli a mama, — mert egy szív verés nélkül nem ér semmit. ■■ — ■ SKÓT VENDÁGLATÁS Egy gazdag skót vacsorára marasztalj „ z unokaöccsét. Aá-asszem egyetlen lágy tojást tesz az asztalra, amit a házi­gazda imigyen kínál: — Egyék, kedves öcsém a fe­hérjéből is, a sárgájából is, ne rostéi je magát, és ha soknak találná, a maradékot majd el­fogyasztom én holnap.---------------------------­MEGEGYEZTEK Válóperben tartott tárgya­lásról távozik a férj, s az utcán megkérdi egyik barátja: — Nos, mi újság? — Hogy folyt le a tárgyalás? — Megegyeztünk... A lá­nyok az anyjukhoz mennek, a fiuk hozzám, a vagyon meg az ügyvédhez.-----------í>9~.-------------­— Nos, és nem nélkülözi la­kásában a fürdőszobát? — Szó sincs róla! Az anyagi helyzetem megengedi, hogy minden évben fürdőre utaz­zam. Vol. 21. évfolyam. — Detroit, Michigan — '«ajg||jfe> 51 1960 szeptember 5. — 17. szám. FÉNYKÉPÉSZNÉL — A feleségem itt szeretné magát lefényképeztetni... — Milyen formában, kérem? — Kicsi, széles és meglehe­tősen kövér...---------------------------------­MOZIBAN — Ker-em. asszonyom le­gyen szives letenni a kalapját, kei uouarx nzeuem a helye­mért! — Én pedig húsz dollárt fi­zettem a kalapomért! CSALÁDI ENYELGÉS — Nem tudom megérteni, hogy nézhetsz ezek után az arcomba! — Hát az ember idővel meg­szokja a legcsunyább látványt is... FELESLEGES — Liliké, imádom magát, szeretnék az élete utján világi­tó és vezérlő csillag lenni... — Köszönöm, de éjszaka mindig viszek magammal vil­lanylámpát! TÖRTÉNELEMÓRÁN Tanitó Okoskához: Mondd meg fiam, mikor halt meg Má­ria Terézia? Okoska: De tanár ur ... Én azt sem tudtam, hogy beteg volt.---------------------------­Nyavalyek lefesteti magát. — Elég élethü lesz? — kérdi a festőtől. — Olyan életmű lesz — feleli a festő, — hogy az is rá fog ismerni, aki még soha sem lát­ta önt.---------------------------9 AZ BIZONYTALAN — A Kelet és Nyugat együtt­működésének alapja: Nem minden hazugság, amit a Szov­jet mond. Abból kell kiindulni, hogy annak legalább is a fele igaz... — Jó, jó... De melyik fele?...---------------------------------­BORGŐZÖS HAJNALON A részeg ember odamegy a rendőrhöz és megkérdi: — Kérem szépen, biztos ur, nem tetszik tudni, hol lakik Patyolat Péter? — De hiszen ön az! . . . — Azt tudom, de hol lakom?-----------',-9-.-------------­MOSAKODÁS Kártyázás közben azzal vá­dolják Mr. önérzetest, hpgy hamisan játszik, mire Mr. ön­érzetes elkezd önézetesen tilta­kozni, hogy nem játszott há­­misan. A partnere rászól: — Hiába mosakszik! Mr. önérzetes még önérzete­sebben visszavág: . — Nagyon téved! Én nem szoktam mosakodni! NEM BETEG AZ. .. Odaszól a gazda a girhes te­henét fejő cigánynak: — Te more, beteg az a tehén. — Ezs-e? Dehogy beteg? — Hát iszen piros a teje a vértől. — Hát présé, hogy perse! Mikor á bibás pár náp óta a legelőn csák á pipácsokat esi! GONDOLJON AZ ÓHAZÁ­BAN SZENVEDŐ VÉRE­INKRE! BARÁTNŐK — Te, és komolyán udvarol neked az az öregember? Van már vagy hatvan esztendős... — Igen ... Gondolod, hogy talán öreg énhozzám? — Azt nem... Talán inkább kissé fiatal.---------------------------------­NEM HISZI Dülöngi ur (magában dör­­mögve): — Mivel, hogy százszor is hikk . . . bolond az, aki elhiszi az orvosoknak, hogy egy tojás és egy pohár bor elégséges egy embernek 24 órai tápláléknak! Mivelhogy hikk ... itt vagyok én„ az imbolygó példa: Megit­tam 24 pohár bort, és meget­tem 16 tojásból rántottát, és mégis, hupp . . . bocsánat . . . és mégis olyan cudar gyöngé­nek érzem magam, mint a ma* joranna, alig tudok hazaván­szorogni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom