Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1960-11-05 / 21. szám

1960 november 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 3-IK OLDAL Gyermekrovat REGGELI TRAGÉDIA Kelj fel édes kicsi fiam, Kelj fel drága lányom, Mosdani kell, öltözni kell! No! Egy, kettő, három! Szedte-vette lusta népség, Még mindig az ágyba’? Nyújtózkodtok, ásitoztok, Minden szó hiába? Utoljára mondom szépen: Ki az ágyból gyorsan, Máskülönben jön a kancsó, Ott van a sarokban! Nem hederit a jó szóra, Sem Annus, sem Palkó, Édesanyjuk kezében hát Meglendül a kancsó. Önti rájuk a friss vizet, A két lusta táncol, Ordit, nevet, sir, de mégis Kiugrik az ágyból.-------§•»----------­Mariska madarai Éjjel nagyon hideg volt. Reg­gelre a háztetőkről nagy jég­csapok függtek alá szép sor­jában. Az emberek meleg nagy­kabátokban siettek tova az ut­cán. Mariska kinézett az abla­kon. Látta, hogy a fák tele vannak zúzmarával. — Jaj, szegény kis madarak, éhen pusztulnak ebben a nagy hidegben! Édasapja még aznap elké­szített egy kis faházikót. — Ez lesz a madáretető. Gyere kislányom, kivisszük a kertbe. Kivitték és felerősítették egy fára. Mariska morzsát, kölest, feltört diót tett az etetőbe. Dél­ben még a csontokat is kivitte. A kis madarak majd lecsipe­getik. A madárpostások gyorsan hir'ül vitték a kertekben, hogy Mariskáéknál madáretető van. Délután már jöttek ám a cinkék, sármányok. Vigan et­ték, amit találtak. Mariska az ablakból nézte őket. Igen ara­nyosak voltak. Most már mindennap kaptak a kis madarak ennivalót. El is jöttek pontos időben. Ha Ma­riska nem vitte ki az ennivaló­jukat, akkor odaszálltak az ab­lakdeszkára. —Csip, csip ... Éhesek va­gyunk! Gyere már Mariska! így kopogtatták az ablaküve­get. A kislány egész télen gondját viselte a kis madaraknak. Az ő kertjükben nem is fagyott meg egy sem. Téli világ Téli világ, tündér világ. Fehér most az egész világ. Égi párnák hasadoznak, Van dolguk az angyaloknak! Havat ráznak angyalkezek: Kis gyermekek örvendjetek! Hógolyózni finom dolog, Te dobsz, aztán én is dobok! Tükörsima már a jég is, Korcsolyázni megyek én is. Ha elesem, majd felállók, Aztán tovább csuszkorálok. Laji gyerek sivel suhan, Klári szánkózik boldogan. Zoltán urfi korcsolyázik, így aztán egyik sem fázik. ----------------------­Jó tettért jót várj! Hol volt, hol nem volt, a nagy szobán túl volt, a kis szobán innen volt, a tornác sarkában állt egy icipici asztal. Ott hol a por lepegette, hol az eső vere­gette. Gondját senki sem visel­te. Magát el is keseregte: Hej rontom, bontom, Nem viselik a gondom! Muskátlis ablakból kinézett egy kisleány. Megesett a szive az icipici asztalkán és lekiáltott rája: Ne félj kis asztalkám, Én gondomba veszlek És a tiszta szobába Rögtön be is teszlek. Azzal odament. Letörölgette az asztalkát. Bevitte a tiszta szobába. Patyolat abrosszal be­­teritette. Friss bokrétával éke­sítette. Bezzeg az asztalka neki­­vidámodott. Lábával jókedvűen tipegett, topogott. Aranyos jó kislány, Jót tettél velem, Ha bajba leszel, Majd visszafizetem. A szegény ember házába nem kell a bajt vendégül hívni. Megérkezik az magától is. A jó­­szivü kislány édesanyja beteg lett. Ágynak esett. Nem birt kenyeret keresni. Egy betevő falat sem volt a háznál. Jaj, asztalkám mi lesz velünk? Se kalácsunk, se kenyerünk! — zokogott a kislány az asz­talra borülva. Hát abban a perben csak rázkódott egyet az asztalka. Egyszeriben olyan ebéd ter­mett rajta, hogy a király asz­talán sincs különb. Volt azon rétes, volt azon bélés. Az egyik mézes,, másik is édes.. Réce, ruca, libagége, Itt a vége, fuss el véle! Lapképviselőket AZ ORSZÁG MINDEN RÉ­SZÉBEN FELVESZÜNK. ÍRJON FELTÉTELEKÉRT. A legnagyobb hazugság Egyszer régen, nagyon régen, mikor még a rókák, nyulak ba­rátkoztak egymással, sétára in­dult egy nyuszi és egy róka. Még az erdő közepére sem ér­tek, mikor rájuk köszönt egy szarvas: — Hová, hová, szomszéd­urak? — Megyünk a szomszéd er­dőbe — felelte a róka, — meg­látogatjuk rokonomat a borzot. — Hát akkor én is veletek megyek, mert nekem is van ro­konom a szomszéd erdőben s megígértem neki, hogy egyszer meglátogatom. így hát hármasban mende­­géltek, néha-néha megpihen­tek s elbeszélgettek az erdei dolgokról. Arról, hogy az erdő­szélen két kis bokor született, meg hogy tegnap volt a tölgyfa századik születésnapja. A nyúl még azt is tudta, hogy szarká­­éknál esküvőre készülnek s ahány szarka van az erdőben, mind lopkodja már az ajándé­kot az ifjú pár részére. — Hát bizony szép békesség­ben élünk valamennyien — mondta a róka, — de csak azért, mert egyetlen farkas sincs az erdőben. Alighogy ezt kimondta, mintha a föld alól bujt volna elő, egy nagy farkas termett előttük és igy szólt: — Úgy látom, jókor jöttem, mert már három hete vándo­rolok s nem ettem egy falatot se a három hét alatt . Most az­tán kipótolom. Első hétre meg­eszem a rókát, második hétre megeszem a szarvast, harmadik hétre megeszem a nyulat! — Jaj, jaj, ne bánts minket! könyörgött a róka. — Menj inkább a harmadik erdőbe, mert ezer állat vár ott téged, nem is ezer, de kétezer s olyan ebédet készítettek neked, hogy még az oroszlán sem evett kü­lönbet ... — De szépen tudsz hazudni, — nevetett a farkas, — de ezért meg is kegyelmezek ne­ked, csak a szarvast, meg a nyulat eszem meg. ß— Jaj, jaj, ne bánts engem — könyörgött a szárvas, — in­kább menj a negyedik erdőbe s keresd meg a tisztáson a leg­pirosabb földi epret. Ha meg­találtad, akkor mondjad el a varázsigét: “Ide figyelj kis ep­rem, három hete nem ettem!” Ha ezt elmondod, akkora ha­talmas szarvas-combbá válto­zik, hogy álló évig abból lak­­mározhatsz. r. — Nahát ez még szebb ha­zugság volt! — kiáltotta a far­kas. — Neked is megkegyelme­zek. Most már csak a nyulat eszem meg. — Azt ugyan jól teszed — fe­lelte a nyúl, — mert én már három esztendeje arra várok. Tigris voltam én hajdanában, de elátkozott valaki és tapsifü­les lett belőlem. Csak akkor változom vissza tigrissé, ha egy farkas megharap ... No hiszen, egyéb se kellett a farkasnak, úgy elszaladt, hogy még a fűszálak is futottak utá­na. Mikor nagysokára eszébe­jutott, hogy a nyuszi is csak hazudott, akkor a három jóba­rát már a szomszéd erdőben üldögélt a borz kertjében s ne­vetve mesélték, hogyan csapták be az ijedős farkast... VERSES FEJTÖRŐ KISEBBEKNEK Mi ez? Nekem is van, neked is van. Fűnek is van, fának is van. Még a szúnyognak is van! (^sÁuiy) MI EZ? Van egy virág, jól ismered Tövis között meglelheted. Hajnalpiros a levele, Illatával a kert tele. Mond meg pajti, mi a neve? , (Bszoy) A “KIS DONGÓ” előfizetés^ dija egy évre csak 4 dollár. Ismét kapható! Uj kiadásban! MAGYARORSZÁG LEGSZEBB DALAI köztük: “SZÉP VAGY, GYÖNYÖRŰ VAGY MAGYARORSZAG...” 64 OLDALAS, S'AXIW* INCH NAGYSÁGÚ ALBUM 29 MAGYAR DAL KOTTÁJA, — ÉNEKRE ÉS ZONGORÁRA, — MAGYAR ÉS ANGOL SZÖ­VEGGEL — GYÖNYÖRŰ KIÁLLÍTÁSBAN i r Ara postán, szállítási és biztosítási díjjal $2.00 I , A könyv megrendelhető' a következő címen: Mrs. Elizabeth Kolos, 9207 Lyon St., Detroit 17, Michigan. í — Utánvétellel (C. O. D.) nem szállítunk ! —

Next

/
Oldalképek
Tartalom