Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)

1959-08-20 / 16. szám

2-IK OLDAL 17 IQ novrrt PTTiy; 1959 augusztus 20. Kis Dongó regénye A SZÍV CSAK SZÍV MARAD . . . (Folytatás.) — No, szeretném is látni, hogy nem tette volna! viszon­­zá Cabagnou. — No hát, kezdé ismét a pa­rancsnok, — vizsgáljuk csak a dolgok folyását, amelybe — vé­leményünk szerint neked nem kell beleavatkoznod. Fölfogha­tod, hogy ami az ezzel az úri emberrel való beszélgetést ille­ti, aki apád, kész vagyok neki a te közbelépésed nélkül is megmutatni, hogy emberrel van dolga. De van egy másik, igen kényes kérdés is, amely anyádra nézve igen komoly s amelyről veled beszélni sem mer . . . Megbizott hát, hogy én beszéljem meg veled. — Mit akar ezzel mondani? . . . kérdé Dániel, kit ez a be­vezetés meglepett. — Azt, hogy az ő véleménye szerint apádnak, a mostani elő­re nem látott körülmények közt eszébe juthat a hozzád va­ló közeledés. — Közeledés! kiáltott fel Dániel. — Hát megtagadnám anyámat? — Ne drámázzunk, kedves Dániel, mondá Cabagnou egy­kedvűen. — Én nem is igen tu­dom elképzelni a mi tegnapi emberünket egyszerre csak a szív vágyától elkapatva; de gondolni kell mindenre. — De az én általam kierősza­kolt bocsánat anyám elitélése A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. lenne! viszonzá Dániel. — Ho­gyan feledhetném el annak az egész életének a boldogtalansá­gát, nyomorát, melyet szenved­nie kellett, hogy engem fölne­velhessen? ... És az ő szeme­­láttára nyújtanék kezet annak az embernek, akit ő csak meg­vetni és gyűlölni tud mind­azért, amit általa szenvedett? — Hja, kedves öcsém, mon­dá Cabagnou, — világos, hogy a vérség köteléke nem igen lát­szik önt vonzani. Ami engem illet, nem igen osztozom Bé­­raud lovagias illúziójában. Lantrac grófra nézve, ha va­laminő cselekedet, pártfogás által akarná tanúsítani, hogy ismeri önt, ez annyi lenne, mint bevallani és dobra ütni, hogy régente takaros hitvány­ságot követett el ... De ettől és az érzelem kérdésétől elte­kintve is, var. még egy eshető­ség, amelyre figyelemmel kell lenni . . . Arról a szintén nem igen valószínű, de végre is le­hetséges esetről akarok szólni, ha Lantarc grófnak, egyenes örökösei nem lévén s önnel vé­letlenül találkozván, eszébe jut­na végrendelet utján tenni fel­fogása szerint jóvá hibáját... Ez utóbbi esetben a vele való rövides elbánásnak igen köny­­nyen lehet az a következmé- ^ nye, hogy eltéríti jó szándéká­tól .. . amely . . . talán . . . — Oh, doktor ur, elég! elég! — kiáltott fel Dániel. — Itt anyám nyugalmáról van szó, melyet ennek az embernek az Minden amerikai magyarnak nélkülözhetetlen! LEGÚJABB ANGOL-MAGYAR LEVELEZŐ ÉS ÖNÜGYVÉD Útmutató mindennemű meghívások, ajánlatok, köszönő, kérő, baráti, szerelmes és ajanló levelek írására. Továbbá okiratok, szerződések, folyamodványok, bizonyitvá­­nyok, nyugták, kötelezvények, kérvények, meghatalmazások, vég­rendeletek, kereskedelmi, üzleti, eljegyzési, esküvői, jókívánságokat, vigasztalást és részvétet kifejező, megrendelő levelek, apróhirde­tések és sok más a napi életben előforduló ügyekkel és események­kel kapcsolatos levelek és iratok megfogalmazására. Ezen 28b oldalas levelező segítségével angol levelezését könnyen elintézheti. r Ara postán, szállítási és biztosítási díjjal $2,00 Kis Dongó, - 7907 W. Jefferson Ave. - Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — idejötte fenyeget, akit nem is­merek s nem is akarok ismer­ni. örökségével nem törődöm! Dániel, e társalgás által meg­erősítve, könnyebben lélekzett. Végre is az atyjával való talál­kozás'olyan eset volt, amelyet előre láthatott s amelyről soha sem gondolta, hogy sorsára be­folyással lesz. — Beszéltél keresztapáddal? — kérdé anyja, mikor este ha­zatért. — Beszéltem, felelt Dániel, anyját megcsókolva. — S ő el­mondta nekem, hogy te milyen félénk nő vagy s mennyire ag­gódtál miattam. Anyám, ket­ten vagyunk az életben. Az én boldogságom a tied is, és büsz­keségemet abba helyezem, hogy semmim se legyen, ami nem tőled való. Bármennyire megnyugodha­tott is Blaisoték támogatásá­ban, a két utóbbi nap esemé­nyei és izgalmai után lázas ag­gódással várta Béraud pa­rancsnok lépésének eredmé­nyét. Másnap reggel átsietett Bau­­metbe. — Nos, beszéltem Lantrac gróffal, mondá a parancsnok az első kérdő szóra. — Ah! És mi történt köztük? kérdé Dániel aggódva. — Fölfogta annak a szüksé­gességét, hogy anyádat a vele való találkozástól megkímélje. Nem fog többet a kastélyba jönni. Alkalmasint tegnap este átküldte már Merlinnének a bocsánatkérő levelet, hogy nern jöhet el a vasárnapi ebédre, amelyre hivatalos volt. — És Baumetben való tar­tózkodása? — Oh, ami azt illeti ez már bajosabb dolog! Ott van elő­ször a képviselő-jelöltség . . . aztán meg a bányamunkála­tok, amelyeket aligha fog ér­zelmi kérdések miatt elhanya­golni ... De zavarodottságá­ból azt véltem észrevénni, hogy “hit bajnoka” minőségében ő is annyira óvakodik attól, mint mi, hogy egykori alávalósága köztudomásra jusson . . . Sőt úgy tetszett, mintha attól fél­ne, hogy te valami lépést te­hetnél nála, mert kérdezte, hogy mit tudsz. — S ön mit mondott neki? / — Gondolhatod, hogy hatá­rozott voltam a nyilatkozata­imban s megmondtam neki, hogy teljesen ismered a hely­zetet. Egyébiránt a Blaisoték­­nak tett őszinte nyilatkozat és az ő támaszuk megnyugtathat minden egyébre nézve. Akár itt marad ez a Lantrac, akár el­megy, neked nem kell miatta többé aggódnod. XX. Ha Dánielnek akaratereje összeszedésére lett volna szük­sége, hogy le tudjon mondani szerelméről és megerősítse el­méjét, ily harc után, mely kö­nyörtelenül szorította le arra a szerény állásra, amelyről soha-JOHN K. SŐLŐSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó DETROITIJÁN 8027 W. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: VI. 1-2353 LINCOLN PARKBAN 3200 Fort St. — Tel.: DU 3-1870 sem adott magának számot, bi­zonyára teljesen fölfogta volna balga reményeinek hiú voltát. — Mi baja van önnek? kér­dé tőle nevetve Madeleine a második napon. — Micsoda dráma ment végbe, amely eny­­nyire elszomorította? Dániel, jobban reszketve, mint valaha, attól, hogy Ma­deleine megsejthetné szive se­bét, nem tudta megnyugtatni. A vadászatok ideje csakha­mar elmúlt, a nyugalom visz­­szatért a 'kastélyba s pániéi is­mét élete főérdekének szentel­hette magát. Cabagnou mon­dása szerint az izgalom, a zaj kedvező fordulatot adtak Ma­deleine állapotának. — De nézze csak ezt a mi lányunkat, mondogatá Merlin­­né. — Nem azt hinné az em­ber, hogy kicserélték? Dániel nagyobb fölindulással hallgatta e szavakat, semmint szerette volna. Szörnyű aggályai eloszolván, lelke mélyéből és józan elméje ellenére egy őrült gondolat fa­kadt föl, melyet hasztalan iparkodott elűzni és mely kü­lönös álomként zaklatta. Ez az uj izgalom, hevülés’, áradozás néha olyan zavarba ejtette, melynek mélységét megmérni nem merte. “Ha Madeleine őt szeretné?” Ettől a fájó gondolattól a helyzetére való eszmélés hegyes tövisként szúrta meg szivét. Igaz, Madeleine nem ismeri azt a szomorú titkot, melyet őszin­tén közöltek Jean úrral, Mer­­linnével és Cabagnouval. De ha most azzal találnák vádolni, hogy aljas csábítást kísérelt meg? . . . Tudván azt, hogy erre a lehetetlen házas­ságra nem számíthat, nem jo­gosan fogják-e nyomorult em­bernek tekinteni, aki annyi jó­téteményt a leggyávább hálát­lansággal viszonoz . . . De ha Madeleine mégis sze­retné? E gondolat közepette és a lel­kinyugalom dacára, mely sor­sának e különös harcában tá­mogatta, Dániel mégis jobban megijedt volt anyja aggodal­maitól, semhogy a Lantrackai való szomszédság ne aggasz­totta volna. ( Folytatjuk)-------------------------­Buy U.S. Savings Bonds

Next

/
Oldalképek
Tartalom