Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)
1959-04-20 / 8. szám
1959 április 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 5-IK OLDAL ’ jártam! Tekintetös urnák mán csak elmondom, barátilag. — Mondjad fiam, mondjad! villant fel a perzekutor szeme. De csak az almáriumra villant. Egy üveg piros bort állitott az asztalra. — Ne mondd, Jóska, hogy úgy veszejtelek el, mint az ördög a feleségét. A betyár húzott egyet az üvegből és most adta vissza az elismerést. — Jó kis bora van a tekintetös urnák, — Ne arról beszélj, lelköm, gyerököm. Azt mondd el, hogy mi volt az a legutóbbi eset? De azért ne hagyd ám itt ezt a kis körömfaladékot se. — Az? — tömte magába Jóska az aprócska csülköket. — Jó kis eset volt az kérőm. Az első kakasszóra ki akarom vezetni az istállóból az ökröt, hát nem fölébred a bérös! Mit akarsz? — kérdezi mérgesen. — Hát mit akarnék, mondok, szögény hajcsár vágok, eltévelyödtem, itt akarok möghálni, bekötöm éccakára ezt az ökröt a jászolhoz, ha mögengedöd. Dehogy engedőm — pattog a bérös, — ha a gazda röggel észreveszi, mögpiszkol érte, tisztuljon kend innen vele! Mögyök ám, édös fiam, mögyök — mondom neki, — csak ne haragudjál! Hát nem is haragudott a külüfejü, még az ajtót is ő nyitotta ki. Nevetett a betyár, nevetett a perzekutor is, de azért utoljára mégis csak rávetette Jóskára a rabvallató szemét. — Aztán hová vezetted azt az ökröt, Jóska fiam? Jóska időváltozást érzett. Egy kicsinyég megállt benne az ütő. Aztán összeszedte magát és vállat vont. — Vannak a magamfajta embernek többféle helyei. — Azokat szeretném én tudni, Jóska. — Azokat nem mondhatom én mög tekintetös ur. Böcsület dolga az. — Ötven pengőt kapsz minden orgazdáért. — Ötven pengőt? — bólintott Jóska. — Szép péz. De nem becsület. — Ha pedig nem vallasz, akkor tüstént vasraveretlek. * Már akkor állt a perzekutor. Szúrt a szeme, mint a vasvilla. A betyár lehajtotta a fejét. — Hát mit tőgyek, tekintetös uram? — Igyál Jóska és beszélj. —No, írja az ur — szegte föl dacosan fejét a betyár. — De maga felel érte az Isten előtt, ha böcstelenségre kényszerit. — Vállalom, fiam, csak mondjad. — Tessék. Kesdy Szabó András, Majsa. — Jó pipa, ösmeröm. Mondd csak tovább. A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. Szivbeli köszönetnyilvánítás — Penecilus Tót János, Makó. — Tovább! — Csábi Mátyás, Vásárhely. — Van-e még? — Csenki Ráfáel, Félegyháza. — Lössz-e még? — Tán ölég is most mán ebből ennyi. — Hát egyelőre ölég, fiam. Köszönöm a szivességöd. — Én is a tekintetes űrét — nézett Jóska a tálba, hogy hát azt a három combocskát ki eszi már most meg? — Papírba tösszük fiam, vidd haza — mondta barátságosan a tekintetös ur és belecsavargatta egy protokollumba a rántott húst. — Isten fizesse mög a szívességit — mondta a betyár Ezen aztán elnevette magát a perzekutor. Ez nem is lett volna baj, ha föl nem fújta volna a két piros képét és az öklével ráütve ki nem mondta volna: — Brekeke. — Tessék? — Biz ez igy van, Jóska — rázta a kacagás a tekintetes urat. — Ne haragudj, de ez egyszer nem igazi j ércét ettél. Azt hittem, te is szereted a békát. A betyár ránézett, elköszönt és ment ki az ajtón. A perzekutor pedig boldogan tette el magát másnapra. Félóra múlva azonban ráverték az ablakot. — Ki az? — Én vagyok, Szöröncsés Fekete Jóska. — No, mi baj már megint Jóska? — Mög kérőm tekintetös urat, ne haragudjon, de az eccör nem igazi rievöket mondottam be. Ugyan van köztük igazi is, a majsai, de azt mög mön öt esztendeje eltemették. — No meg tudtam én azt amúgy is, hogy tekintetös ur nem jércét, hanem békacombot tálalt fel. Megszerettem azt, mert sokszor ettem, amikor üldözés közben a lápok közé kellett menekülni s ott bizony más élelmet nem találtam, csak békacombot. Jó, finom étel az! Fogyassza azt tekintetös ur is, egészségére fog válni! Most pedig: jó éjszakát! AHOGY Ö GONDOLJA Kihirdetik az Ítéletet: — Tiz napi elzárás vagy harminc dollár, — mondja a biró. — Választhatok, kérdi a vádlott? — Igen. — Akkor — feleli habozás nélkül az elitéit, — ... kérem a harminc dollárt. Az igazi barátság az Ég ritka adománya s szerencsés az, aki barátokra tett szert, mert ez annak a jele, hogy jellemében, gondolkozásában nemes, jólelkü, aki másokat megért, segíteni kész. Az ilyen ember iránt az igaz barátok minden alkalommal kimutatják érzelmeiket s ezzel boldoggá teszik őt. Hevesi Ferencet, a Hevesi Cafe népszerű s mindenki által tisztelt és nagyrabecsült tulajdonosát április 5-én, 6-án és 7- én, tehát három napon át nagy számban látogatták meg barátai, ismerősei és üzletfelei abból az alkalomból, hogy Hevesi születésnapjának évfordulója volt. Hevesi Ferenc 1898. április 6-án Szöllősgyula községben, Ugocsa megyében született. 1914-ben jött az Egyesült Államokba s 1926-ban nyitotta meg az egész országban ismert üzletét, a Hevesi Cafe-t. A legelső s szivének legdrágább jókívánságokat kedves neje, Emma mondotta, aki Hevesi élete minden napját széppé és boldoggá teszi, amit szerető férje, Hevesi Ferenc mindenben viszonoz. Egyetlen fiuk elfoglaltsága miatt New Yorkból nem tudott az évfordulói AKI VIGYÁZ MAGÁRA A patikába belép egy idősebb hölgy. — Ön gyógyszerész? kérdezi a bentlévő fehérköpönyeges úrtól. — Igen, az vagyok, feleli a kérdezett. — Van oklevele? — Természetesen van, válaszolja a patikus kissé megütközve . . . — Mióta űzi a mesterségit? faggatja tovább a hölgy. — Több mint húsz éve. — És még sohasem tévedett a gyógyszer elkészítésében? — Még soha. — Helyes, sóhajtja a hölgy megkönnyebbülten,, — akkor ünnepélyre ide utazni, de sürgöny által küldte jókívánságait édesapjának. A három napos ünnepély alatt Hevesit elhalmozták a jóbarátok, üzletfelek és jó ismerősök a legjobb kívánságokkal, virágokkal és ajándékokkal s a Mindenható áldását kérték reá, hogy még sok éven át megülhesse a születésnapi év-, fordulóját, amit Hevesi Ferenc hálás szívvel köszönt meg. * Lapunk utján külön is kifejezi Hevesi Ferenc őszinte köszönetét minden jóbarátjának, üzletfelének és ismerősének, hogy ilyen kedvesen emlékeztek meg róla, hogy megjelentek az évfordulói ünnepélyén, jókívánságaikat fejezték ki, virágokkal és ajándékokkal lepték meg. A jó Isten áldja meg mindnyájukat. HEVESI FERENC a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Ave. Detroit 17, Michigan. kérek harminc centért kézfinomitót.--------------------------A SZKEPTIKUS — És aztán . . . meséli a nagy vadász, elsütöttem fegyveremet. Képzeljétek magatokat a helyembe ... az oroszlán ott feküdt a lábamnál holtan. Mire az egyik hallgató érdeklődve kérdi: — Mitől halt meg? TÖBBEKNEK. Ha sztrájkol ?agy munkanélkül van és előfizetése esedékessé válik, Írjon egy póstakártyát s ml halasztást adunk az előfizetési dij beküldésére. Minden amerikai magyarnak nélkülözhetetlen! LEGÚJABB ANGOL-MAGYAR LEVELEZŐ ÉS ÖNÜGYVÉD Útmutató mindennemű meghívások, ajánlatok, köszönd, kérd. baráti, szerelmes és ajánló levelek írására. Továbbá okiratok, szerződések, folyamodványok, bizonyítványok, nyugrták, kötelezvények, kélmények, meghatalmazások, végrendeletek, kereskedelmi, üzleti, eljegyzési, esküvői, jókívánságokat, vigasztalást és részvétet kifejező, megrendelő levelek, apróhirdetések és sok más a napi életben előforduló ügyekkel és eseményekkel kapcsolatos levelek és iratok megfogalmazására. Ezen 28b oldalas levelező segitségével angol levelezését könnyen elintézheti. F Ara postán, szállítási és biztosítási díjjal $2.00 Kis Dongó, - 7907 W. Jefferson Ave. - Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! —
