Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)
1959-02-05 / 3. szám
1959 február 5. fii«. nn\r:0 _ CLEAN FUN 5-IK OLDAL * — Nézd, anyjuk, itt lógnak a csizmák, hát ide be is térhetünk. Aztán meg ne mondd ám, hogy a gyerek 11, a leány meg 9, hanem, hanem egy számmal fiatalabbnak mondd őket, akkor aztán olcsóbbak lesznek a csizmák! — Majd ahogyan kell! — Megvannak? — Már mondtam, egyszer, hogy alusznak! — Hát aztán megsünogasd ám, nehogy valaki elmellékelje, mert akkor aztán meg lesz ám a vásár! — Ejnye, hát a balta mire való, talán pikulának? Nyisd ki az ajtót, azután egy számmal lejjebb beszélj és két számmal nagyobbat végy, majd bele nőnek az unokák. Keveset Ígérj, de sokat beszélj, hogy itt ne maradjon a hízók ára, mert kell ám belőle a répamasinára! Félnapi alkudozás után kifizették a csizmák árát. Mivel jó vásárt csináltak, Szemesné elment kesztyűket, fazekat vásárolni, Szemes pedig beballagott a “Sas”-ba egy kis borivásra. No meg, ha már városon van, csak nem eszik darástésztát, hanem parancsolt egy jó tányér pecsenyét. Alig, hogy letelepedett, kiemelte a hízók árát és olvasni kezdte negyedszer is. Akkor kapta le a pénzt az asztalról, amikor belépett egy vöröshaju, mert eszébe jutott, hogy az anyjuk sokszor emlegetett egy vöröshaj ut. Amikor a anyjuk megérkezett, már javában folyt a vita a szomszéddal, hogy melyik unokának erősebb a csizmája. — Nem vettem se kesztyűt, se fazekat. Nekem sem volt, mégis megvénültem. A hízók árát csak nem adom oda egy pár rongy kesztyűért. — Miért nem mondtál két számmal fiatalabbat? — Mondtam én ördögöt is, de semmit sem használt. Jó lesz ám apjuk, ha készülünk, mert a gőzös nem vár ám, tudod te úgyis. Mikor jöttünk is négy órát vártunk rá, aztán a végén mégis majdnem lekéstünk! — Igazad van, anyjuk, jobb, ha előbb kimegyünk. Hej korcs-GONDOLüON az óhaza BAN SZENVEDŐ VÉREINKRE! máros ur, hát számolja össze és azután fizetünk! Szemes büszkén nyúlt a szivéhez, hogy a hízók árát kiemelje s nagy pénzzel fizessen. Nagy volt azonban a meglepődése, a mikor a hízók helyén nem talált mást csak egyre jobban fokozódó szívdobogást. Jó, hogy Szemesné nem tett bevásárlást, mert máskülönben nem került volna pénz sem a korcsmára, sem a vasúti billetára. Hiába keresték az asztal alatt, pénz bizony nem lett, mert az elillant. Sirva-riva bandukoltak ki az állomásra és ültek be a kocsi harmadik osztályába. Szemesné az ajtó mellé ült, ott sirdogált. Szemes pedig az unokák csizmáit ráncigálta. Keservesen telt el a vasúton az idő, mig Kertesre értek. Mikor lakásukban voltak Szemes bácsi odacsapta az unokák csizmáit az ágyoldalra. Az anyjuk sirt, Szemes pedig nyögött nagyokat, hogy elúszott a hízók ára. Most érkezett haza - Szemes menyecskelánya, aki látván szülei szomorúságát, nem kérdezett semmit, hanem torkaszakadtából — anélkül, hogy tudta volna miért — ő is sírni kezdett. Amig hulló könnyeit törülte, szemeivel a kesztyűket és a fazekat kereste. A csizmákról pedig már is megállapította, hogy azok kicsinyek, de azért nem szólt, csak sirt rendületlenül. Tudta, hogy sokáig nem tart, mert édesanyja már törülgette könnyeit. Ezután pedig jön a nyilatkozat és megtudja, hogy van-e kötött kesztyű és hogy hol maradt a rézpántos tejesfazék! — Láttam én, hogy a vöröshajú igen nézegette apád oldalát. Senkinél sincs a pénz, mint a vörösnél. Csak tudná az ember az adressét, mindjárt meglenne minden! — A pénzt nem vitte el más — vágta ki Szemes — mint az a nagy okkulás, aki ott volt a cipők között, mert akkorákat sunyitott rám, hogy majdnem* elejtettem ezt az éles baltát! — Apjuk, megvan? Akarom mondani, a pénz sehol sincs, mint a korcsmában, ahol magyarul disputáltál azzal a némettel, mert mikor én odamentem, már tapogatta a szive környékét, ezt pedig tőled tanulta el. Most már megszólalt Szemes menyecske-lánya is. — Vesse le édesapám a ködmeny j ét, hiszen három óra múlva úgyis ki kell állani a vártára! — Igazad van, leányom. Amikor Szemes a ködmenyt vetette, érkeztek meg a rokonok, hogy a családi szomorúságban ők is részt vegyenek. Szemes bosszúsan csapta a ládára kabátját. A csengésre, amelyet a dobáskor hallottak, mindenki feltekintett és jóformán egyszerre kiáltotta mindenki, hogy ez nem lehet más, mint guba . . . guba . .. ! Szemes menyecskelánya hosszú for'gatás után kiemelte a ködmeny zeg-zugos béléséből a hízók árát, amely akkor került oda, amikor a vöröshaju pénzolvasáskor benyitott az ivóba. Szemes zavarában süllyesztette a pénzt zseb helyett egy lyukon keresztül a ködmeny bélésébe és amikor a szive alatt nem találta, úgy megijedt, hogy csődöt mondott az ő öreg feje. Nagy lett az öröm Szemeséknél, hogy megkerült a zacskó és bent van a pénz is. Másnap! már mindenki arról beszélt a! faluban, hogy hogyan utazott J Szemesékkel a két hizó ára. Ha valaki vigyázni akar a pénzére, tegye csak a ködmenye belsejébe, ott biztosan nem keresi senki. Még a gazdája sem. Házassági évforduló Szemes bácsi már régen megtért az igazak országába, de még most is közszájon forog a neve, meg a hízók ára. Amikor vásáron kifizetik az állatok árát, azzal figyelmeztetik a gazdák egymást, hogy vigyázz ám a vételárra, nehogy ködmenybe kerüljön, mint a kertesi kisbirónak az ádventi hízók ára. A HELYETTES Két falusi embernek, mint tanúnak hitet kellett volna tenni, — de a törvényszék előtt csak az egyik jelent meg és eskütételnél mindkét kezét föltartotta. — Mit akar kend mind a két kezével? — kérdi a biró. — Tekintetes uram! — mondja a kérdett — pajtásom nem jöhetett el, hát megkért, hogy helyette is tegyem le az esküt. A Mindenható áldása van id. War'ga Sándor és neje, született Szász Erzsébet és családja életén, mert 1958. december 26-án, pénteken megülhették; boldog házasságuk 50-ik évfordulóját. Id. Wargáék 1908. december 26-án esküdtek egymásnak örök hűséget a Homesteadi Református templomban s házasságukat egy leánnyal, 4 fiúval áldotta meg az Isten. Van 12 unokájuk, 4 dédunokájuk. 15 év előtt egy 26 éves fiukat Magához vette az Élet és Halál Urának kifürkészhetetlen akarata. Id. Warga Sándor és neje Tarpa községben, Bereg megyében születtek. Onnan vándoroltak az Egyesült Államokba. Id. Warga Sándor a duquesnei gyárban dolgozott hosszú éveken át s úgy munkaadói, mint munkatársai szerették és tisztelték jó munkájáért és előzékeny magatartásáért. Már régen nyugdíjban vannak, de szeretik és olvassák a magyar lapokat s a Kis Dongónak is régi, nagyon régi hűséges előfizetői. Az évforduló alkalmával őszintén kívánjuk, hogy még sok-sok évfordulót élhessenek meg erőben, egészségben s érezve azt a boldogságot, ami a szülők és gyermekeik, hozzátartozóik egymásiránti szeretetéből fakad. . A KISDONGÓ OLVASÓI TELJES BIZALOMMAL FORDULHATNAK az ország fővárosában, BALOGH E. ISTVÁN vezetése alatt működő irodához, amelynek címe: Foreign Services Corporation FOREIGN EXCHANGE AND CURRENCIES 1524 Conn Avenue — Washington 6, D. C. Ez az iroda az amerikai magyarság érdekét szolgálja! Minden olyan családi, üzleti, vagy magánügyben, amely külföldi hozzátartozókat, barátokat, ismerősöket vagy üzleti kapcsolatokat érint föltetlen ettől az irodától kérjen tanácsot. (Magyarul is irhát.) . BEVÁNDORLÁSI ÜGYEKET; KÜLFÖLDI OKMÁNYOK BESZERZÉSÉT és HITELESÍTÉSÉT; PÉNZ, CSOMAG és ORVOSSÁG KÜLDÉSÉT; (Magyarországra s a világ többi államaiba) Teljes felelősséggel, pontosan és kielégítően kezel az iroda. (Cégünk államilag bejegyezett és ellenőrzött részvénytársaság.) ftrizze meg az iroda cimét. — Bármikor szüksége lehet rá. Szíveskedjen másoknak is ajánlani közérdekű irodánkat.
